Ha megvizsgáljuk az elmúlt évek kutatásait, akkor az derül ki, hogy a magyar emberek teljesen tisztában vannak a hazai korrupció súlyosságával.
Még a biztos kormánypárti szavazók is tudják, hogy a hatalompárti elitek súlyosan érintettek a korrupcióban – mondta Ligeti Miklós a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint az ellenzéki szavazók kétharmada, de a Fidesz szavazók ötven százaléka is súlyos problémának gondolja, hogy a korrupció Magyarországon beépült a hatalmi rendszerbe.
A beszélgetés a korrupcióról és a jogállamiság helyzetéről zól. A vendég, Ligeti Miklós, a Transparency International munkatársa, hangsúlyozza, hogy a korrupciós helyzet súlyosbodik, és a hatalom próbálja lejáratni a korrupcióval kapcsolatos megállapításokat. A közvélemény is érzékeli a problémát, de a választási magatartás nem változik.
A korrupció ellenes küzdelem Magyarországon egyre nehezebb, és a hatalom folyamatosan próbálja megkérdőjelezni a civil szervezetek munkáját. A jogállamiság állapota súlyosan befolyásolja a helyzetet.
A jogállamiság állapota és a korrupciós helyzet közötti összefüggés egyre nyilvánvalóbbá válik, különösen a legutóbbi alaptörvény módosítások tükrében.
A kormányzati intézmények által folytatott lejárató kampányok célja a civil szervezetek hitelességének csökkentése, ami további nehézségeket okoz a munkájukban.
A pályázati források elérhetősége folyamatosan csökken, ami megnehezíti a korrupcióellenes szervezetek működését és a társadalmi problémák kezelését.
A korrupció érzékelési index nem a lakossági véleményeken, hanem szakértők és üzletemberek érzékelésén alapul. Magyarország esetében a mutató 41 pont, ami jelentős csökkenést mutat az elmúlt évtizedben.
A bűnügyi statisztikák nem tükrözik pontosan a korrupció mértékét, mert sok bűncselekmény több áldozatot is érinthet. Az érzékelési indexek viszont a társadalmi jelenségeket mérik.
A korrupció érzékelési index már 30 éve használatos tudományosan validált módszertan alapján készült. A 2012-es 55 pontról 41 pontra csökkent a magyarországi mutató.
A közvélemény-kutatások szerint a magyar lakosság 88%-a súlyos problémának tartja a korrupciót. A magyar kormány által kedvelt üzletemberek is hasonló véleményen vannak.
A korrupciós vádakat a hatóságok szigorúan kivizsgálják, de a társadalom érdeklődése és tudatossága a problémáról nem mindig tükröződik a választási magatartásban. Az emberek tudják, hogy a korrupció súlyos gond, de ez nem befolyásolja a politikai döntéseiket.
Magyar Péter és a korrupció problémájának hangsúlyozása fontos szerepet játszik a közbeszédben, ami segít felhívni a figyelmet a korrupcióra.
Az elmúlt időszakban a korrupcióval kapcsolatos érzékelések változása azt mutatja, hogy az emberek egyre inkább foglalkoznak ezzel a problémával.
A korrupció szorongási toplistán való előre lépése jelzi, hogy a közvélemény érzékenyebbé vált a hatalommal kapcsolatos visszaélésekre.
A korrupció és az illegális gazdagodás a hatalom birtokosainak létfontosságú kérdése, amelyet el akarnak terelni a választások előtt. A társadalmi elszegényedés és az infláció növekedése tovább fokozza a feszültségeket.
A hosszú távú koncessziók és a turisztikai támogatások korrupciós botrányokhoz vezetnek, amelyek súlyosan érintik a hatalom birtokosait. Ezek a problémák megszorítják a kormányzati intézkedéseket.
A választások előtt a hatalom számára elengedhetetlen, hogy a korrupció ne legyen középpontban, mivel ez befolyásolhatja a szavazók döntéseit. Az emberek érzik az infláció és az elszegényedés hatásait.
A dinasztia című film bemutatja a hatalom haszonélvezőinek kapzsiságát, ami egyértelműen rávilágít a rendszerszintű problémákra. Ez a társadalmi érzékenység növelheti a nyilvános diskurzusokat.
Az állami támogatások nélküli beruházások nem valósulhatnak meg Európában, ami éles kritikát váltott ki a korrupció és a jogállamiság kérdéseiről. A projektek mögött rejlő titkosság és az állami pénzek felhasználása aggodalomra ad okot a társadalomban.
Az állami pénzek szerepe a beruházásokban kiemelkedő, hiszen ezek nélkül a projektek nem indulhatnának el. A kormányzati döntéseket azonban nem minden esetben követi átláthatóság.
A korrupciós ügyek szoros összefüggésben állnak a jogállamisággal, mivel a törvények keretein belül zajlanak, de morálisan megkérdőjelezhetőek. A társadalmi érzékenység is fontos tényező.
A nők érzékenyebbek a korrupcióval kapcsolatos visszaélésekre, és hajlamosabbak bejelenteni ezeket a hatóságoknak. E kutatások rávilágítanak a társadalmi felelősség kérdéseire.
A korrupcióval kapcsolatos tapasztalatok és a nők szerepe jelentős mértékben eltér a férfiakétól, különösen az egészségügy területén. A nők gyakrabban érintettek a hálapénz jelenségében, mivel ők kezelik a családi egészségügyi helyzeteket.
A korrupció különböző formái között a nőket gyakran érintő hálapénz jelenség dominál, amely a családi egészségügyi helyzetek kezelésével függ össze.
A férfiak jellemzően a közlekedési szabályokkal kapcsolatos korrupcióval találkoznak, mint például a rendőrségi megvesztegetés.
A jogállam leépítése és a hatalom koncentrálódása hozzájárul a korrupció növekedéséhez, amely egyre inkább elérhetetlenné teszi a jogi védelmet.
A szólásszabadság és véleménynyilvánítás jogainak védelme Magyarországon jelentős problémát jelent, mivel ezek a jogok nem érvényesülnek megfelelően. Az alaptörvény politikai eszközként való használata tovább súlyosbítja a helyzetet.
Az alkotmánybíróság nem nyújt jogvédelmet, amikor a szuverenitásvédelmi hivatal eljárásaiban vizsgálják az állampolgárokat. Ez jogorvoslati lehetőségek hiányára vezet.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozása során jelentős közvagyon került veszélybe, ami a privatizáció óta nem tapasztalt mértékű állami vagyonvesztést eredményezett.
A hatalom megőrzésére tett törekvések, mint például a jogfosztás és az állampolgárság felfüggesztése, súlyos problémákat okoznak a demokratikus jogállamban.
