Orbán Viktor Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolatában kell keresi az okokat.
A kárpátaljai magyar kisebbség Oroszország Ukrajna elleni támadása óta inkább Kijevhez érzi közel magát, mint Budapesthez, ahol Orbán Viktor a Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolatait konszolidálja – írta a Financial Times
A Kárpátok Románia, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia között elterülő sarkában nagyon sok kisebbség él, közülük a legnagyobb a magyar, amelynek a létszáma korábban megközelítette a 150 ezret, most mintegy 70-90 ezerre tehető.
A magyar kisebbség státusa, és főleg az anyanyelvi oktatáshoz való joga régen viszály tárgya a két ország között, és Orbán Viktor idén a politikai víziójának kifejtve „magyargyűlölettel” vádolta Ukrajnát. Emellett ismételten azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja Ukrajna NATO-hoz és EU-hoz való csatlakozási törekvéseit a kisebbségi jogok kérdései miatt.
Kijev a Krím 2014-es orosz bekebelezését követően igyekezett elmélyíteni a nemzeti identitást, és 2017-ben olyan oktatási törvényt hozott, amely korlátozza a kisebbségi jogokat egyebek mellett az oktatásban. Ez dühítette, és Orbán támogatására ösztönözte az ukrajnai magyar közösséget.
A háború tavalyi kezdete óta azonban a legtöbb kárpátaljai magyar másként gondolkodik. A cikk idézte Bulcea Györgyöt, aki egy magyarországi árukat importáló cég igazgatója.
Ukrán állampolgárságú magyarnak szoktam magamat azonosítani. De ez megváltozott, amikor Orbán azt mondta, hogy ez nem az ő háborúja, és hogy állapodjunk meg tűzszünetben. Amit Orbán tesz, az csak egyvalaki terveit szolgálja
– mondta Putyinra utalva.
Kifejtette:
A háború mindent megváltoztatott. a kárpátaljai magyarok már nem támogatják Orbánt.
Úgy vélte, a kisebbségi jogok nem téma. Az iskolák ma is taníthatnak mindent magyar nyelven tízéves korig, aztán fokozatosan be kell hozni az ukrán nyelvet.
A törvény törvény. Ukrajnában vagyunk. Rendben van, ha itt valaki nem tud ukránul? Nincs rendben. Az egész témát eltérítették az oroszok, és Orbán az ő gyalogjuk
– mondta.
A Financial Times Jaroszlav Galaszt is idézte, aki korábban a kárpátaljai terület kormányzó-helyettese volt, amíg nem csatlakozott tavaly márciusban a fronton harcolókhoz. Galasz kifejtette: tény, hogy Moszkva igyekezett szítani az etnikai feszültségeket. Egy kárpátaljai magyar kulturális központot 2018-ban kétszer is támadás ért. Bár senki nem sérült meg, az ukrán titkosszolgálat nyomozást indított, és ezzel szorosan együttműködött Galasz is. Kiderült, hogy az első robbantást egy orosz kapcsolatokkal rendelkező lengyel csoport hajtotta végre, a másik pedig tisztán orosz munka volt.
Moszkva olajat akart önteni a tűzre, amelyet az oktatási törvény gyújtott
– mondta.
A támadások idejére Ukrajnának már volt információja arról, hogy Moszkva a Kárpátalját sérülékeny területnek minősítette az etnikai feszültségek kihasználása és esetleg a térség Ukrajnáról való leválasztása szempontjából. Ám a tavalyi invázió óta Moszkva csekélyebb figyelmet szentelt a területnek.
Galaszhoz hasonlóan etnikai magyarok százai csatlakoztak a harcoló egységekhez, és részt vettek egyebek mellett a harkivi területen lévő Ambarne falu felszabadításában, ami éppen október 23-án az oroszok elleni 1956-os forradalomra emlékeztető magyar nemzeti ünnepen történt meg. Egy akkoriban közzétett videón Sandor Fegyir látható, ukrán és magyar zászlóval a kezében. Fegyir ezt követően százával kapta Magyarországról a segítséget ajánló értesítéseket, és két héten belül az egységének létfontosságú felszerelések érkeztek az akkutöltőktől a drónokig.
Fegyir számításai szerint 374 magyar ment el a frontra, és 31 ember vesztette életét a harcokban. Ukrajna Fegyirt nagykövetnek jelölte Magyarországra, Magyarország azonban még nem fogadta el a személyét, de ő bízik abban, hogy elfoglalhatja majd az állomáshelyét. (Novák Katalin időközben aláírta a szükséges dokumentumot –huppaszerk.)
Magyarország ott van a szívünkben és minden gondolatunkban, de Ukrajnában élünk és magyar származású ukránok vagyunk. Olyan ez, mint amikor magyarok harcoltak az amerikai és a brit hadseregben, miközben Magyarország Németország szövetségese volt
– mondta Fegyir.
Az ukrajnai magyar média szintén nem örül a Budapestről hallható hivatalos kijelentéseknek. Fehér Gábor, az egyik az ukrán állami média részeként megjelenő magyar orgánum főszerkesztője a riporternek elmondta:
Beszámolunk a magyarok áldozatkészségéről, aztán Orbán mond valamit, például olyasmit, hogy Magyarország nem tud függetlenné válni az orosz energiától, és akkor a szerkesztőséget elöntik a gyűlölködő kommentárok, hogy ‘Menjetek Magyarországra, oda valók vagytok!’ – és akkor ez még a legenyhébb megjegyzések egyike.’
Fehér elmondta: nem kap utasításokat a fővárosból, ellentétben az egész területen kapható magyar állami sajtóval, amely Orbán mondásait ismételgeti.
A határhoz közelebb, ahol több magyar él és figyeli a magyar állami sajtót, van visszhangja Orbán üzeneteinek. Van, aki még az óráját is átállította a budapesti időzónára – írta a szerző. Egy egyházi személy, aki a megtorlástól tartva neve mellőzését kérte, kifejtette: arrafelé is azt mondják az emberek, hogy ez nem az ő háborújuk, de ennek egyik oka az, hogy ezen a vidéken, amely alig egyetlen évszázad alatt volt az osztrák-magyar birodalom, Románia, Csehszlovákia, a Szovjetunió és Ukrajna része, mindig is kevésbé kötődött Kijev hazafias céljaihoz, mint az ország többi része. Az illető azt mondta:
Kárpátalja a hazánk, de Ukrajna nem az. A nagyapám Magyarországon született, Csehszlovákiában nevelkedett, a Szovjetunóban élt, és Ukrajnában halt meg, pedig soha nem hagyta el a faluját. A politikai rendszerek jönnek és mennek, mi pedig egyszerűen csak itt akarunk élni.
Az Orbán-kormány egy évtizeden át kulturális és anyagi támogatást adott a magyar közösségnek, ezen belül bevezette a gyorsított honosítási eljárást, és azt a vitatott programot, amely az EU-ba érvényes útlevelet ad. Ez sokakat arra indított Kárpátalján, hogy más európai országban keressenek jobb életet.
Amikor Oroszország tavaly megtámadta Ukrajnát, a magyar közösség vezetői sürgették, hogy a fiatal férfiak azonnal menjenek Magyarországra. Egész falvak ürültek ki addigra, amikor a behívható korú férfiaknak megtiltották az ország elhagyását.
Az idézett vallási vezető szerint ez „előrelátó lépés volt, amely lehetővé tette életek megmentését”. Ez oda vezet, Zubanics László, a kárpátaljai UMDSZ magyar párt vezetője szerint azonban ez oda vezet, hogy „csökken a politikai és az oktatási jelenlét, idővel kisebb, csekélyebb befolyással bíró közösség leszünk”. (huppa.hu)
