Az első Budapestről érkező utasszállító gépet a NER-kedvenc üzletember az általa építtetett székelyföldi reptéren fogadta
A NER új üstökösének tartott Balázs Attila, akinek a cége az egyik legfontosabb alvállalkozó volt a Puskás Aréna építésekor, és ő az az üzletember, aki Mészáros Lőrinc és Tiborcz István közös érdekeltségével, az Appeninn Nyrt.-vel együtt megvette a balatonfüredi kikötőt, a székelyföldi Gyergyóremetén született. - írja a Transtelex
A székelyföldi gazdaság felélénkítési terveiben is kulcsszerepe van, a magyar közpénzekből megvalósuló erdélyi beruházások jó része szintén az ő cégeihez fut be. Az üzletember egyik régóta dédelgetett álma, hogy a magyar fővárosból fölszállva egyenesen Gyergyóremetén landoljon.
Leszállt az első utasszállító repülőgép Gyergyóremetén, tudtuk meg Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyó területi elnöke által posztolt Facebook-videóból. Aztán a Székelyhon részleteket is közölt a „történelmi pillanatról”: 2023. július 17-én 16 óra 11 perckor leszállt az első utasszállító gép a gyergyóremetei repülőtérre. Az Embraer 120ER típusú, 30 fő szállítására alkalmas repülőgép Budapestről érkezett. Az Aeroexpress légitársaság légi járműve Kolozsváron esett át a szokásos határellenőrzésen, hogy így összesen másfél óra után leszálljon itt – számoltak be az eseményről.
A másfél órás repülőút Budapest és Gyergyóremete között úgy alakul, hogy a fővárosból induló gépeknek először Kolozsváron, Aradon vagy Marosvásárhelyen le kell szállniuk a határellenőrzési kötelezettségek miatt, majd onnan repülnek tovább Gyergyóremetére. Ha Románia belép a schengeni övezetbe, akkor ez az ellenőrzés elmarad.
Amúgy a székelyföldi lehetséges repterek történetébe a gyergyóremetei lépett be legkésőbb, Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke már jóval korábban fontolgatta a csíkcsicsói repülőtér beüzemeltetését, illetve egy adott ponton 2015 táján Szász Jenő egy Székelyudvarhely közeli nemzetközi repülőtérről álmodozott, ez lett volna a Cekend-tetői reptér, amelyről a Transindex írt korábban. Egyelőre a két említett projektet sztornózták, és aztán megjelent a láthatáron a gyergyóremetei terv. A gyergyóremetei reptér hivatalos kódja az LRHR: az LR Románia légi közlekedési kódjelzése, a HR pedig Hargita megye nevének rövidítése. Ez akár utalásnak is tekinthető arra nézve, hogy az eddigi tervek közül ez az egyetlen Hargita megyei reptér, amely elkezdett működni.
A székelyföldi nagyközség készülő repülőteréről már többször cikkezett a sajtó, és a település polgármestere is úgy nyilatkozott, hogy a befektetés hozzá fog járulni Gyergyóremete gazdasági fellendüléséhez.
A sikertörténet mögött egy gyergyóremetei milliomos üzletember áll, aki az 57. helyen lépett be 2021-ben a leggazdagabb magyarok listájára. Balázs Attila, a Bayer Construct építőipari cégcsoport tulajdonosa, akinek vagyonát 27 milliárd forintra becsülték, és az Orbán-kormány kedvenc üzletemberei közé tartozik. Az ő kapcsolata a magyarországi Fidesz-kormánnyal nem titok, a Válaszonline, amely a NER új üstökösének nevezte Balázs Attilát, beszámolt arról is, hogy a gyergyóremetei vállalkozót szoros kapcsolatok fűzik Tiborcz Istvánhoz. A Bayer Construct Zrt. már évek óta építője nagyobb állami beruházásoknak, igaz, sohasem a közbeszerzés nyerteseként, hanem a győztes cégek alvállalkozójaként. A cégcsoport ilyen jellegű feladatai között volt a Puskás Aréna, az MTK Stadion vagy a Ludovika Campus felépítése is.
De mint arról a 24.hu, majd a hvg360 is beszámolt, a cégcsoport érdekeltségébe tartozó vállalkozások a vissza nem térítendő állami támogatások terén is jól állnak. Az elmúlt években összesen több milliárd forintnyi közpénz áramlott hozzájuk, beleértve a külföldi érdekeltségeiket is.
Az Átlátszó Erdély segítségével a Magyar Hang nézett utána az Erdélyben működő, 100 milliárd forint magyar közpénzből finanszírozott Pro Economica Alapítvány támogatottjainak. Kiderült, közöttük szerepelnek Balázs Attilához és a Bayer Constructhoz köthető cégek is, melyek egy 8,7 milliárd forintos támogatási program keretéből 4,5 milliárdot, azaz a keret több mint felét kapták meg egy székelyföldi tejfeldolgozó- és tejporgyár létesítésére. A szállodaépítő programról, amelynek egyik kedvezményezettje Balázs László, Balázs Attila testvére itt írt az Átlátszó Erdély.
Egy liofilizáló üzemet is terveztek a községbe, és a befektetések a magánrepülőtérrel és egy szálloda építésével folytatódtak. A tejfeldolgozó termelési kapacitásának lefedéséhez azonban annyi bio minősítésű tejre van szükség, amennyi egész Hargita megyében nincs, nemhogy a községben és annak közvetlen szomszédságában. Az erdei gyümölcsök, gyógynövények és gombák feldolgozására épülő liofilizáló üzem esetében hasonló a helyzet: a székelyföldi magánerdészetektől nem érkezik elegendő alapanyag. A két, összesen közel 28 millió euró értékű gyergyóremetei nagyberuházás esetében tehát kérdéses, hogy valóban beváltják-e a hozzájuk kapcsolódó várakozásokat. Mindeközben a vállalkozót a helyi és a megyei vezetők is körüludvarolják, és különböző díjakkal jutalmazzák a további befektetések reményében. Hargita Megye Tanácsa 2019 decemberében Hargita Megyéért Díjat adományozott az üzletembernek. Amint a sajtóbeszámolók is hangsúlyozták„a szülőföldjén következőkben várható beruházások által a térség gazdasági megerősítéséért kifejtett munkáját előlegezték meg ezzel.”
Az épülő szállodát és a repteret nemrég az Átlátszó Erdély riportere, Egyed Ufó Zoltán látogatta meg, aki akkor még semmi jelét nem látta annak, hogy nemsokára üzembe helyezik. „Egyelőre csak egy konténer látja el a forgalomirányítást, és nincs sem határátkelő, sem váróterem, sem semmi, vagy ha van, akkor az is a konténerben van. Amint utólag megtudom egy cégen belüli forrástól, tervben van egy irányítótorony építése, de jelenleg nem annyira prioritás, mivelhogy sok mindenbe belevágott a cég, és nincs annyi pénz, hogy mindenre bőven legyen” – olvasható beszámolójában, amelyben arra is kitér, hogy helyszíni vizsgálódása során az épülő szálloda alkalmazottai útját állták, és magatartásuk fenyegető volt.
A Gyergyóremetén tegnap landolt repülőgépet stílusosan maga a reptér építője, a Bayer cégcsoport vezetője, Balázs Attila, fogadta, akinek magánrepülőgépe már egy ideje használja a futópályát, és most is ott parkolt, a felvételek tanúsága szerint. Továbbá Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyó területi elnöke, valamint Laczkó-Albert Elemér polgármester is kivonultak a helyszínre. Balázs Attila a Székelyhonnak azt nyilatkozta: jövőtől (azaz 2024-től – szerk. megj.) napi két járatot terveznek indítani Gyergyóremete és Budapest között. Az egyik a vállalkozásaik alkalmazottainak szállítását szolgálja, a második pedig a nyílt, bárki által elérhető utasforgalmat biztosítja.
Az átláthatatlan székelyföldi támogatásokról több cikk született az elmúlt időszakban, az Átlátszó Erdély portál és a Magyar Hang publikált ebben a témában. Gyergyóremete kapcsán pontosan érzékelhető, hogyan fonódik össze a politikai és gazdasági szereplők érdeke, és annak ellenére, hogy sikerként mutatják be ezeket a befektetéseket, valójában, ezek a nem átlátható módon kezelt üzletek távol állnak attól, hogy azokat a negatív előjelű makrofolyamatokat, amelyek a régióra hatással vannak (elvándorlás, elszegényedés, zárványként való működés) meg tudnák fordítani. (Transtelex)
