A tavaly megemelt lakossági rezsi változatlanságáért már a Fidesz-szimpatizánsok egyharmada is a kabinetet hibáztatja. - derül ki a Publicus Intézet friss kutatásából
Szeptemberre az augusztusi 67 százalékról 74 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az Orbán-kormány inkább felelős a tavaly megemelt lakossági rezsi változatlanságáért, semmint nem – derül ki a Publicus lapunk felkérésére ismét elkészített reprezentatív felméréséből. Az intézet a felvetés támogatóinak legnagyobb emelkedését éppenséggel a Fidesz-KDNP-szavazók körében mérte: míg egy hónappal korábban negyedük, szeptemberben már pont harmaduk osztotta a véleményt. Bár ez az érzet az ellenzéki szavazók körében is mutatott két százalékpontos növekedést, a változás a statisztikai hibahatár körül jár, mivel ez a kör a felmérés kezdete óta 90 százalék felett látja így. De osztja ezt a véleményt a politikailag bizonytalanok négyötöde is, akiknek a száma most három a három százalékpontos emelkedett.
A magas energiaárak más lehetséges okait, így Oroszországot, illetve a „brüsszeli szankciókat” az előző havinál kevesebben tették felelőssé. A Kremlt 58 után 55, az Európai Bizottságot pedig az adófizetők tízmilliárdjaiból állt propaganda sulykolt üzenetei ellenére 48 után 41 százaléknyian hibáztatják a magas energiaárakért. Oroszországban a kormánypárti hívek közel fele, az ellenzékieknek a háromötöde, a politikailag ingadozóknak pedig a fele látja a magas számlák okát, a Putyin-rezsim ellen hozott „brüsszeli szankciókat” változatlanul a Fidesz-KDNP-szavazók négyötöde kárhoztatja ezért. Az ellenzékieknek mindössze 15, a politikailag bizonytalanoknak pedig a 39 százaléka tartja felelősnek az Európai Uniót.
Így 65-ről 72 százalékra nőtt azok aránya is, akik szerint az Orbán-kormánynak jelen helyzetben lenne mozgástere a tényleges rezsicsökkentéshez.
Az augusztusi, 34 százalékos – utólag látható - mélypont óta a kormánypárti szavazóknak ismét kétötöde osztja ezt a véleményt. Igaz, furamód körükben a tételt elutasítók aránya is soha nem látott szintre, 50 százalék fölé nőtt. Vagyis körükben főképp az ingadozók aránya csökkent. A kérdésre igennel felelő ellenzékiek 92 százalékos aránya a felmérések januári kezdete óta rekordmagas, az elutasítók aránya, az 5 százalék pedig minden korábbinál alacsonyabb szint. A politikailag bizonytalanok körében viszont a felvetést elutasítók aránya nőtt.
Az augusztusi 51 százalék után szeptemberben már a megkérdezettek 60 százaléka elégedetlenségének adott hangot, amiért az Orbán-kormány döntése nyomán a lakossági rezsi nem követi a tőzsdéket. Igaz: míg a piacpárti arány az ellenzékiek soraiban 74-ről 79, a politikailag ingadozók között pedig 49-ről 65 százalékra nőtt, addig a Fidesz-KDNP-hívek körében éppenséggel a változatlanság híveinek aránya nőtt 47-ről 49 százalékra.
A háztartások energiakiadásai tekintetében a kutatás vegyes képet mutat. Augusztus óta egyaránt érzékelhetően nőtt a családi jövedelem 0-10, 11-20, 21-30, illetve több mint 31 százalékát energiára költők - egymáséhoz nagyon hasonló - aránya is. Itt tehát kevesebben utasították el a válaszadást. Az átlag változatlanul pont 25 százalék. A rezsifizetés nehézséget az összes megkérdezett 37 százalékának okoz, ami nagyjából megfelel az idén márciusi aránynak. A Publicus a több mint 50 ezres szintig tízezer forintonként a tényleges kiadás mértékére is rákérdezett. Bár itt az arányok változatlanul, nagyjából egyformák, augusztushoz képest szembetűnő változás, hogy a rezsire havonta több mint 50 ezret költők 9-ről 12 százalékra, illetve a válaszadást elutasítók 9-ről 18 százalékra emelkedő arányán kívül az összes többi lehetőség csökkenést mutat. A támogatott szintet a háztartások 24 százalékának fogyasztása lépte túl, ami a korábbi hónapok válaszainak átlaga. Esetükben nehezebb a számlakifizetés is.
A rezsicsökkentés miatt nem csökken a rezsi
Mint emlékezetes, a kormány tavaly augusztus 1-i hatállyal a lakosság átlagfogyasztás feletti tarifáját az áram esetében kétszeresére, a gáznál pedig hétszeresére emelte. Bár akkor azt ígérték, hogy a megemelt díjak követik a tőzsdék mozgását, azok nem követték az azóta bekövetkezett, jelentős piaci áresések ívét. Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón az RTL felvetésére úgy fogalmazott, hogy az Orbán-kormány a tőzsdei mozgások alapján félévente vizsgálja felül a lakossági rezsidíjakat, amire legközelebb decemberben kerül sor.
E tekintetben kevésbé biztató, hogy a kancelláriaminiszter korábban, amikor a piaci energiaárak még alacsonyabban jártak, a kérdést azzal ütötte el, hogy a tőzsdei szintek akkor is meghaladták a rezsicsökkentett energiadíjakat, sőt, áram esetében a „lakossági piaci” tarifát is. Ennek kapcsán ugyanakkor megjegyzendő: a kormány csak a megemelt díjak esetében szegte meg a tőzsdekövetési ígéretet, ami különösen a gáznál nagy érvágás a családoknak. Az áram kapcsán pedig azért vitatható a felvetés, mert azt a lakosság számára szinte teljes egészében belföldről, a tőzsdéktől függetlenül, a piaci árak töredékén szerzik be. Mivel eme érveket osztják az ellenzéki pártok is, élesen valótlan a kormánypropaganda azon – Gulyás Gergely mellett Németh Szilárd fideszes rezsibiztos által is hangoztatott – állítása, miszerint „a baloldal” tisztán „piaci energiaárakat” és ezzel energiaáremelést követelne, ami ellen ők úgymond „megvédik a rezsicsökkentést”.
A kutatás adatai
A Publicus Intézet szeptember 4. és 9. között ezer fő bevonásával végzett telefonos, kérdőíves felmérést. A kutatás a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív. A megkérdezettek 53 százaléka nő, 29 százalék legfeljebb 8 általánost végzett, 22 százalék szakmunkás, 31 százalék érettségizett és 18 százalék diplomás. 18 százalék 18-29, 27 százalék 30-44, 26 százalék 45-59, 29 százalék pedig 60 éves vagy idősebb. Felük gazdaságilag aktív, 28 százalék nyugdíjas, 14 százalék egyéb inaktív, 8 százalék munkanélküli. 32 százalék városban, 31 százalék községben, ötödük megyeszékhelyen, 17 százalék pedig Budapesten él.
(Népszava)
