Az egyetem belső felmérése szerint forrnak az indulatok a vizsgabotrány és Ádám Zoltán kirúgása miatt, 80 százalék a vezetést okolja
Lesújtó eredményt hozott a Budapesti Corvinus Egyetem éves, a hvg.hu-hoz eljutott anonim elégedettség-mérése. E szerint 5-ből 4 válaszadó szerint a vezetés etikátlanul járt el, amikor kirúgták Ádám Zoltán docenst, aki feltárta az egyetemi vizsgabotrányt. Az ügy a dolgozók többsége szerint súlyosan rombolja a Corvinus hírnevét, ezért pedig a vezetést teszik felelőssé.
A 2023-as évet alapjaiban határozták meg kirobbant vizsgabotrány és annak következményei a Budapesti Corvinus Egyetemen – derül ki abból az év végén készült belső felmérésből, ami a hvg.hu birtokába jutott. A hagyományos éves elégedettségmérést ezúttal is a Corvinus Alkalmazotti Tanács készítette, és az anonim válaszadók – az egyetem dolgozói oktatóként, vezetőként vagy egyéb munkakörben – aránya a létszám 31 százaléka volt, vagyis 10-ből 3 dolgozó mondott véleményt.
Nem is akármilyet.
A beérkezett válaszok összesítése nyomán készült gyorselemzés lesújtó képet fest a Corvinuson tapasztalható állapotokról. A felmérést áthatotta a tavaly februárban kirobbant vizsgabotrány.
Az ügyben az egyetem docense, Ádám Zoltán kezdeményezett etikai eljárásokat, mert egy diákkal kivételeztek, miután a tanuló „érdemi Mol-részesedéssel” rendelkező családja nyomást igyekezett gyakorolni az intézmény oktatóira.
A docens által kezdeményezett belső, etikai vizsgálatok ugyan első körben elmarasztalták az érintett egyetemi vezetőket, másodfokon azonban már mindenkit felmentettek.
Indult egy másik vizsgálat is, amelynek a végén Ádám Zoltánt rúgták ki a Corvinusról. Az egyetem vezetősége kitart amellett, hogy Ádám Zoltán követett el jogsértést. Ádám Zoltán végül munkaügyi pert indított novemberben a Corvinus ellen. Oktatótársai és az intézmény diákjai is kiálltak eközben mellette és a visszavételét követelték.
A hvg.hu birtokába került belső felmérés összefoglalója is rögzíti, hogy az éves elégedettség-mérésre “az egyetem történetének az egyetemi dolgozókat és hallgatókat leginkább megmozgató események közepette került sor”. A vizsgabotránnyal és következményeivel több kérdés is foglalkozott: külön a botrányos vizsgahelyezettel, Ádám elbocsátásával, a botránynak az egyetem megítélésére gyakorolt hatásával és az egyetemi vezetés felelősségével is. A kitöltők válaszai alapján:
- 88 százalék szerint az egyetemen egyetlen hallgató sem élvezhet kivételezett bánásmódot a szülők hatalmi vagy kapcsolati befolyása miatt,
- 81 százalék aránytalannak és jogtalannak tartja Ádám Zoltán munkaviszonyának megszüntetését,
- 80 százalék etikátlan eljárásnak ítéli, hogy azt a dolgozót bocsátották el, aki felhívta a figyelmet egy súlyos szabálytalanságra,
- 79 százalék az egyetem hírnevét rosszabbnak ítéli, mint egy évvel ezelőtt,
- 71 százalék az egyetem által nyújtott információkat nagyrészt elégtelennek tartja az ügyben.
Továbbá
- 80 százalék szerint igaz, hogy Ádám elbocsátása miatt az egyetemi dolgozók bármilyen jól látják el feladataikat, kevésbé érzik magukat biztonságban.
A félelem megnyilvánulásaként
- 70 százalék értett egyet azzal, hogy a dolgozók tartanak attól, hátrány érheti őket, ha felemelik szavukat egyes vezetői döntések ellen. Az etikátlan viselkedés elleni vezetői fellépést 76 százalék ítélte hiteltelennek. A válaszadók 61 százaléka szerint jobb, ha az ember megtartja magának a véleményét.
A felmérésből az is kiderült, hogy
a kitöltők mindössze 43 százaléka nem fontolgatja, hogy elhagyja az egyetemet.
Aligha független továbbá a vizsgabotrány hatásaitól, hogy a válaszadóknak már csak kevesebb, mint fele (42 százalék) büszke arra, hogy a Corvinuson tanít és csak ugyanennyien optimisták a saját jövőjüket illetően az egyetemen. A válaszadók 62 százaléka szerint az egyetemnek kedvezőtlen jövője van, hacsak nem tud jobb vezetőket találni, összességében pedig
a felmérésben anonim nyilatkozók 66 százaléka úgy véli, hogy az egyetem nem jó irányba halad.
A felmérés kitért a Budapesti Corvinus Egyetem elnökére is – ezt a pozíciót Dr. Anthony Radev tölti be. A gyorselemzés szerint az egyetemi vezetők közül “az elnök értékelése továbbra is legnegatívabb, 66 százalék véli úgy, hogy nem jól látja el feladatát, míg ugyanez az arány a megbízott rektor esetében sem sokkal kedvezőbb, 61 százalék”. Utóbbi Szabó Lajos, aki a tavaly nyáron távozó addigi rektor helyére került átmenetileg.
A felmérés adatai szerint a vezetők megítélése jelentősen romlott az utóbbi egy évben. Az elnök és a rektor esetében a válaszadók 63 százaléka nem ért egyet azzal, hogy “hozzáértő, jó vezetők lennének”. Az egyetemnek a felmérésben érintett más vezetőiről – a kancellár és a kommunikációs, valamint a HR-vezető – pedig az a vélemény jött vissza, hogy nem tartják tiszteletben döntéseik során az egyetemi világ “elfogadott értékeit”.
Szabó rektor volt egyébként az, aki Ádám felmentéséről korábban úgy nyilatkozott: „arányos és jogszerű döntést” hoztak, és amiatt sem aggódik, hogy egy munkaügyi perből az egyetem jönne ki rosszul. Szabó visszautasította azokat a vádakat, miszerint bosszúból vagy megfélemlítésből rúgták ki az oktatót. A döntést azzal indokolta, hogy a szabálytalansági vizsgálat során éppen Ádám volt az, aki „nem volt együttműködő a tények” feltárásában.
Megszólalt korábban a vizsgabotrányról tavaly Hernádi Zsolt Mol-vezér is, az egyetemi alapítvány kuratóriumi elnöke, aki szerint az ügyben voltak ugyan szabálytalanságok, de meglátása szerint összességében a befolyásos szülők gyereke, a vizsgabotrányban érintett diák felé volt „negatív elbírálás". Azt elárulta, hogy nem az ő gyerekéről van szó, és bár találkozott a diák szüleivel, nem gyakoroltak nyomást a gyerekük érdekében. (hvg.hu)