A Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztálya jelenleg hamis tanúzásra felhívás bűntette miatt nyomoz K. Endre ügyében. Az eset felderítési szakban van, így a kegyelmi botrány főszereplőjét március óta nem hallgatták ki.
Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője írásban kérdezte Polt Pétert, hogy mit tesz az ügyészség azért, hogy K. Endre ezúttal ne ússza meg a büntetést.
A legfőbb ügyész pénteki válaszában közölte, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztálya hamis tanúzásra felhívás bűntette miatt nyomoz K. Endrével szemben.
A felderítési szakban lévő eljárásban ügyészi engedélyt igénylő adatot eddig még nem kértek.
Az ügyészség négyszer intézkedett a nyomozó hatóság felé az eljárás jogszerűsége miatt. A rendőrség nem hozott határozatot az ügyben, így annak törvényességét sem kellett vizsgálni, emellett panaszt sem nyújtottak be. K. Endrét március óta nem hallgatta ki a rendőrség.
Polt Péter válaszában megerősítette, hogy az ügyészség a büntetőeljárásról szóló törvény keretei között folyamatosan felügyeli az eljárás törvényességét és időszerűségét.
K. Endre ellen márciusban indult újabb vizsgálat
Mint írtuk, márciusban vizsgálatot indított a rendőrség a bicskei gyermekotthon egyik áldozatának vallomásai ügyében. A fiú a Házon kívül című műsorban állította, K. Endre azt kérte tőle, hogy videóra mondja: a volt igazgatóhelyettesnek semmi köze nincs a gyermekotthonban történtekhez. Az áldozat azt állítja, tudatmódosító szerek hatása alatt volt, amikor beleegyezett, hogy elkészítsék a felvételeket.
A második találkozón az RTL stábja is részt vett, igaz, csak a távolból készítettek felvételeket. A találkozón a bicskei gyermekotthon egykori lakója azt kérte K. Endrétől, hogy töröljék a róla készült felvételeket, és ne is használják azokat a jövőben. K. Endre azonban arról beszélt neki, hogy azokat már továbbította ügyvédjének, aki segít majd tisztára mosni a nevét, ha megfelelőek lesznek erre a körülmények. Az áldozat azonban nem állt el kérésétől, így még a padon ülve mindhárom felvételt törölték K. Endre telefonjáról.
A bicskei gyermekotthon egykori lakója a műsorban elmondta, hogy K. Endre a szabadulása óta többször is kereste őt, volt olyan, hogy pénzt adott, bevásárolt vagy cigarettát vett neki és családjának.
Lemondásokhoz és alkotmánymódosításhoz vezetett a kegyelmi botrány
A kegyelmi botrány után a magyar kormány szigorításokat vezet be a gyermekvédelem területén. Az első kormányrendelet már ki is jött: pszichológiai alkalmassági vizsgálatot rendelnek el a gyermekotthonok vezetőinél.
Az ügy februárban robbant ki, miután kiderült, hogy Novák Katalin volt köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, az elítélt pedofil, V. János bűntársának. Az ügyről elsőként a 444.hu írt egy olvasói levél alapján.
K. Endre helyettese volt V. Jánosnak, a bicskei gyermekotthon igazgatójának, és próbált nyomást gyakorolni a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat, és hamisan tanúskodjanak. K. Endrét kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltották foglalkozásától és a közügyek gyakorlásától. Novák Katalin Ferenc pápa látogatására hivatkozva adott kegyelmet az elítéltnek.
A köztársasági elnök döntése hatalmas vihart kavart, a kegyelmi botrány miatt Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítást nyújtott be. Nyolc nappal később végül Novák Katalin, valamint a döntését ellenjegyző Varga Judit volt igazságügyi miniszter is benyújtotta lemondását. A kegyelmi botrányban szintén érintett Balog Zoltán lemondott a zsinati elnöki tisztségéről, de a püspökiről nem. (Index)
