A tudományos kutatóműhelyek a jövő évre is sok izgalmat tartogatnak, legalábbis a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja szerint, mely öt európai tudós jóslatait adja közre.
Szerintük mindenesetre 2025-ben tanúi lehetünk az emberi agy genetikai dekódolásának, gyűjthetünk majd napenergiát az űrben, és akár átsétálhatunk egy elektronikusan vezérelt gombákból épített hídon.
Nagyon úgy tűnik, hogy az EU pénzből zajló megaprojekt, a Human Brain Project által az emberi agyról készített részletes térképekből 2025-ben már gyakorlatban is jelentős hasznot hozó adatokat tudunk kiolvasni.
Katrin Amunts, a düsseldorfi egyetem professzora és a Jülich-i Kutatóközpont német idegkutatója szerint ezek a térképek segítenek majd a tudósoknak és az orvosoknak eljutni az agyi betegségekben szenvedő betegek új kezelései felé.
Ő vezette az emberi agy 10 éves, mérföldkőnek számító kutatását, amelynek eredményeképpen elkészült az emberi agy atlasza – az agyi területek és sejtarchitektúrájuk eddigi legrészletesebb térképeivel -, és az új fejlesztések a teljes potenciál kiaknázását segítik.
Mesterséges intelligencia az agykutatásban és a távérzékelésben
Az agy 86 milliárd idegsejtből áll, amelyek mindegyike akár 10 000 kapcsolattal is rendelkezik más sejtek felé, tehát hihetetlenül összetett hálózatról van szó. A legnagyobb mai számítógépek is nehezen boldogulnak ezzel, ezért a kutatók a mesterséges intelligenciát hívták segítségül.
2025-ben óriási számítási teljesítményre teszünk szert, amikor Jülichben beindul az egyik legnagyobb AI-gép – a JUPITER, mely Európa legerősebb szuperszámítógépe lesz és teljesítménye 5 millió laptoppal ér fel. Az adatok és a mesterséges intelligencia egyesítésével virtuális szakértői forgatókönyveket lehet majd futtatni bizonyos terápiák agyra gyakorolt hatásairól.
A kutatók által kifejlesztett agyi atlaszoktól azt is várják, hogy hasznos eszközként szolgáljanak a betegségek diagnózisa, vagy a műtétek során, például az agydaganat pontos helyének megállapításában.
Ugyancsak most fejeződött be Franciaországban az első klinikai vizsgálat az epilepsziás műtétekkel kapcsolatban, amelynek segítségével meg tudták állapítani, hogy a sebészek hol távolítsák el a szövetet a betegekből. Itt a dilemma az, hogy a sebészek a lehető legtöbbet akarják eltávolítani, hogy rohammentes legyen a beteg, de a lehető legkevesebbet, hogy elkerüljék a felesleges károsodást. Az eredmények szintén a jövő évben várhatók.
A mesterséges intelligencia a műholdas adatok elemzése terén is olyan hatalmas lehetőségeket rejt, akár a csillagos ég – állítja Effie Makri elektromérnök, a Future Intelligence görög technológiai vállalat kutatási és innovációs alelnöke. Ő vezeti az uniós támogatással indult RESPONDENT projektet, amely a mesterséges intelligencia, a műholdas megfigyelések és a mini időjárás-állomások lehetőségeit kombinálja, hogy javítsa a naperőművekből a hálózatba kerülő energia optimális kihasználását.
A műholdas adatokat a mezőgazdaságtól az energiáig, a banki tevékenységig vagy a szabadidős tevékenységekig számtalan területen lehet felhasználni, de arra is felhasználhatók, hogy kiválasszák, hová legjobb telepíteni egy napelemparkot.
A valós időben gyűjtött több adatot kombinálni fogják a múltbeli adatokkal, hogy jobban betanítsák a mesterséges intelligenciamodelleket. Ez aztán segíthet a műholdakról származó képi adatok (például a gleccserek változásában, az erdőirtások lokalizációjában, vagy az erdőtüzek terjedésének előrejelzésében) gyorsabb feldolgozásában.
Napenergia az űrből és gombából készült robotok
Ugyancsak jövőre várható előrelépés abban, hogy a napenergiát az űrben gyűjtenék össze, amelyet aztán vezeték nélkül – mikrohullámokon vagy lézereken keresztül – továbbítanák a Földre.
Egy másik izgalmas területen is előrelépés várható jövőre. Olyan gombákból készült kompozit anyagok készülhetnek el, melyeket a jövő háztartási berendezési tárgyaiban, repülőgép-alkatrészekben, sőt, akár nagy építkezéseknél, például hidakban is felhasználhatnának. A gombák megújuló erőforrásnak számítanak, és egyes fajok a mezőgazdaságból vagy az erdőgazdálkodásból származó hulladékokon is termeszthetők.
Dr. Kunal Masania, a hollandiai Delft Műszaki Egyetem mérnöke, az EU támogatta AM-IMATE projekt résztvevője szerint sikerült már gombaszálak által összekötött kompozitokat készíteni fűrészporból és fadarabokból.
A mérnökök már eddig is használtak különféle mátrixszal megerősített szálakat – így erősítik például a megsérült fákat is. Élő anyagokkal azonban eddig nem próbálkoztak. Most azonban gombasejtekből álló Lego-szerű darabokat készítenek, amelyeket egy robot illeszt össze, hogy egy kis hídszerű összeköttetést alkosson. A kutatók azt tervezik, hogy elektródákat helyeznek ebbe az anyagba, hogy figyelni tudják a gombák mechanikai igénybevételének jeleit. Ugyanakkor szeretnék jelezni is a gombáknak, hogy hol kell kijavítani gombafonalakkal sérüléseket vagy helyileg megerősíteni bizonyos területeket.
Nemrégiben egy amerikai kutatócsoport gombák felhasználásával robotot hozott létre, és jeleket adott a gombáknak a mozgás irányítására. Az élő szervezetekből készült szerkezetek előnye, hogy az anyagok képesek érzékelni, visszajelezni és alkalmazkodni a stresszhatásokhoz, és csak ott erősítik meg az anyagot, ahol szükség van rá. Ha ez megvalósul, nem lesz lehetetlenség egy olyan kerékpár vagy híd sem, amely képes megjavítani önmagát!
Mobilról irányított méhkaptár
Régóta hallunk a terményeink mintegy felét beporzó méheket fenyegető veszélyekről. Évente átlagosan a méhcsaládok egyharmada pusztul el Európában.
Jövőre azonban egy új technológia segítségével javulhat a méhek helyzete az Unióban, mondja Dirk de Graaf, a belgiumi Genti Egyetem biológus professzora, aki az uniós pénzek felhasználásával folyó B-GOOD nevű projekt vezetője.
A munka többirányú megközelítést tartalmaz. Egyrészt az itteni éghajlathoz alkalmazkodott méhcsaládokra kell cserélni a sokszor távolról importált méheket, amelyeknél csak a maximális méztermelést nézték, kevésbé a káros paraziták, mint a varroa atka elleni ellenállóképességet s inkább vegyszerekkel próbáltak védekezni.
Másrészt egy Európában kifejlesztett technológia alkalmazásával, például a kaptárra helyezett érzékelőkkel lehet távolról nyomon követni a méhek tevékenységét és a kaptár hőmérsékletét ahelyett, hogy rendszeresen megbolygatnák a méhcsaládok életét.
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint 18 európai országban a méhészek mintegy 21 százaléka már rendelkezik automatizált adatgyűjtéssel, amelyhez okostelefonját tudja felhasználni. ha A projekt most még intelligensebb algoritmusokat fejleszt, amelyek értelmezik az adatokat, és baj esetén figyelmeztetéseket küldenek a méhésznek. (tudás.hu)
