Balkán, Afrika, Eximbank.
Egyre több pénzt költ a magyar kormány a külpolitikai befolyásának növelésére. Eurómilliárdokat fordít magas kockázati besorolású balkáni és afrikai országok – például Csád és a Maldív Köztársaság – hitelezésére, illetve egy kivételezett vállalati kör, az úgynevezett nemzeti bajnokok terjeszkedéséhez nyújtott kölcsönökre. Az Észak-Macedóniának nyújtott hitel kamata alig több mint a fele annak, mint amennyiért az állami Eximbank forráshoz jut, vagyis a balkáni ország – amelyet ismét a Magyarországra menekülő volt kormányfő, Nikola Gruevszki egykori pártja irányít – konszolidációját részben a magyar adófizetők állják.
Hogy ki és miként ítéli meg a szerbek finanszírozását, az politikai kérdés
– magyarázta az Indexnek Kisgergely Kornél, az Eximbank Zrt. vezérigazgatója nem sokkal azután, hogy a kormány tavaly nagy összegű hitelt adott a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságnak. Hozzátette: a hitelről a kabinet döntött, az Eximbank pedig – mivel állami tulajdonú pénzintézet – a döntésnek megfelelően végrehajtotta az utasítást.
Azóta úgy megszaporodtak a politikai utasítások, hogy a szabályozást is át kellett írni. Bár nem verték nagydobra, de az év közben 600 milliárd forinttal megnövelték az Eximbank egyedi kormánydöntések alapján nyújtható hitelállományának felső határát. Ez egy olyan veszélyhelyzeti kormányrendeletből derült ki, mely felülírta a költségvetési törvényt, és összesen
1800 milliárd forintra bővítette azt a keretet, amelyből egyedi célú hitelt nyújthat a kormány az Eximbankon keresztül.
Egyúttal a magyar államnak ennyi „nemzetstratégiai szempontból jelentős” hitel mögé kell beállnia kezesként. Magyarán amennyiben a kuncsaft valamilyen okból nem törleszt, akkor a magyar büdzsének kell visszafizetnie a pénzt az Eximbank kasszájába.
Másutt is van nyoma a hitelkeret bővítésének: az Eximbank alaptőkéjét 15 milliárd forinttal, 355 milliárdra emelte a bankot felügyelő Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szeptemberben. Mint a pénzintézeteknél általában, a nagyobb hitelmennyiség kihelyezése mögé nagyobb tőkeerő kell, így az állami banknál is elvégezték a szükséges feltőkésítést.
Arról, hogy mi indokolta az állami hitelkeret 50 százalékos emelését, és miért volt szükség a tőkeerősítésre, sem Nagy Márton, sem az Eximbank nem tájékoztatta nyilvánosságot. Mi is hiába küldünk kérdéseket, az Eximbank egyáltalán nem reagált, és végül a Nemzetgazdasági Minisztériumtól sem érkeztek válaszok, jóllehet többször ígérték.
Egy, a lapunk által megismert kormány-előterjesztésből azonban így is képet nyerhetünk a kabinet hitelkihelyezési offenzívájáról. A nemzetgazdasági tárca július végén állított össze egy anyagot arról, milyen lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy az Eximbank a kormány döntésének megfelelően 500 millió eurós (durván 200 milliárd forintos) hitelt adhasson az Észak-macedóniai Köztársaságnak. Az előterjesztésben szabad felhasználású, 15 éves lejáratra szóló, három év türelmi idővel nyújtott hitel szerepel, de a mellékelt hitellistából az is kiderült, hogy nem ez a kölcsön az egyetlen, amit az Eximbankon keresztül intéz a kormány.
Az Eximbank által kormánydöntéssel nyújtott hitelállomány limitje korábban 1200 milliárd forint volt a költségvetési törvényben és az említett kormányrendeletben is, és ebbe bele is fért a korábban folyósított összesen közel 900 milliárd forintnyi egyedi hitel, de még a 15 százalékos árfolyampufferrel számított 1033 milliárd forint is. Az Észak-Macedóniának szánt 500 millió eurós (akkori árfolyamon 196 milliárd forintos) újabb hitellel azonban már átlépték a limitet, ha egy hajszállal is.
A keretet azonban 600 milliárd forinttal bővítették, amit az észak-macedóniai hitel nem indokolt volna. Az előterjesztésből kiolvasható, hogy a kormány több, már jóváhagyott, leszerződött, illetve tervezett ügyletet is belekalkulált az emelésbe.
Ezek együttesen több százmilliárd forintot tettek ki, és a címzettjei nagyobbrészt cégek voltak.
A listán a legnagyobb tétel az Észak-macedóniai Köztársaságnak nyújtott 500 millió eurós hitel, amelyről pozitívan nyilatkozott október elején a balkáni ország pénzügyminisztere. Az Eximbank ugyanis a 15 évre nyújtott kölcsönre 3,25 százalékos kamatot kért, ami igen kedvező, hiszen a miniszter nyilatkozata alapján a nemzetközi piacon 6 százalékos eurókamatnál nem számíthattak jobbra, vagyis Nagy Mártonék ajánlatával évi 14 millió eurót spórolhat a skopjei kormány.
