Völner Pál fideszes exállamtitkár és Schadl György egykori végrehajtói elnök főszereplésével zajló büntetőper szálai egy másik, milliárdos üzlet felé is elágaznak.
Miközben a végrehajtók volt elnöke a „felszámolók királyaként” emlegetett állami megbízottal mozgott együtt, az érdekeltségében álló irodaházban egy különös körülmények közt megalakult felszámoló cég is működik. A kormány 2021-ben osztotta újra a felszámolói piacot, számos, kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező személyt hozva helyzetbe. A Schadl Györgyék irodaházába bejelentett felszámoló cég éppen az állami pályázat leadási határidejének napján jött létre. - írja a 24.hu
A nyomozati megfigyelések alapján ugyanis Schadl a „felszámolók királyaként” is emlegetett állami felszámolóbiztossal is bizniszelt. A 24.hu azonban azt is kiderítette, hogy a korrupcióval vádolt volt fővégrehajtónak nem ez az egyetlen kapcsolódási pontja a felszámolói iparhoz. A nyomok arra utalnak, hogy az eddig megismertnél is aggályosabb módon oszthatta újra 2021-ben a kormány a felszámolói piacot, amelyet – a végrehajtáshoz hasonlóan – elsősorban magáncégeknek szerveztek ki.
Schadl Györgytől a letartóztatása után számos ingatlant és vagyontárgyat foglaltak le a nyomozók, ezek között volt a – szintén vádlott – feleségével közös cégének üzletrésze is. A Red Carpet Kft. tulajdonában áll egy irodaház a XII. kerületi Városmajor utcában. Ez az ingatlan több önálló bírósági végrehajtó székhelye, köztük olyanoké, akik a bíróságon beismerték bűnösségüket, vagyis azt, hogy a kinevezésükért cserébe fizettek Schadlnak. Rajtuk kívül korábban több felszámoló cég képviselője is ide volt bejelentve. És ez az irodaház a székhelye jelenleg is egy olyan felszámoló cégnek, amelyet fölöttébb különös körülmények közt alapítottak éppen akkor, amikor az említett piaci újraosztás történt, és amikor mindenki a koronavírus-járvány kezelésére figyelt.
2021 márciusában jelent meg a közlemény arról, hogy megvannak a nyertesei annak az állami pályázatnak, amely meghatározta, a jövőben kik tevékenykedhetnek felszámolóként, vagyis kik végezhetik a fizetésképtelenné váló vállalkozások felszámolását. A kormány 130-ról 90-re csökkentette e cégek számát, ráadásul 51 teljesen új vállalkozás került be a nyertesek közé.
A nyertesek közt több olyan cég is akad, amelyik fideszes politikus vagy más kormányközeli szereplő érdekeltségébe tartozik. A pályázatra összesen 277 vállalkozás jelentkezett, ám az elbírálás során nagy súllyal estek latba szubjektív szempontok.
A Direkt36 gyűjtötte ki korábban, hogy az évi 3–6 milliárd forintosra becsült piacra betört többek közt
- egy Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszterhez köthető ügyvédi iroda cége, miközben Seszták részt vett a kiválasztási folyamatban: annak a bizottságnak az elnöke volt, mely a cégek pályáztatását bonyolította.
- A szerencsések közt van egy Papcsák Ferenc résztulajdonában álló cég. Papcsák korábban a Fidesz parlamenti képviselője volt, jelenleg a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának az elnöke.
- Bekerült a nyertesek közé egy olyan társaság, melynek közvetett tulajdonosa Tasnádi László volt belügyi államtitkár. Tasnádi a posztjáról 2016-ban mondott le, miután Lázár János akkori miniszterelnökségi miniszter kínosnak nevezte, hogy a III/II-es múltú államtitkárt éppen október 23-án léptették elő. Tasnádi Pintér Sándor belügyminiszter bizalmasa, a lemondása után Pintér korábbi őrző-védő cégénél lett vezérigazgató. A felszámolói pályázatok elbírálását végző bizottságba Pintér is delegált egy tagot, Ruszó Gyulát, aki korábban a kabinetfőnöke volt, és akit nemrég – Pintér javaslatára – Novák Katalin köztársasági elnök rendőr vezérőrnaggyá léptetett elő.
- Belépett a felszámolói szektorba Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos birodalmának több szereplője. Az egyik ilyen cég tulajdonosa Gál Miklós, aki a Mészáros-cégbirodalomban töltött be meghatározó pozíciókat.
- Fölfért a listára egy olyan cég is, amelynek két tulajdonosa Sasvári Viktor és Bacsa Péter. Sasvári korábban Esztergom fideszes önkormányzati képviselője volt, Bacsa pedig Hernádi Zsolt Mol-vezér rokona.
A győztesek nevét tartalmazó lista alapján az újonnan felszámolói jogosultságot elnyerő 51 cég csaknem felének van valamilyen kormányzati kötődése. E kapcsolatok sok esetben áttételesek, vagyis a győztes cégek tulajdonosai más cégeken és személyeken keresztül köthetők kormányzati szereplőkhöz.
A 24.hu gyűjtése szerint ráadásul az újonnan alapított cégek legalább felét a felszámolói pályázatok leadási határideje előtt néhány héttel, vagy előtte csak néhány nappal hozták létre. Ezek között is kirívó az a felszámoló cég, amelynek a székhelye a Schadl és neje érdekeltségébe tartozó városmajori irodaházba van bejegyezve.
A ProTrust Reorganizáció Felszámoló és Befektetési Kft.-t éppen a felszámolói pályázatok leadási határidejének napján alapították. Sőt, a társaság hivatalos cégbírósági bejegyzése csak egy hónappal a leadási határidő után történt meg.
A társaság ügyvezetője, Csorba Gábor László régi motorosnak számít a felszámolói piacon, jelenleg is több társaságban érintett ügyvezetőként vagy felszámolóbiztosként. Érdekesebb, hogy a cégbírósági dokumentumok szerint a ProTrust bejegyzési illetékét Marton Adorján fizette meg, akinek a neve többször feltűnik a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagában. A férfi még két nappal Schadl György letartóztatása előtt is tárgyalt a végrehajtók volt elnökével a Várkert Bazárnál működő, kormánypárti körökben közkedvelt Felix étteremben, ahol Schadl rendszeresen bonyolított találkozókat.
A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint egy olyan pályázat ügyében is egyeztettek, ami az Európai Unió gazdaságfejlesztési forrásait célozta volna. Ráadásul a nyomozati iratok közt szerepelnek a cégadatai a férfi egy korábbi vállalkozásának is, melynek székhelye szintúgy Schadlék Városmajor utcai irodaházában volt.
Martonról korábban a K-Monitor blogja írt, megemlítve, hogy ő az igazgatósági elnöke annak a beruházási hitelekkel foglalkozó cégnek, amelynek felügyelőbizottsági elnöke nemrég még Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter volt. A tárcavezető csak azután távozott az állami támogatású hiteleket is közvetítő Alfa Hitel és Követeléskezelő Pénzügyi Zrt.-ben betöltött posztjáról, hogy a blog beszámolt az ügyről.
Megkerestük Marton Adorjánt arról érdeklődve, milyen üzleti kapcsolatban állt Schadl Györggyel, de nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Közölte, semmilyen módon nem akar kapcsolatba kerülni ezzel az üggyel, mert semmi köze hozzá, és őt nem is keresték meg a nyomozók. Ugyanakkor – akár akar, akár nem – úgy fest, Marton nem tudja elkerülni az érintkezést a Schadl-üggyel, ugyanis a végrehajtók korábbi elnöke személyesen kezdeményezte a tanúkénti meghallgatását a bíróságon.
Kérdésünkre Marton egyébként cáfolta a cégbíróság adatbázisát, miszerint ő fizette volna be a bejegyzési illetékét a ProTrust felszámoló cégnek.
Azt mondta, nem is hallott a cégről.
Ez az illetékfizetésről szóló dokumentumon túl azért is különös, mert a ProTrustot vezető Csorba Gábor László felesége a Marton vezette hitelközvetítő felügyelőbizottságának a tagja. Továbbá a Marton-féle hitelközvetítő cég számára fél éven át szívességi alapon biztosított irodát a VII. kerületben a Csorba házaspár egyik cége.
A ProTrust alapítása tehát éppen a felszámolói pályázat leadási határidejének napján történt. A társaságnak ekkor még sem adószáma, sem cégjegyzékszáma nem volt. Ez azért fontos körülmény, mert Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter az akkori felszámolók névjegyzékét vezető hatóság nevében egy 15 oldalas kitöltési útmutatóban magyarázta el a pályázóknak, mi mindent kell csatolniuk a felszámolói pályázathoz. A miniszter kötelező elemként sorolta fel a cégjegyzékszámot, az adószámot, a közhiteles cégnyilvántartásban szereplő név megadását is. És bár ezekkel a pályázat benyújtásakor a ProTrust nem rendelkezett, mégis bekerült a 90 nyertes közé.
Közben pedig akadt olyan, több mint két évtizede működő felszámoló cég, amelynek a pályázata például azért szenvedett el pontlevonást, mert nem volt elég részletes az irodai berendezés leírása.
Jelenleg a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) látja el a végrehajtók mellett a felszámolók felügyeletét is. A hatóságtól először sajtómegkeresés útján próbáltuk megtudni a többi közt azt: szabályosan nyerhetett-e a pályázaton egy olyan cég, amelyik a leadás pillanatában nem rendelkezett több kötelező elemmel, amit az akkori miniszter előírt? Az SZTFH egy hónap elteltével sem válaszolt kérdéseinkre, ezért közérdekű adatigénylés révén próbáltunk válaszokat kapni. Ugyanakkor a hatóság szűkszavú válaszában nem felelt érdemben megkeresésünkre, így arra sem, hogy a kötelező elemek hiányát miként értékelték a pályázat elbírálása során, illetve nem árulták el azt sem, hány esetben utasították vissza a pályázók kérelmét, és mik voltak az elutasítási okok. A hatóság csupán annyit közölt, mindegyik felszámoló céget ellenőrizték, és nem találtak szabálytalanságot, a pályázatról szólva pedig azt írták, hogy két ízben volt lehetőség hiánypótlást beadni.
Megkerestük a ProTrust Kft.-t is. A cég szintén röviden válaszolt csak, annyit írtak, hogy a pályázatra határidőben benyújtották a kérelmüket a rendelkezésre álló összes melléklettel együtt. Azon mellékleteket, amelyek a pályázat benyújtásakor nem álltak rendelkezésre, a későbbiekben önkéntes hiánypótlás keretében pótolták. A társaság vezetőjétől próbáltuk megtudni, miként választották ki székhelyként Schadl Györgyék irodaházát, ám azt mondta, erről a felszámoló cég tulajdonosai döntöttek, ő állítása szerint sosem járt az irodaházban, mert a társaság központi ügyintézésének helyszíne máshol van. Kérdeztük a tulajdonosokat is erről, de nem válaszoltak megkeresésünkre.
Az egyik kiszorított felszámoló az Európai Unió bíróságához fordul
Az új névjegyzékbe nem kerültek be olyan felszámolók, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek, és komoly pályázati anyaguk ellenére maradtak le a listáról. Egyikük – aki több mint két évtizedig foglalkozott felszámolással – elmondta, szerinte egyértelműen manipulált volt a pályázat, ezért pert indított, és miután minden hazai jogorvoslati lehetőséget kimerített, az Európai Unió Bíróságához fordul. Álláspontja szerint nem fordulhatott volna elő, hogy olyan cég is nyer a pályázaton, amelyiknek nem volt sem adószáma, sem cégjegyzékszáma. Szerinte ezek olyan kötelező elemek, amelyeknek a pályázat leadása napján rendelkezésre kellett állni ahhoz, hogy a cég létező társaságnak minősüljön. Szerinte jellemző a pályázatok elbírálására, hogy
- a bírálóbizottságban egyetlen felszámolói végzettséggel rendelkező személy sem volt.
- Érdemi jegyzőkönyvek nem készültek, ami van, az is több szempontból aggályos.
- Akad olyan bírálói jegyzőkönyv, amelyben külön oldalon szerepelnek az aláírások, és egy évvel későbbi dátum szerepel rajtuk, mint a jegyzőkönyv nyitó oldalán.
- Seszták Miklós a pályázók döntő részét egyedül hallgatta meg, és jegyzőkönyv sem készült erről.
- A pályázati kiírásban pontlevonás járt azért, ha a már legalább hét éve működő pályázó akár csak egy esetben is késedelembe esett egy felszámolói eljárás során. Ehhez képest a frissen alakult cégek teljes pontszámmal indultak ebben a kérdésben.
(24.hu)