Milliárdok sorsa maradt elvarratlanul a Covid-járvány és az óriási állami lélegeztetőgép-biznisz idejéből

Milliárdok sorsa maradt elvarratlanul a Covid-járvány és az óriási állami lélegeztetőgép-biznisz idejéből - írja a 24.hu

Vészjósló figyelemfelhívást írt a könyvvizsgáló a TMT Technics Kft. közbenső mérlegéhez 2022 februárjában: nincs elegendő pénzügyi fedezete a kötelezettségek megfizetésére, és ez „kétséget vethet fel a társaságnak a vállalkozás folytatásra való képességével kapcsolatban, mivel nem lesz képes a szokásos üzletmenet során rendezni a kötelezettségeit”. Magyarán a cég nem tudja kiegyenlíteni a tartozásait, márpedig aki nem tud fizetni, az előbb-utóbb bedől.

Váratlan fordulat volt ez ahhoz képest, hogy a TMT a nagy kormányzati lélegeztetőgép-biznisz egyik „fürkésze” volt, és 2020-ban a mintegy 300 milliárd forintos üzlet részese lehetett.

A TMT a Covid-járvány kitörésének évében az állami megrendeléseknek köszönhetően 18,5 milliárd forint árbevételt mutatott ki, és a bő 2,8 milliárd forint adózott eredményből a tulajdonosok még abban az évben kivettek 863 millió forint osztalékelőleget.

A TMT-től rendelték a legtöbb, 1200 lélegeztetőgépet. Az állami megrendelések – e cég 2,8 milliárdos nyereségét is beszámítva – messze 30 milliárd forint feletti nyereséget hoztak a kiválasztott vállalkozásoknak.

Bedőlésről nem jött hír, viszont a napokban kiderült, hogy még mindig bőven van TMT-lélegeztetőgép, egy végrehajtó nemrég hirdetett meg eladásra két tételben 749 darabot. A Telex felkereste a ceglédi raktárt, ahol évek óta pihennek az egészségügyi eszközök, amelyek még vámkezelésen sem estek át, arról majd a leendő vevőnek kell gondoskodnia. A kikiáltási ár 973 millió forint, ez darabonként 1,3 milliót jelent, jóval kevesebbet, mint a kormányzati megrendelésre érkezett lélegeztetőgépekért jellemzően kifizetett bő 10 millió forint. Sőt, lehet, hogy ennél is kevesebbért megy majd el a raktáráru: többkörös árverésről van ugyanis szó, és ha nem akad vevő a februári határnapig, akkor 13 ezer forintért lehet vinni a készülékek darabját.

Gelencsér Ferenc, a Momentum távozó elnöke arról posztolt, hogy Szijjártó Péter minisztériuma próbálja beszedni a kintlévőségét – utalt a TMT mérlegében kimutatott bő 4 milliárd forint kötelezettségre, a vevőtől kapott előlegre. A politikus azt is feszegette, mennyit ér valójában egy ilyen lélegeztetőgép. Hogyan térül meg a külügy által garanciák nélkül elutalt 4 milliárd forintnyi előleg, és vajon mennyi lóg még a levegőben abból, amit a külügy 2020-ban szétszórt?

A Külgazdasági és Külügyminisztérium rendelte meg a Magyarországra érkezett, összesen 16 ezer lélegeztetőgép egy részét. Mint az OTT-One Nyrt. 12 milliárdos tündöklése és bukása kapcsán korábban megírtuk, a járvány kitörésekor az egész világon tülekedtek a lélegeztetőgépekért, és az üzlet csak előrefizetéssel ment. Ezt az OTT-One egyik tőzsdei közleménye is alátámasztotta, mely szerint 2020. március 26-án szerződést kötöttek a külügyminisztériummal 500 lélegeztetőgép Kínában történő legyártatására és szállítására azzal, hogy a 4,7 milliárd forintot előre kifizeti a tárca.

Hogy a minisztérium hasonlóképp állapodott-e meg a TMT-vel, arról közlemény nem jelent meg, de a hézagos dátumok alapján bizonyos, hogy hirtelen történt minden, és elképesztő sebességgel zavarták le a lélegeztetőgép-bizniszt.

• Március 25-én a TMT két számlát nyitott a Bank of China (CEE) Zrt.-nél.
• Március 26-án az OTT-One szerződést kötött a külügyi tárcával lélegeztetőgépek beszerzésére.
• A TMT a kisvállalati adóból (kiva) normál társasági adózásba jelentkezett át április 1-jével.

A vészhelyzet kihirdetése után alig két héttel tehát már szerződéssel megpecsételt állami megrendelésekről, sőt folyamatosan érkező szállítmányokról volt szó. A közvetítő kínai bank, a Bank of China budapesti leányának bevonása is megtörtént március végére.

A TMT tulajdonosa, Tóth László – a Magyar és az Európai Judo Szövetség elnöke – és a külügyi tárca sem szólalt meg eddig a raktárban ragadt lélegeztetőgépekről, illetve a felsejlő elszámolási vitáról. A cég mérlegeiből annyi rekonstruálható, hogy 2020 előtt tíz- vagy legfeljebb százmilliókban utazott, bizonyára ezért is választotta a kisvállalati adót, amit akkoriban legfeljebb évi 1 milliárd forint árbevételig volt érdemes alkalmazni. 2020 elején azonban megfordult a világ, április 1-jével a társasági adózást választotta, addigra bizonyára világossá vált, hogy ezúttal nem fog beleférni az 1 milliárdos bevételi limitbe.

Hogy mi történt pontosan a TMT háza táján 2020 első három hónapjában, arról viszont nincs információ, ugyanis a cégbíróságnak nem adott le mérleget, csak a 2020. április és december közötti időszakról adott számot.

Ekkor seperte be a cég a már említett 18,5 milliárd forint árbevételt, ami a szöveges kiegészítés szerint döntő részben „vegyes termékkörű nagykereskedelemből” származott, jóllehet a kft. fő tevékenysége optikai eszközgyártás volt.

A 2019 végén lezárt beszámolóban még semmi rendkívüli nem látszott, a legnagyobb szám az árbevétel 113 millió forintos összege, a többi soron néhány milliós vagy tízmilliós tételek szerepeltek. Ehhez képest meglepő az átalakulás: a 2020-as beszámolóban az „előző üzleti év adatai” oszlopban már nem a 2019. december végi néhány tízmilliós számokat találni bázisnak, hanem milliárdokat. Nem fűztek magyarázatot ahhoz, hogy mi okozta a nagy ugrást, mi történt a 2020. január és március közötti időszakban, de brutális növekedés látszik: az eszközoldalon 23,8 milliárd forint forgóeszköz, azon belül 12,8 milliárd követelés és 9,4 milliárd pénzeszköz ugrik elő a mérlegben. Arra nézve nincs eligazítás a beszámoló szöveges kiegészítésében, hogy mikor és honnan érkeztek milliárdok a TMT-hez. A forrásoldalon a cég 23,9 milliárd forint rövidlejáratú kötelezettséget tartott nyilván a tárgyévet megelőző időszakban.

Úgy fest, mintha a cég kapott volna 23 milliárd forintot, vett közel 14 milliárdért lélegeztetőgépeket, az árut eladta 18,5 milliárdért az állami megrendelőnek, leírt némi amortizációt, valamint egyéb költségeket, és tisztán maradt bő 2,8 milliárd forint nyeresége. Emellett 4 milliárd forintnyi kötelezettség – ez a vevőtől kapott előleg, aminek a rendezésére nincs fedezete a TMT-nek.

A kötelezettség rendezésére a könyvvizsgáló véleménye szerint akkor van esély, ha a vitatott előlegek elszámolása a készletekkel szemben megtörténik. A mérlegben 5,9 milliárd forintnyi készletet tartottak nyilván, ami több a kötelezettségnél, mégsem rendeződött a vita, a könyvvizsgáló azonban arra nem tért ki, hogy miből állt a készlet, és miből fakadt a vita a vevői előleg körül. Az viszont világos, miért ítélte meg úgy a helyzetet, hogy a TMT nem lesz képes a szokásos üzletmenet során rendezni a kötelezettségeit: a Covid-járvány első évének sokmilliárdos bevétele után, 2021-ben ismét csak 169 millió forint volt a forgalom,

2022-ben pedig már egyetlen forint bevételt sem könyvelt el a cég.

A lap könyvelő szakembernél érdeklődött, hogyan fordulhat elő, hogy három hónapról nem ad le mérleget egy vállalkozás, ráadásul éppen arról az időszakról, amikor tízmilliárdok kerülnek a mérlegébe. Kérdésükre a szakértő azt mondta, ez nem szabályos, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak felszólítást kellene küldenie, vizsgálni az ilyen esetet, és ha kell, büntetni. Ám a hatóság nem feltétlenül szűr ki mindent. „Tapasztaljuk, hogy a NAV a közbenső mérlegek esetében informatikailag nem igazán jól követi, hogy közzétették-e, avagy nem, ezért megesik, hogy nem megy ki az adott cég számára felhívás. Ha kimenne, akkor utána jöhetne a bírság, azután az adószámtörlés, kényszertörlés” – sorolta a lehetséges szankciókat. Az ügyben kérdéseket küldtünk a NAV-nak, a válaszukról beszámolunk.

A 24.hu érdeklődtött a külügyi tárcánál, hogyan keletkezett a 4 milliárd forint vevői követelés, illetve a tárca indított-e felszámolási eljárást a TMT ellen a költségvetési pénz, a vevői előleg visszaszerzése érdekében. A tárca egyelőre nem válaszolt. Keresték Tóth Lászlót, a TMT tulajdonosát is, de ő sem reagált cikkük megjelenéséig.

A Demokratikus Koalíció közleményt adott ki arról, hogy hűtlen kezelés gyanújával rendőrségi feljelentést tesz a túlárazva megvett és árverezés alá került kínai lélegeztetőgépek ügyében. A TMT-vel kapcsolatban egyszer amúgy már indult nyomozás költségvetési csalás gyanújával egy maszkgyártósor miatt. Akkor is a túlárazást feszegették: a cég 2020 tavaszán 226 ezer euróért vette azt a kínai maszkgyártó gépsort, amit aztán 600 ezerért adott tovább a magyar államnak, miközben a piacon hasonló berendezést akkoriban ennek tizedéért, 60 ezer euróért lehetett találni. A rendőrség azonban ejtette az ügyet, indoklásuk szerint a pandémiás helyzet miatt megemelkedtek az árak, így nem lehetett túlárazás az állami gépbeszerzésben. (24.hu)