Ahogy holnap, úgy még a jövő év első hónapjaiban sem kezdi el újra vágni a kamatot a Magyar Nemzeti Bank – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők, akik szerint a jegybank mérsékelheti a növekedési, illetve emelheti az inflációs előrejelzését.
Az első lazításra 2025 második negyedévében kerülhet sor, vagyis a kövektező lazító lépés már Varga Mihály jegybankelnökségének idejére tolódhat.
A Portfolio által megkérdezett elemzők válaszaiból az alábbi kép rajzolódik ki:
- A pénzpiaci turbulenciákat látva a jegybank holnap sem fog kamatot csökkenteni.
- Ennek ellenére a jegybank nem kényszerül kamatemelésre, csak a következő kamatvágás eltolására: erre a jövő év közepe felé kerülhet sor.
- A jövő évet még visszafogott kamatcsökkentés jellemezheti, a jegybank nem sűrűn nyúl majd a lazítás eszközéhez.
- Az elemzők többsége nem hisz abban, hogy a következő egy évben a forint érdemben erősebb lehet a most látottnál, viszont nagyon jelentős gyengülésre sem számítanak: 420-as euró körül lehet a 2025-ös tető.
"A forint elmúlt időszakban tapasztalt, jelentős gyengülése, illetve annak várható inflációs hatásai nem teszik lehetővé, hogy a közeljövőben folytatódjon a kamatvágási ciklus. Az MNB továbbra is erőteljesen hangsúlyozhatja az óvatos megközelítést." Így foglalja össze várakozásait Varga Zoltán, az Equlior elemzője, és ez konszenzusos piaci megközelítésnek tekinthető.
Trippon Mariann szerint a fenti tényezők mellett a jegybank novemberi kommunikációja is azt sugallta, hogy nem lesz változtatás decemberben az irányadó kamatban. A CIB Bank vezető közgazdásza úgy látja, hogy "az előző ülés óta beérkezett új adatok és információk nem adnak okot a fenti előretekintő iránymutatás korrekciójára." Az infláció novemberben a vártnak megfelelően alakult, a maginfláció viszont alacsonyabb, mint amire a jegybank szeptemberben számított. A jövő évi inflációs folyamatok tekintetében azonban a globális folyamatok, a leértékelődő árfolyam, az év eleji inflációt követő adóemelések és a magas bérdinamika felfele mutató kockázatot jelent.
Balog-Béki Márta, az MBH Bank szakértője szintén a forintárfolyam inflációs kockázatait hangsúlyozza. A jelenlegi árfolyam jó néhány százalékkal az idei éves átlagos EURHUF árfolyam felett van, és mivel 1%-nyi forintgyengülés nagyjából 0,2-0,3 százalékponttal emeli meg az inflációt 4-8 negyedév alatt, ezért a gyenge forint továbbra is kiemelt szempont lehet a jegybank számára. Úgy véljük, hogy mindezek miatt a jelenleginél gyengébb forintot nem igazán tolerálna az MNB, így a kamatcsökkentés egyelőre túl korainak tűnik.
Trippon arra is felhívja a figyelmet, hogy a jegybank kiadja a negyedévente megjelenő inflációs jelentés friss változatát, amiben várhatóan több alapelőrejelzés módosul.Az idei évre vonatkozó inflációs prognózis valószínűleg nem változik (3,7%), a jövő évi előrejelzési sávot (2,7-3,6%) azonban valószínűleg felfele kell korrigálni. A GDP előrejelzés esetében negatív irányú korrekció várható: a beérkezett adatok alapján 2024-re vonatkozóan a szeptemberi prognózis már nem reális (1,0-1,8%), és a 2025-ös sáv is kissé optimistának tűnik (2,7-3,7%).
Hasonló képet vázol fel az előrejelzésekkel kapcsoltban Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is, aki szerint mind az idei, mind a jövő évi növekedési prognózisát érdemben visszavágja a jegybank. Talán a jövő évre vonatkozó előrejelzési sávot ki is szélesítheti, jelezve a nagyobb bizonytalanságot. Az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzés esetében a sáv szűkítése jöhet szóba, de ennél érdekesebb lesz a következő két évre vonatkozó inflációs pálya. Hosszabb távon ugyanis a gyengébb növekedés okozta lanyhább kereslet oldali inflációs nyomás és a kínálat oldali sokkok miatti erősödő inflációs kockázat feszül egymásnak az előrejelzésben. Látva a friss piaci prognózisok alakulását, most inkább úgy vélem, hogy ez utóbbi hatás lehet erősebb és az MNB csekély mértékben ugyan, de felfelé mozdíthatja a 2025-re vonatkozó inflációs előrejelzési sávját.
Becsey Zsolt, az Unicredit közgazdásza három tényezőt sorol fel, amelyek a kamatcsökkentés lehetőségét csökkenti. Egyrészt a Fed várható kamatpályája továbbra is magasan van, és amennyiben Donald Trump nyilatkozatai inflatorikusabb irányba tolódnak el, az az MNB mozgásterét is tovább szűkítheti. Másrészt a régiós jegybankok szigorúbb pályán maradhatnak, ami a relatív magyar reálkamat előny tartós fenntartását indokolja. Harmadrészt az inflációs pálya és a nemzetközi kockázatok megítélésünk szerint még mindig nem teljesen meggyőzőek ahhoz, hogy erősebb piaci turbulencia okozása nélkül tudjon tovább lazítani a jegybank - mondja a szakértő, hozzátéve, hogy amennyiben a januári átárazások enyhék lesznek, ez a percepció kedvező irányba változhat.
A Porfolio megkérdezte az elemzőket arról is, hogy mikor, milyen irányba várják az első kamatváltoztatást a jegybanktól. Teljesen egységes volt az a nézet, hogy a jegybank nem kényszerül kamatemelésre a pénzügyi stabilitási megfontolások miatt. Ez érezhetően nyugodtabb hangulatot sugall, mint néhány hete, amikor a forint lendületes gyengülése idején többen mérlegelték a kamatemelés esélyeit.
Ha eddig nem emelt kamatot a jegybank, akkor változatlan piaci körülmények esetén a továbbiakban sem fogja, hiszen most eljutottunk egy stabilabb pontig, a volatilitás jelentősen csökkent - mondja Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő makroelemzője. A hitelminősítők elmúlt hetekben bekövetkezett döntései összességében érdemben nem változtattak a kockázati megítélésen. Szigorításra tehát akkor lehet szükség, ha ismét erőteljes forintgyengülés következik be, ha ismét egy nagyon volatilis piaci időszak következik be. Ebből a szempontból fontos lehet a hazánknak járó uniós források sorsa: sikerül-e elkerülni a forrásvesztést, sikerül-e megszerezni a forrásokat. Itt egy pozitív végkifejlet egyébként segíthetne a monetáris politika lazításában, de természetesen más tényezők is befolyásolhatják a kockázati megítélést, mint a költségvetés helyzete vagy éppen különböző nemzetközi események - véli Regős.
Ha a kamatemelés le is került a napirendről, az első kamatcsökkentésre azért még hónapokig várni kell. Az erre vonatkozó előrejelzések viszonylag széles sávban szóródnak, amit úgy összegezhetünk, hogy a legvalószínűbb időpont a 2. negyedévben lehet. Ez azt jelenti, hogy már az új jegybankelnök, Varga Mihály alatt hozhatja meg a következő lazító döntését az MNB.
Ez az óvatosság azonban különösebben nem fogja támogatni a forintot, a következő egy évben (az előrejelzések konszenzusa szerint) 403 és 420 közötti sávban mozoghat az euró kurzusa. Ez nem jelent drámai gyengülést, de annyit igen, hogy a mostaninál érdemben erősebb árfolyamot sem fogunk látni a piaci várakozások szerint. (Portfolio)
