Az Európai Uniónak jelentős reformokra van szüksége a Draghi jelentés szerint, hogy a globális gazdasági versenyben megállja a helyét - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. közleményében.
Az Európai Uniónak jelentős reformokra van szüksége a Draghi jelentés szerint, hogy a globális gazdasági versenyben megállja a helyét. Az EU-nak olyan világos versenyképességi célokat kell meghatároznia, amelyek javítják az emberek jóllétét, csökkentik a gazdasági, társadalmi és környezeti kockázatokat, és a tagállamok erejét kihasználva építik a jövőt. A versenyképesség növelése számos kulcsterületet érint, beleértve az innováció ösztönzését, a digitális átalakulást, az energiahatékonyságot, a munkaerőpiac reformját és a kereskedelem élénkítését is.
Az EU Versenyképességének 7 pontja
1. Béke: A versenyképesség alapja
A béke alapvető feltétele a versenyképességnek. Az energiaellátás és annak költségei nagymértékben megsínylették az orosz-ukrán háborút. A béke segítene stabilizálni az energiaárakat, ezáltal csökkentve a költségeket mind a vállalatok, mind a lakosság számára. A béke a kereskedelem stabilitását is elősegítené, helyreállítva az olyan kulcsfontosságú ágazatok, mint a mezőgazdaság és a feldolgozóipar kereskedelmi útvonalait, ami felgyorsíthatná az EU gazdasági fellendülését. A háború megszűnése növelné a befektetői bizalmat, és lehetőséget biztosítana arra, hogy a fegyverkezés és válságkezelés helyett a versenyképességi célok megvalósítására lehessen használni az így felszabaduló forrásokat.
2. Az innováció támogatása
Az innováció területén az EU lemaradt az USA és Kína mögött, nagyrészt mivel az EU jelenleg egy technológiai csapdában van, azaz a kevésbé produktív iparágakra fókuszál és csak mérsékelt az IKT kutatás és innováció, valamint az ipari dinamizmus. Az EU-nak növelnie szükséges a K+F beruházásokat, illetve fontos, hogy minden tagállam elérje a GDP 3%-át ebben a kiadásban. Fontos, hogy a kisvállalkozások és startupok számára kedvezőbb környezetet alakítson ki az innovációs támogatások és egyszerűbb szabályozási keretek révén. Továbbá, az EU támogathatná a határokon átívelő innovációs központok létrehozását, különösen a technológia, a biotechnológia és a megújuló energia területén. Fontos továbbá az innováció létrehozóinak ösztönzése, a jövő innovátorainak képzése is.
3. Digitális átalakulás
A digitális ágazatokban, mint például a mesterséges intelligencia (AI) és az adat vezérelt iparágak, az EU jelentős lemaradást mutat, ami hozzájárul a termelékenység elmaradásához is. Ehhez hozzájárul a digitális szakképzettség alacsony szintje, így az EU-nak nagyobb figyelmet kell fordítania az oktatásra és az átképzési programokra a digitális készségek terén. A digitális infrastruktúra javítása és az Egységes Digitális Piac
hatékony működésének biztosítása is nélkülözhetetlen a versenyképességhez. Fontos továbbá közszféra és piaci partnerségek ösztönzése az AI kutatás és a kibervédelem növelése érdekében.
4. Energiahatékonyság és zöld gazdaság
Az EU ambiciózus klímacélokat tűzött ki, ám a magas energiaárak hátráltatják az ipari versenyképességet. Ezért az EU-nak meg kell növelnie a zöld technológiák finanszírozását, elősegítve így az energiafüggetlenséget is. A körforgásos gazdaság részeként az erőforrás-hatékonyság és az újrahasznosítás előmozdítása hosszabb távon versenyelőnyt jelenthet az ipar számára.
5. Munkaerőpiaci reformok
Az EU munkaerőpiaca töredezett, a termelékenység és a bérek szintje között jelentős különbségek vannak a tagállamok között. Az uniós munkaerő mobilitásának növelése kulcsfontosságú, hogy a munkaerő ott tudjon dolgozni, ahol a legnagyobb szükség van rá. Emellett rugalmasabb munkaügyi szabályok és folyamatos képzési lehetőségek biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a dolgozók képesek legyenek alkalmazkodni a változó gazdasági körülményekhez. A munkaügyi kihívásokat az EU állampolgárainak képzésével, támogatásával szükséges elsősorban megoldani, és nem pedig más országokból érkezett munkaerővel.
6. Globális kereskedelmi kapcsolatok
A globális kereskedelmi kapcsolatok terén az EU továbbra is vezető szereplő, de globális kereskedelmi feszültségekkel és erős versennyel szembesül. Ennek érdekében csökkenteni kell a függőségeket, különösen a nyersanyagok terén, és ipari partnerségeket kell kialakítani a kulcstechnológiák ellátási láncának biztosítása érdekében. Emellett fontos új kereskedelmi megállapodások keresése a feltörekvő gazdaságokkal, valamint a kapcsolatok erősítése Ázsiával, Latin-Amerikával és Afrikával. A kereskedelem fejlesztése során a stratégiai ágazatokra, így például a technológia, a gyógyszeripar és a fenntartható ágazatokra célszerű összpontosítani.
7. Egészséges verseny
Jelenleg az EU egyes szabályozásai és intézkedései nem erősítik a versenyképességet. A támogatási programokat úgy kell megtervezni, hogy ne torzítsák kedvezőtlen módon a versenyt. Emellett fontos a korrupció csökkentése minden szinten a tisztességes és hatékony verseny érdekében. A túlszabályozás és a bürokrácia csökkentése érdekében a reformoknak arra kell irányulniuk, hogy elősegítsék a versenyt és támogassák az üzleti növekedést.
Magyarország szerepe az EU versenyképességének növelésében
Magyarország kettős függésben lévő piacgazdasággal rendelkezik, amely a multinacionális vállalatokra és az állam szerepére épül. A magyar gazdaság növekedésének motorja a külkereskedelem és a külföldi tőkebefektetések, miközben az ipar a GDP 21%-át teszi ki. Magyarországnak kulcsfontosságú, hogy vonzó maradjon az autóipar számára, amely a hazai ipar egyik meghatározó szektora. Emellett az ország energiabiztonsága nagymértékben függ az orosz energiahordozóktól. Az energiaszektor függetlenedése, a termelékenység javítása, és az innováció kulcsfontosságú tényezők a magyar versenyképesség javításában.
Magyarország egyre inkább innovációs központtá válik, különösen a biotechnológia, a mesterséges intelligencia és az autóipari technológiák területén. A K+F beruházások kormányzati és uniós támogatása hozzájárul a magyar és uniós innovációs ökoszisztéma fejlődéséhez. A digitális átalakulás terén Magyarország egyre erőteljesebb IT és tech szektorai támogatják a közép-európai régió digitális fejlődését, és hozzájárulnak az EU Egységes Digitális Piac céljainak megvalósításához.
Magyarország erős ipari bázissal rendelkezik, különösen az autóipar és az elektronikai ipar területén. Ezek az iparágak jelentős szerepet játszanak az EU ipari versenyképességének fenntartásában. Magyarország képessége, hogy vonzó célpontja legyen a külföldi tőkebefektetéseknek, hozzájárul az EU ipari termeléséhez és exportkapacitásához. Az ország logisztikai szempontból is előnyös helyzetben van, különösen a közép- és kelet-európai régióban.
Magyarország aktívan dolgozik energiaforrásainak diverzifikálásán, amely hozzájárul az EU energiabiztonságához és versenyképességéhez az európai zöld megállapodás kontextusában. A nukleáris, nap- és geotermikus energiába történő beruházások révén Magyarország támogatja az EU fenntarthatósági céljait, és hosszú távon versenyelőnyt jelenthet a zöld gazdaságban. Az energiaterületén való regionális együttműködések, például a szomszédos országokkal való projektek, erősítik az EU regionális összekapcsolódását és versenyképességét.
