Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Már a szivattyúk sem érik el a vizet

Gazdaság
2025.07.25.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
15

A magyar vízgazdálkodás sorsfordító kihívások előtt áll: medersüllyedés, vízhiány, klímaváltozás – és defenzív vízszabályozási rendszerek.

A folyók szabályozása, a belvizek levezetése és a víztelenített alföldi tájak évszázados műszaki sikereknek számítottak. Ma viszont éppen ezek miatt nem tudjuk nagyobb mértékben visszatartani a vizet, amikor nagy szükség lenne rá. Dr. Bíró Tibor, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke szerint a történelmi vízrendezés következményei és a klímaváltozás együtt példátlan kihívásokat teremtenek – különösen a magyar mezőgazdaság számára.

A folyószabályozás szükségszerű volt – de hosszú távon kedvezőtlen feltételeket teremtett

– A reformkorban a társadalmi igények határozták meg a vízhez való viszonyt – fogalmaz Bíró Tibor – A nagy árterek akadályozták a közlekedést, a mezőgazdaság csak korlátozottan fejlődhetett a rendszeresen elöntött területeken. A folyók szabályozása tehát indokolt volt: újra kellett gondolni a térségi vízrendszereket, hogy nőjön a művelhető földterület, intenzifikálódjon a növénytermesztés, és fejlődjön az infrastruktúra. Ám a szabályozással a folyók hossza lerövidült, esésük megnőtt, a medrek mélyültek. Ezzel a természetes vízpótlás lehetősége csökkent: a talajvizek depresszálódnak, vagyis nem kapnak utánpótlást, a kisvizek időszakai hosszabbak és gyakoribbak. Ez az alacsony vízállás nemcsak az élővilágot, de az öntözést is ellehetetleníti.

Az aszály már nem kivétel, hanem rendszer

A 21. század aszályai új léptéket képviselnek.

Ma már a meteorológiai aszály párosul a hidrológiai aszállyal,

vagyis nemcsak országunk területére hullik kevesebb csapadék, hanem vízfolyásaink határon túli vízgyűjtői is szárazak maradnak, a vízhozamok visszaesnek, és a növekvő hőmérséklet okozta párolgás miatt még a meglévő víztartalékok is gyorsabban eltűnnek.

– A Tisza-völgy különösen érzékeny. Míg a vízkészletek 75%-a a Duna-völgyében található, addig a vízigények 75%-a a Tisza-tájon jelentkezik. A felvízi országok – Szlovákia, Románia – egyre több és nagyobb tározókat építenek, és visszatartják a vizet. A Körösök völgye kifejezetten vízhiányos, a Tisza vízkészletének egy részét éppen ezért ide kell juttatni. Ennek eredménye, hogy Szolnoknál egyre gyakoribb a rekordközeli kisvízállás, miközben a felső szakaszokon ennek a három-négyszerese érkezik – fogalmazott a szakember.

A múlt vízelvezető rendszere mára zsákutca

A belvízcsatorna-hálózat a 19. és a 20. század vízgazdálkodásának vívmánya volt: a kiépített töltések miatt helyben rekedt vizeket az öblözetek mélypontjára gyűjtötték és legtöbbször szivattyútelepek segítségével emelték a befogadókba. A cél a víztelenítés volt – ma viszont visszatartanánk a vizet, csak épp a rendszer erre nem alkalmas.

– Az a paradox helyzet állt elő, hogy miközben a belvízvezető rendszereink kiépültek, a vizet ma már helyben kellene tartani, de kevés a szabályzó műtárgy, hogy ezt meg is tudjuk valósítani – mondja Bíró Tibor. – Az aszályos telek után már tavasszal aszály alakul ki, és az olyan jelenségek, mint a februári vízpótlás a Fekete-Körös mentén, korábban példátlannak számítottak. 2022-ben épphogy ki tudtuk elégíteni az öntözési igényeket.

Ha most a cél az öntözött terület megháromszorozása (300 ezer hektár fölé), kérdés, hogy hasonló szűkös vízkészlet mellett ezt biztonságosan fedezni lehet-e.

A válasz: csak akkor, ha a csatornákat teljes mederteltséggel üzemeltetjük, a precíziós és a mikroöntözést részesítjük előnyben, és vízhasználat hatékonyságát a vízleadási útvonalakon is optimalizáljuk.

Minden az emelt víztereken múlik

– Ha a medrekben nincs megfelelő vízállás, nem lehet a mentett oldalra vizet juttatni, néha még szivattyúsan sem – figyelmeztet a szakember. – A kulcs az, hogy nagy folyóinkon – a Tiszán, a Dunán, a Maroson, a Körösökön – emelt víztereket tudjunk fenntartani. Ez nemcsak a öntözési célú gravitációs vízkivételt, hanem a holtágak, holtmedrek feltöltését is segítené. A természetvédelem azonban jelenleg sok esetben ellenzi a vízszintemelést – ugyanakkor a szivattyús vízpótlást, amelynek óriási karbonlábnyoma van és fokozza az üvegházhatást, elfogadja. Ez óriási ellentmondás, amit kezelni kell – hangsúlyozza Bíró Tibor.

Mit tehet a gazdálkodó?

A mezőgazdaság szerepe kulcsfontosságú. A földtulajdonosok lehetnek azok, akik

  • vállalják az elöntéseket ott, ahol ez technikailag megoldható,
  • javítják a talaj szerkezetét, hogy növekedjen a vízmegtartó-képessége,
  • öntözésüket időzítik: nem kivárnak a végsőkig, hanem előre feltöltik a talajt,
  • optimalizálják a vetésszerkezetet, hogy a csúcsvízigények ne egyszerre jelentkezzenek egy-egy öntözési fürtön,
  • párolgást csökkentő talajművelési és talajtakarási eljárásokat alkalmaznak,
  • és tudatosan keresik azokat a hibridnövényeket, melyek fokozottan aszálytűrők.

„A talaj a legolcsóbb és a legnagyobb tározó – csak tudni kell, mikor és mennyivel kell feltölteni” – mondja a szakértő. A feltöltő öntözés elve újra aktuálissá vált, a tavaszi leürülési adatok alapján az idényen belüli, április-májusban indított öntözések jelentősen csökkenthetik az aszályérzékenyégét az adott mezőgazdasági termőterületnek.

A vízgazdálkodás jövője: együttműködés, új vízszétosztó rendszerek, a gazdálkodási rendszerünk újra gondolkodása

Dr. Bíró Tibor szerint a vízhiányos területek élhetőségének fenntartása érdekében térségi vízátvezetésekre és az erre épülő víz-szétosztó hálózatra van szükség, mely magában foglalja:

  • új szabályzó műtárgyak,
  •  szivattyútelepek,
  • összekötő csatornák,
  • tározók és
  • nyomóvezetékek építését,
  • valamint a gazdák összehangolt együttműködését például a sekély elöntések terén.

„A termőföld és ezért a döntés is az övék – de az elöntés jótékony hatása a szomszédra is kihat. Ezért itt valódi közösségi gondolkodásra van szükség" – fogalmazott a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke,

Elkéstünk?

– Már a nyolcvanas években is látszott, hogy baj lesz – emlékeztet Bíró Tibor. – Akkor még lineárokkal, nagy volumenű öntözéssel reagált az ország. A rendszerváltás után ez visszaesett, a karbantartás elmaradt. Az aszályok gyakorisága és tartóssága nőtt, a csapadék egyenlőtlenül oszlik el, és a felszíni és felszín alatti vizek egyaránt apadnak. Most már nem egyensúlyi kilengéseket látunk, hanem tartós leürülést. Ebből a helyzetből nem lehet gyorsan kijönni – csak tudatos vízgazdálkodással és összefogással – szögezte le zárásként a szakember. (Agroinform)

Címlapkép forrása: MTI/Krizsán Csaba
aszály
víz
vízgazdálkodás
folyó
vízmegtartás
szárazodás
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2025.07.25. - 10:29
15
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Május havi véradások Komárom-Esztergom vármegyében

    Május havi véradások Komárom-Esztergom vármegyében

  • A Fidesz újra képviselőnek indítja a kocsmai balhéja után lemondó tiszaföldvári alpolgármestert

    A Fidesz újra képviselőnek indítja a kocsmai balhéja után lemondó tiszaföldvári alpolgármestert

  • Több millió forintos fizetést visznek haza a nyíregyházi kórház vezetői

    Több millió forintos fizetést visznek haza a nyíregyházi kórház vezetői

  • Veszprém megyében folytatja az országjárást Magyar Péter

    Veszprém megyében folytatja az országjárást Magyar Péter

  • <p>Nagyon sok szülő, de legtöbbször édesapa kerül olyan elkeserítő helyzetbe, amikor pofon veri a rendszer az anyaközpontúsága.</p> <p>Induljunk ki abból, hogy egy válás senkinek sem jó. Rossz a gyereknek, rossz a feleknek, akiknek nem csak az érzelmeikkel kell megküzdeni. Mindenkit kizökkent az addigi, megszokott életéből, a közös tervek és álmok szerte foszlanak egyik pillanatról a másikra és nem utolsó sorban elindul egy faramuci küzdelem a közös gyermek(ek)ért, és azért ki mennyi időt lehet a gyermekkel

    A bíróság miért azt a szülőt támogatja, aki a gyermeke és a másik szülő ellen vét?

  • Jogsértő a Magyar Péter és Varga Judit veszekedéséről szóló rendőri jelentés nyilvánosságra hozatala a kegyelmi ügy kirobbantója szerint

    Jogsértő a Magyar Péter és Varga Judit veszekedéséről szóló rendőri jelentés nyilvánosságra hozatala a kegyelmi ügy kirobbantója szerint

  • Medián: A Fidesz mélyponton van

    Medián: A Fidesz mélyponton van

  • Leadta európai parlamenti listáját a Tisza Párt, de Magyar Péter nincs rajta

    Leadta európai parlamenti listáját a Tisza Párt, de Magyar Péter nincs rajta

  • Az ellenzék bejelentette magát Esztergomban

    Az ellenzék bejelentette magát Esztergomban

  • Elfogadták a rákosrendezői mini-Dubajról szóló törvényt

    Elfogadták a rákosrendezői mini-Dubajról szóló törvényt

  •   Boldogság, Balaton és LEGO – Forgass a mobiloddal a Cinemira videóversenyre!

    Boldogság, Balaton és LEGO – Forgass a mobiloddal a Cinemira videóversenyre!

  • Orbán hazugságokról beszélt, többről is

    Orbán hazugságokról beszélt, többről is

  • Fideszes képviselőjelöltként indul a Pesti Srácok főmunkatársa

    Fideszes képviselőjelöltként indul a Pesti Srácok főmunkatársa

  • Orbánék újra kihátráltak Kocsis Máté mögül

    Orbánék újra kihátráltak Kocsis Máté mögül

  • Maruzsa Zoltán elmondta, mi a cél a köznevelésben

    Maruzsa Zoltán elmondta, mi a cél a köznevelésben

  • Schadl György ügyvédje a Fidesz zuglói jelöltje

    Schadl György ügyvédje a Fidesz zuglói jelöltje

  • Aki a Magyar Péter gyújtotta tüzet oltogatja, az nem akarja leváltani Orbán Viktort

    Aki a Magyar Péter gyújtotta tüzet oltogatja, az nem akarja leváltani Orbán Viktort

  • Ezekkel az átutalási korlátozásokkal futnak a csalók után a hazai bankok

    Ezekkel az átutalási korlátozásokkal futnak a csalók után a hazai bankok

  • Lázár: Sem a kormány, sem Orbán nem tudott a kegyelmi ügyről

    Lázár: Sem a kormány, sem Orbán nem tudott a kegyelmi ügyről

  • Sokba van az adófizetőknek Schmitt pál és Áder János rezsije

    Sokba van az adófizetőknek Schmitt pál és Áder János rezsije

  • Márki-Zay Péter: Én a következő három messiást is támogatni fogom

    Márki-Zay Péter: Én a következő három messiást is támogatni fogom

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element