A Népszava iInformációi szerint a vitában valamennyi tagállam képviselője felszólalt, egyedül Bóka János hangoztatott fenntartásokat a magyar kormány nevében.
A tagállamok Európa-ügyi miniszterei kedden Brüsszelben megvitatták a lengyelországi jogállamiság helyzetét az ország ellen zajló hetes cikkelyes eljárás keretében. A tárcavezetők tudomásul vették, hogy az Európai Bizottság (EB) napokon belül visszavonja hat és fél éve tett javaslatát a folyamat elindítására.
A lap információi szerint a vitában valamennyi tagállam képviselője felszólalt, egyedül Bóka János hangoztatott fenntartásokat a magyar kormány nevében. Az olaszoktól a finnekig, mindenki üdvözölte a hamarosan megszülető brüsszeli döntést, amely kimondja:
Lengyelországban már nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének egyértelmű kockázata.
Vera Jourová alelnök újságírók előtt azzal magyarázta az EB pálfordulását, hogy az új lengyel kormány cselekvési terve arról árulkodik, hogy helyre kívánja állítani az igazságszolgáltatás függetlenségét. Varsó konkrét lépéseket is tett, elismeri az uniós jog elsőbbségét és tiszteletben tartja az Európai Bíróság valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit. A bírákat már nem utasítják, fegyelmezik vagy büntetik a hatalomnak nem tetsző ítéleteik miatt. Az alelnök indoklása szerint nőtt a bizalom Lengyelország iránt, a hetes cikkelyes eljárás küszöbön álló lezárása ugyanakkor nem azt jelenti, hogy felhagynak a jogállamisági és a beígért reformok folyamatos nyomon követésével.
Bóka János az X közösségi platformon tette közzé a Vera Jourovának múlt héten elküldött levelét, amelyben magyarázatot kért a szerinte indokolatlan és korai bizottsági döntésre. Az EU-ügyi miniszter ebben főként azt kifogásolja, hogy a brüsszeli testület ezúttal beéri politikai ígéretekkel, miközben korábban azt követelte, hogy a lengyel kormány az igazságszolgáltatás problémáit törvényekkel és egyéb intézkedésekkel kezelje. A politikus a tanácskozás után újságíróknak azt mondta:
kérdéseire nem kapott választ, a bizottsági döntés pedig csak megerősítette a magyar álláspontot, miszerint Brüsszel a jogállamisági eszköztárat politikai célokra használja és kettős mércét alkalmaz.
Adam Bodnar lengyel igazságügyi miniszter egy hétfői brüsszeli rendezvényen elismerte: a kormány dolgát megnehezíti, hogy nincs alkotmányos többsége a parlamentben, a bukott párt emberének tartott köztársasági elnök pedig igyekszik akadályozni a szükséges reformokat. Emiatt lesznek olyan jogszabályok, amelyeket csak a jövő évben tudnak elfogadni, de a törvényalkotás folyamata máris megváltozott, hiszen párbeszédet folytatnak a polgárokkal, a civil szervezetekkel,
tiszteletben tartják a nemzetközi szervezetek ajánlásait és tartják magukat az átláthatóság elvéhez, fejtette ki.
Az Európai Bizottság 2017. decemberében tett javaslatot a kormányok képviselőiből álló EU Tanácsnak a hetes cikkelyes eljárás elindítására, mert úgy ítélte meg, hogy Lengyelország igazságszolgáltatása a kormányzó többség politikai ellenőrzése alá került. A folyamatban a tagállamok nem hoztak döntést a demokratikus visszarendeződés megállítására, csak véleménycseréket és meghallgatásokat tartottak. A fordulat tavaly októberben állt be, amikor a Donald Tusk vezette koalíció pártjai legyőzték a nyolc éve kormányzó parlamenti többséget, élén a Jog és Igazságosság Párttal.
A lengyel kiválással Magyarország marad az egyetlen tagállam, amellyel szemben hetes cikkelyes eljárás folyik. (Népszava)
