Bármilyen felháborító is, Till Tamás gyilkosának ügye elévült a hatályos Büntető törvénykönyv szerint. Káros lenne a kapkodó törvényalkotás, ezzel a szakmaiságon esne csorba – véli az ügyvéd.
Váratlanul rendelték el csütörtökön Till Tamás gyilkosának körözését. A 40 éves F. Jánost – aki beismerte a 24 évvel ezelőtt történt emberölést, de a jelenlegi büntetőjogi szabályozás szerint ügye elévült – a vádhatóság felhívására, emberölés és segítségnyújtás elmulasztásának gyanújával kezdték körözni. Ám fényképe és az erről szóló közlemény rövid időn belül lekerült a rendőrség honlapjáról, vagyis a férfit gyorsan elfogták. Péntek délután pedig a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség aljas indokból, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt indítványozza Till Tamás gyilkosának, F. Jánosnak a letartóztatását.
Az, hogy F. gyanúsított lett, a főügyészség (több szakértő által vitatott) jogértelmezésének tudható be. A Magyar Hang Kövecs Mátét, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivőjét kérdezte a témában, aki a hatóság álláspontját közölte: az ilyen minősített emberölési ügyek nem évülnek el. A régi, a gyilkosság idején hatályos Büntetőtörvénykönyvben valóban szerepelt, hogy a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények maximális büntethetőségi határideje 15 év, ennek megfelelően ügyük a bűncselekmény napjától számított 15 éven belül elévül – ha addig nem sikerül felkutatni, azonosítani a tettest. A minősített jellegű emberölések, mint amilyen ez is volt, az akkori szabályozás alapján viszont nem évülhettek el soha. Így történik ebben az esetben is, a nyomozás folyamatban van – mondta el Kövecs.
Mást gondol erről a lapunknak nyilatkozó Magyar György ügyvéd, aki kapkodónak, erőltetettnek érzi a hatósági fellépést. „Az említett régi Btk. valóban ezt mondta ki. Csakhogy 2012-ben, már a Fidesz kormányzása alatt fogadták el az új Büntető törvénykönyvet, ami nem a minősített eseteket, hanem a tényleges életfogytiglannal büntethető bűncselekményeket nevezte el nem évülő tetteknek. Kiskorú elkövetőre azonban a 2012-es Btk. alapján sem lehet kiróni 15 évnél hosszabb szabadságvesztést, F. János pedig 16 éves volt a tett elkövetésekor. Magyar egy további fontos tényre is figyelmeztetett: hiába történt az ügy a korábbi Btk. hatálya, ideje alatt, ha törvénymódosítás történik, az átmeneti rendelkezések alapján mindig az elkövető számára kedvezőbb verziót kell figyelembe venni. Ebben az esetben az új törvénykönyv kedvezett inkább F. Jánosnak. Ugyanerre hívta fel a figyelmet egyébként Hack Péter jogász professzor is a 24.hu-nak adott nyilatkozatában.
Magyar György úgy látja, az ügyészség a saját felelősségét is igyekszik elkendőzni a Till-gyilkosságban folytatott nyomozati munka eredménytelensége miatt. Másrészt, súlyos társadalmi nyomást jelenthet számukra az óriási felháborodás, hogy F. a beismerő vallomás ellenére először szabadlábon kisétálhatott a rendőrségről. A düh hullámait mérte és beárazta a napi politika, a Fidesz pedig az események elé sietve maga kért szigorítást, hogy a minősített emberölési ügyek a fiatalkorúaknál sem évülhessenek el. „Már ez nagyon árulkodó” – vélekedett nyilatkozónk – „ha az ügyészségnek igaza lenne, miért akarnák néhány nap alatt átverni a törvénymódosítást a parlamenti kétharmadon?” Magyar György ezt kapkodó és káros gyakorlatnak tartja, ami szembe menne a jogalkotási törvénnyel. „A törvényeket nem szabad fejszével faragni, a szakmaiságot nem lenne szabad feláldozni a populizmus oltárán” – figyelmeztet az ügyvéd.
Úgy tűnik, a kezdeti nekibuzdulás után erre a megállapításra jutott a Fidesz is. Kocsis Máté pénteki Facebook-posztjában hangsúlyozta, hogy a bűn nem marad megtorlatlanul, de arra is kitért, hogy a hatóságok „a törvényekből eltérő jogi következtetéseket vontak le”. Ezért mindenképp szükség lesz a jogértelmezési egyeztetésre.
Esélyes ugyanakkor, hogy a várható szigorítás nem változtathat F. János helyzetén, nem érintheti kedvezőtlenül a férfit. Akit valószínűleg a 72 órás őrizet után el kell engedjen majd a rendőrség is. „Hogy tovább rács mögött tartsák, ahhoz a letartóztatás indítványozására lesz szükség, amit csak bíró rendelhet el. Ha ez megtörténik, F. János ügyvédje jó eséllyel fellebbezni fog a döntés ellen, és az eljáró bíróságnál hivatkozhat a Btk. 2012-es, védence számára előnyös paragrafusaira, de legkésőbb egy bírósági tárgyaláson is előkerülhet ez a jogi érvelés” – mondta nyilatkozónk.
Ha F. Jánost végül tényleg elítélnék a 11 éves kisfiú meggyilkolása miatt – és a törvénytől olykor eltérő úton járó közerkölcs ezt kívánná – akkor sem kapna tényleges életfogytiglant: az ítélethozatalkor sejthetően nyomatékos enyhítő körülményként kezelnék a bűntény óta eltelt több mint két évtizedet. (Magyar Hang)
