Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint az orosz nukleáris doktrína kibővítése ugyan alacsonyra tette az atomfegyverek bevetési küszöbét, szerinte azonban ez mégis csak egy kommunikációs stratégia.
Az egyetemi docens beszélt arról is, hogy Joe Biden pár napja kiadott támadási engedélye sem tisztán fekete és fehér, majd elárulta, hogy melyik döntés meghozatala jelentené a Putyin-rendszer végét.
Módosították és bővítették azoknak a fenyegetéseknek a listáját Oroszországban, amelyekre Moszkva akár nukleáris támadással is válaszolhat. Ez a leglényegesebb újítás az orosz nukleáris doktrínában, amelyet Vlagyimir Putyin hagyott jóvá kedden – erről Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, az NKE egyetemi docense beszélt az InfoRádiónak.
Tálas elárulta, hogy a doktrínába – amely nemcsak Oroszország, de Belarusz területére is érvényes – olyan elem is bekerült többek között, ami kimondja: hagyományos fegyverekkel elkövetett ellenséges akció esetén is atomfegyver bevetésére kerülhet sor. Ez alatt olyan rakéta- és légicsapást, illetve dróntámadást kell érteni, amely átlépi az orosz határvonalat.
A módosítás rendkívül alacsonyra teszi a nukleáris fegyverek lehetséges bevetésének a küszöbét
– fogalmazott a szakértő. Szerinte azonban a nagyhatalmaknak – beleértve az Egyesült Államokat – nem lenne érdemes válaszolni erre a lépésre, hiszen ez csak egy stratégiai kommunikáció az orosz vezetéstől. Emlékeztetett, a korábbi példákból kiindulva Moszkva akkor dobja be a köztudatba a nukleáris elrettentés politikáját, amikor megakadályozni vagy elérni akarnak valamit. Az oroszok jelenlegi célja pedig az, hogy a Nyugat ne támogassa tovább Ukrajnát.
Mi is megírtuk Joe Biden döntését, amelyben jóváhagyta, hogy az ukránok ATACMS rakétákkal orosz területeket is támadhassanak. A Putyin által most megújított doktrína egyértelműen erre a döntésre reagált. Tálas Péter szerint azonban van egy kis félreértés: a hírekkel ellentétben szerinte ezek nem nagy hatótávolságú rakéták, legfeljebb 300 kilométeres távolságon belül lehet őket használni, márpedig ez alapján klasszikus mélységi csapásokat nem tud velük mérni az ukrán hadsereg. A biztonságpolitikai szakértő továbbá kiemelte, hogy az amerikai adminisztrációtól érkező engedély csupán egy „kontrollált engedély”, ami annyit jelent, hogy a felhatalmazás mellé a célzáshoz szükséges adatokat is a nyugati szövetségesek biztosítják.
Vlagyimir Putyin szereti eljátszani az őrült atomfegyverrel rendelkező politikus képét
– fogalmazott Tálas, aki nem számít arra, hogy az oroszok atomcsapást hajtanak végre, az erről szóló híreket túlzónak tartja, szerinte ugyanis egy nukleáris konfliktus az orosz elnök bukásához vezetne. Márpedig Putyinnak az az érdeke, hogy minél tovább hatalmon maradhasson.
A szakértő arra is emlékeztetett, hogy Ukrajna már korábban is indított támadást Oroszország területén, a mostani ügyet az emeli ki, hogy ennyire nyíltan még nem támogatta az Egyesült Államok, hogy az ukrán fegyveres erők rakétákkal támadjanak. (Index)
