Az elmúlt hetek kifejezetten izgalmasan teltek a makrogazdasági folyamatok iránt érdeklődök számára.
Nem csak a már megszokottnak mondható Nagy-Matolcsy párharc miatt, hanem mert a minimálbér (legalább ennyit minden teljes munkaidőben foglalkodtatottnak kapni kell) és a garantált bérminimum (legalább ennyit minden szakmunkás végzetséget követelő teljes munkaidőben foglalkoztatottnak kapni kell) kérdése újra napirendre került.
Nagy Márton, Nemzetgazdasági Miniszter szeptember közepén bejelentette, hogy 2027-re a bruttó minimálbérnek el kell érnie az átlagbér 50%-át.
A hír több okból is üdvözítően hathat. Az utóbbi években egyértelműen leszakadtunk nem csak Uniós szinten, de régiós szinten is a minimálbér terén, hiszen sereghajtókként, a magyar minimálbér szintje egyedül a bolgár minimálbérnél magasabb és mérföldekkel elmarad az Uniós átlagtól.
Ez egyrészről növelheti a magyar bérek versenyképességét is, illetve jótékonyan hathat a mostanában sokat emlegetett fogyasztási visszaesésre is.
Jelenleg a magyar minimálbér (266.800 Ft) 42%-a magyar átlagkeresetnek, így első hallásra, az 50% elérése komoly, évi 18-20%-os minimálbéremeléssel járna (hiszen közben az átlagkereset is emelkedni fog) 2027-ig.
Később azonban, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának állásfoglalása szerint nem a teljes bruttó átlagkeresethez mérten kell elérni az 50%-ot, hanem a rendszeres bruttó keresethez fogják mérni azt. Ez annyival árnyalja a képet, hogy így a fix béren kívüli juttatások, prémiumok, 13. havi bérek stb. nem fognak számítani.
Jelenleg a minimálbér kb. 45%-a a rendszeres bruttó keresetnek, így az 50% eléréséhez, előzetes számítások alapján körülbelül évi 12%-os emelésre lehet számítani.
Azzal kapcsolatos döntés, állásfoglalás, hogy a minimálbér (és ezzel együtt a garantált bérminimum) növelését, egyenletesen vagy egyenlőtlenül fogják végrehajtani, még nem történt.
Mit jelent ez a munkavállalók számára?
Munkavállalóként természetesen többet viszünk haza, még akkor is ha nem minimálbéren keresünk, mert minden ilyen minimálbér emelésnek van egyfajta „gyűrűző hatása” a magasabb bérkategóriákban fizetettek bérére is.
Ugyanakkor, fontos szemügyre venni, hogy milyen közvetlen és externális hatásai lehetnek a minimálbér erőltetett emelésének. Természetesen a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének számos egyéb külső, egyidejű és utólagos hatása is lesz.
Alább olvasható pár olyan, tankönyvi, makrogazdasági hatás és kockázat, melyekkel a minimálbér emelése járhat akkor, ha az nem harmonizált a termelékenység növekedésével, illetve a gazdaság általános teljesítményével.
Fogyasztás növekedése. A gazdasági döntéshozók nem titkolt célja a fogyasztás élénkítése. Erre több ok is van, hiszen a Covid-válság után és az azt követő nagymértékű infláció során igen erőteljesen visszaesett a fogyasztás. Ennek okai között szerepel a nagymértékű élelmiszerek árainak és rövid távú fogyasztási cikkeknek inflációja.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése fentebb fogja tolni a piaci béreket is, mellyel így a fogyasztók vásárlóerő képessége is növekedni fog.
Versenyképességbeli és inflációs problémák. A minimálbér erőltetett, nem piaci folyamatok által generált, mesterséges növelése súlyos terheket rak a munkáltatók vállára is. A megnövekedett bérköltségek, késleltethetnek beruházásokat, mely a nemzetközi versenyben való helytállást (és felzárkózást) nehezítheti. Emellett fontos megemlíteni, az ún. ár-bér spirál veszélyét is. A hirtelen megnövekedő fogyasztási kereslet áremelkedéshez vezethet, mely egy újabb inflációs hullámot indíthat be. A jegybank monetáris eszközökkel (nominális alapkamat) tudja csökkenteni ennek a mértékét, bár a jelenlegi 6,5%-os jegybanki alapkamat eleve magasnak számít európai viszonyokhoz képest.
Termelés visszaesésének és a munkanélküliség növekedésének kockázata. A megnövekedett bérköltségek csökkentik a vállalatok profitját, mely számos következménnyel járhat. Többek között a bérterhek növekedése automatizációra ösztönözheti a vállalatokat vagy a termelés visszafogására és mind a kettő foglalkoztatottak számának csökkenéséhez vezethet a munka-intenzív iparágakban.
Forrás: reaktor.hu
Természetesen, a minimálbér és a garantált bérminimum (vagy ahogyan a köznyelv nevezi, a szakmunkás bérminimum) emelésének sokkal több, egyéb következménye is lehet (vagy nem). Ilyen például mindazon közjuttatások, melyek a minimálbér szintjéhez vannak kötve - táppénz maximális összege, GYED, álláskeresési járadék stb. - hiszen a minimálbérrel egyidejűleg ezek értéke is növekedni fog.
A minimálbér emelési program sikeressége vagy sikertelenség nagyon sok makrogazdasági tényező kompozíciójából fog összeállni, kezdve a fiskális és monetáris politika kooperációjával vagy éppen annak hiányával.
A program azonban mindenképpen egy pozitív felhangú törekvésre utal, de annak sikeres kivitelezéséről véleményt legkorábban 2027 után lehet majd mondani. (reaktor.hu)
