A siófoki Napfény Szállodában 1990. július 27-én reggel holtan találták a pult mögött a 32 éves recepcióst, akit valósággal kivégeztek.
A rendőrség minden erőfeszítése ellenére sem bukkant a gyilkosok nyomára. Aztán csaknem negyedszázaddal később újraindították a nyomozást, csakhogy a két elkövető már nem állhatott a bíróság elé.
1990. július 27-én reggel hatkor a siófoki Napfény Szállodában holtan találták a 32 éves S. Tamás recepcióst. A férfit lelőtték. A holttestet a hotel presszójának vezetője fedezte fel, akinek már az gyanús volt, hogy nyitva maradt a bejárati ajtó. A középkorú nőt korábban mindig csak kopogásra engedte be a szolgálatot teljesítő portás. Aznap reggel azonban nem válaszolt senki a köszönésére, és amikor benézett a pult mögé, látta, hogy Tamás, a recepciósfiú ott fekszik a földön vértócsában.
Az áldozattal egy 7,62-es pisztollyal végeztek.
A meggyilkolt fiatalember élettársa szerint kiegyensúlyozott életet éltek, csak ritkán jártak el szórakozni, és kizártnak tartotta, hogy szerelme rossz társaságba keveredett volna. Az asszony azt is elárulta, hogy sokat beszéltek arról Tamással, ha egyszer rablótámadás éri, azonnal adja oda a pénzt.
Eredménytelenül zárult a nyomozás
A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói két fő verziót állítottak fel a gyilkosság indítékára:
- haszonszerzés miatt ölt az elkövető, vagy
- személyes nézeteltérés miatt számoltak le a férfival.
A nyomozás során kiderült, hogy a kasszából több mint százezer forint hiányzik, ami akkoriban jelentős összegnek számított. Ellenőrizték a szálloda vendégeit: találtak is egy gyanús férfit, aki nem a saját nevén jelentkezett be, és büntetett előéletű is volt, ám a pulton rögzített ujjlenyomat nem az övé volt. Felmerült továbbá, hogy valójában nem is S. Tamás volt a gyilkosság célpontja, hanem egy munkatársa, akivel aznap cserélt. De hiába, semmilyen összefüggést nem sikerült találni a kolléga kapcsolatrendszerében sem.
A nyomozók megvizsgálták azt is, hogy a recepciós esetleg adott-e ki örömlányoknak szobát, de erre sem találtak bizonyítékot. Egy taxis meg látott férfiakat kirohanni a szállodából, és még azt is hallotta, hogy egyiküket a többiek ordítva kérték számon, hogy miért kellett ezt tenni. A társaságnak azonban nem tudtak a nyomára bukkanni.
Így aztán 1992 januárjában eredménytelenül zárult a nyomozás.
Mire irányul egy rablógyilkosság?
Kovács Lajos nyugalmazott rendőrnyomozó, aki 1998-tól két évtizedig vezette az Országos Rendőr-főkapitányságon a döglött ügyek osztályát, korábban elmondta, hogy a gyilkosságok nagy része valamilyen indulati cselekmény következménye, amikor az elkövető és az áldozat között egyértelmű a kapcsolat vagy összefüggés, és az indíték sem kérdéses. Vagy családon belül történik a végzetes erőszak, vagy valamilyen érzelmi vagy érdekkapcsolat van az érintettek között. A rablógyilkosság viszont más, éppen ezért azt a legnehezebb megoldani. Ilyenkor ugyanis a legtöbbször semmilyen összefüggés nincs, amin el lehetne indulni, hiszen a bűncselekmény nem az áldozatra irányul.
Nem azért megy oda az elkövető, hogy végezzen valakivel, hanem a pénzért, és az áldozat csak rosszkor van rossz helyen.
A siófoki recepciós ügyében is végigjárták az összes lehetséges „útvonalat”. Felmerült egy konfliktus a helyi pénzváltók és az áldozat között, egy baráti konfliktus is, sőt egy családi szálat is elvarrtak anélkül, hogy bármire jutottak volna.
Tippre mentek a szállodához
A brutális gyilkosság óta csaknem negyedszázad telt el, és már nagyon úgy tűnt, hogy sohasem tudjuk meg, kik és miért végezték ki a siófoki recepcióst, amikor 2014. november 5-én újra nyomozni kezdett az ügyben a Készenléti Rendőrség Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztálya. A nyomozók abból indultak ki, hogy az emberölést előre kitervelten, nyereségvágyból, pénzért követték el.
Méghozzá ketten.
Az egyik elkövető L. József volt, akit első körben tanúként hallgattak ki. A másik tettes pedig nem volt más, mint az alvilágban Csontkezűnek nevezett, kíméletlenségéről ismert Döcher György. A nyomozás adatai szerint tippre mentek a szállodához. Egy vendég figyelhette ki, hogy aznap sok pénz van a recepciósnál, aki valutaváltással is foglalkozott, és ő adhatta a fülest az elkövetőknek.
L. József, aki elismerte ugyan a bűncselekmény elkövetését, azt vallotta, hogy – és ugyanerre a következtetésre jutottak a rendőrök is – Döcher sütötte el a fegyvert.
A recepciós gyilkosát is meggyilkolták
A büntetőeljárást 2020. augusztus 19-én mégis megszüntették. Azt történt ugyanis, hogy az akkor 48 esztendős L. József a meggyanúsítása után nem sokkal rákban elhunyt.
Ami Döchert illeti, a Csontkezűt és Bolgár Misiként ismert alvilági társát még 1999. február 2-án gyilkolták meg saját XV. kerületi presszójában. A tettes sötét hosszú kabátot, fején kapucnit, arcán sálat viselt, és lövéseit egy cseh gyártmányú, hangtompítós Skorpió géppisztolyból adta le.
Egyik áldozatát tarkón, a másikat pedig szembelőtte. Döcher barátnője és az asztalnál ülő negyedik személy sértetlen maradt.
A történethez tartozik, hogy a Döcher-gyilkosság feltételezett felbujtóját, az éjszakai életben Turek néven ismert D. Alexet 2021. október 8-án fogta el a rendőrség. A nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján a bűncselekményt B. Karol hajtotta végre Sz. Árpáddal, aki időközben elhunyt. A gyilkossági ügy bírósági tárgyalása tavaly februárban kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. (Index)
