Kamala Harris a Demokrata Párt augusztus 19-én kezdődő országos küldöttgyűlésén hivatalosan is elfogadja az elnökjelöltséget. A háromnapos chicagói rendezvény lehetőséget ad programjának kibontására és lendülete megőrzésére is.
Mintegy ötvenezer vendéget várnak a chicagói United Center sportcsarnokba, ahol ma a Demokrata Párt küldöttjei ünnepélyes keretek között újra leadják szavazatukat Kamala Harris elnöki és Tim Walz alelnöki jelölésére. Azért indokolt az "újra" kifejezés használata, mert a hónap elején egy videokonferencia keretében a párt már lebonyolította a Harris jelöléséről szóló küldötti szavazást. A sietség azért volt indokolt, mert az ohiói választási szabályok szerint Harris kifuthatott volna a jelölt-aspiránsok előtt nyitva álló időkeretből, lemaradva ezzel a állam szavazóhelyiségeiben kinyomtatott szavazólapokról. A küldöttekenk kívül mellett az előzetes várakozások szerint ott lesz majd az eseményen Joe Biden elnök, Barack Obama és Bill Clinton korábbi elnökök, és a kongresszus képviselőházának és szenátusának demokrata tagjai, miként a rendező város progresszív demokrata polgármestere is.
A jelöltállító konvenciót a demokrata kampány bizonyára arra használja fel, hogy minél tovább megőrizze a Kamala Harris előlépése óta tapasztalható, a republikánus riválisok által csak nászutas eufóriának, honeymoon bumpnak nevezett lelkesedést és pozitív lendületet. A demokraták az öröm, a felszabadultság, és a befogadó egység üzenetét igyekeznek közvetíteni Donald Trump által sulykolt és néhol apokaliptikus mértékűre emelt negatív kampánnyal szemben. Harris stábja szellemiségben vissza is nyúlt a demokrata szupersztár, Barack Obama 2008-as „Yes we can” (Igen meg tudjuk csinálni) kampány mottójához, amennyiben a „When we fight, we win” (Ha felvesszük a harcot, győzni fogunk) gondolata a közösségbe vetett hit és az önbizalom körül forog.
Az új demokrata elnökjelölt is kiemelt választói csoportnak tekinti a reprodukciós jogaikat féltő (fekete) nőket, de érdemi részvételt remél a Z generációs fiatalok és a korábban nem szavazók részéről is.
Sok szavazó számára még nem körvonalazódott Kamala Harris politikai karaktere, ahogy a várható programját tekintve is számos kérdőjel mutatkozik. Ezek ismertetésére is lehetőséget adhat a nagyszabású rendezvény. Az észak-karolinai Raileghben tartott pénteki kampányállomáson Harris baloldali populista gazdaságprogramot hirdetett, amellyel több gazdasági szakértő kritikáját is kiváltotta. Ebben központi szerepet kapnak a megélhetési válság megszüntetését célzó intézkedések. Harris megválasztása esetén szövetségi tilalmat vezetne be az élelmiszerláncok árdrágító üzletpolitikájára. A rögzített árak ötlete az Egyesült Államokban felér a kommunizmus bevezetésével, Donald Trump ennek megfelelően már szombati sajtótájékoztatóján "teljesen kommunistának" is nevezte Harrist a pennsylvaniai Wilkes-Barreben tartott gyűlésén. A demokraták 25.000 dolláros állami támogatást nyújtanának az első otthon megvásárlásához, valamint négy év alatt 3 millió új lakóház építésével igyekeznének bővíteni az amerikai lakáspiac szűkös kínálatát. A tervezet bírálói arra figyelmeztetnek, hogy ez csupán féloldalas megoldás lenne a keresletet erősítő más intézkedések, például a jelzáloghitel kamatcsökkentésének megszüntetése nélkül, amely jelenleg 30 milliárdos bevételkiesést jelent a szövetségi költségvetésben. Az állami szubvencióra pedig vélhetően további áremelésekkel válaszol a lakáspiac.
További intézkedés lenne a jelenlegi gyermekek után járó 2000 dolláros szövetségi adókedvezmény 3600 dolláros szintre emelése, illetve az az ígéret, hogy az évi 400.000 dolláros bevételnél alacsonyabb költségvetésből gazdálkodó háztartások mentesülnének mindenfajta adóemelés alól. A program egy évtized alatt összesen 1,7 trillió dollárral növelné az amerikai államadósságot. A liberális Washington Post véleménycikkében „populista trükköknek” nevezi a programcsomagot, ám a szintén demokraták felé hajló The Atlantic azt is kiemeli, hogy Harris terve „közgazdaságilag buta, ám politikai értelemben okos húzás”. A Demokrata Párt szerint a demokrácia leépítésével fenyegető második Trump-ciklus megakadályozása érdekében nem túl nagy ár az államadósság ilyen mértékű növelése, fogalmaz a lap.
A konvenció idején az önfeledt pillanatok mellett gyülekező fellegekkel is számolnia kell a Harris-kampánynak, ugyanis mára és csütörtökre is tüntetéseket jelentettek be a háborús Izraelt támogató kormánypolitika ellen. „A Demokrata Párt vezetése ugyan lecserélte az elnökjelöltjét, ám ez nem mossa le a több mint 50.000 palesztin halott vérét a kezükről” – fogalmaz ellentmondást nem tűrő közleményében a March on the DNC nevű tüntetőcsoport a Chicago főterének számító Union Parkbeli megmozdulásuk előtt. Rossz ómen, hogy 1968-ban, a vietnámi háború elleni tiltakozások csúcsán szintén Chicagóban rendezték a demokraták országos konferenciáját, amely a tüntetők és a rendőrök utcai összecsapásaihoz, személyi sérülésekhez és jelentős anyagi károkhoz is vezetett. Bár Joe Biden félreállása látszólag csillapította a demokrata kormánnyal szembeni felháborodást Gáza ügyében, ám ahogy a közlemény is olvashatjuk, sokan Harrist is felelőssé teszik a kiugróan magas polgári áldozatokkal járó háború támogatásért. Egyelőre nyitott kérdés, hogy ősszel milyen léptékben indulnak újra a tavaszi egyetemi campusokon tapasztalt diáktüntetések, ahogy az is, hogy a Michigan csatatér államában több mint kétszázezer arab választópolgár beleszólhat-e a novemberi végjátékba. A közvélemény-kutatások tanúsága alapján ezúttal minden szavazatnak súlya lehet.
Célba ért az üzenet
Nagyot lépett előre a Kamala Harris vezette demokrata elnökválasztási kampány Joe Biden júliusi eredményeihez képest országosan és a fontos csatatérállamokban is. A Post-ABC-Ipsos vasárnap publikált felmérése országosan 49-45 százalékos arányú előnyt jelez a regisztrált szavazók körében Kamala Harris javára Donald Trumppal szemben, míg egy hónapja Biden csupán egy 46-46 arányú holtversenyt tudott felmutatni a republikánus elnökjelölttel szemben. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az előny továbbra is statisztikai hibahatáron belülre esik. Egy másik, Times/Siena College által közzétett szombati közvélemény-kutatás alapján Harris a déli csatatér államnak számító Arizonában 50-45, míg Észak-Karolinában 49-47 arányban vezet Trump előtt. A szintén „Sun Belt” régióba tartozó Nevadában és Georgiában faragni tudott a hátrányon, a kaszinóiról ismert államban most 48-47, míg az Elfújta a szél című film helyszínéül szolgáló államban pedig 50-46 arányú Trump előnye. A The Hill című portál értékelése szerint az északi Wisconsin-Michigan-Pennsylvania állam megnyerése mellett egy déli csatatér állam behúzása már bármelyik jelöltnek győzelmet hozhat.
A Times/Siena College felmérés a jelöltek támogatásának árnyalt eloszlását is megmutatta. Az eredmények alapján a politikai szimpátia erős eltéréseket mutat a nemi és etnikai törésvonalak mentén. Nevadában, Arizonában és Georgiában a fekete szavazatok 84, míg a latino szavazatok 54 százalékát mondhatja a magáénak Harris. A három államban Kamala Harris 29 százalékpontos előnyt tud felmutatni a nem fehér választók körében Joe Biden korábbi 17 pontos előnyéhez képest. Aligha meglepetés, hogy Donald Trump ezzel szemben a fehér választók többségét képes megszólítani ugyanitt, jelenleg 66 százalékuk támogatja az ingatlanmágnásból lett politikust.
Az egyes ügyek tekintetében a megkérdezettek válaszai azt mutatják, hogy célba ért a mindössze pár hetes Harris-kampány progresszív üzenete.
Az egészségügy kérdésében 7, az abortuszhoz fűződő jogokat illetően 13 százalékkal bíznak jobban Harrisben a választók, ahogy a demokrácia védelme terén is 6 százalékkal vezet.
A napi szinten húsba vágó választói problémák azonban gazdasági természetűek, a válaszadók 49 százalékkal szerint a gazdasági állapota a legfontosabb tétje az idei elnökválasztásnak. A hatékony gazdaságpolitika és az infláció kezelését illetően is 9 százalékkal többen gondolják úgy, hogy Trump a megfelelő ember a feladatra. A mexikói határon zajló illegális migráció megfékezésében is 10 százalékkal többen tartják kompetensnek Trumpot, mint Harrist.
A november 5-i választásokig kevesebb mint három hónap van hátra. A felek megállapodása szerint a hajrában még két elnökjelölti és egy alelnökjelölti tévévitára is sor kerül majd. (Népszava)
