Hegyi Zsolt vezérigazgató kommunikációjában különös figyelmet fordít a statisztikák manipulására és a valós utazási élmények elferdítésére.
Kuhár Bence friss videójában azt javasolja a MÁV vezérigazgatójának, hogy személyesen tapasztalja meg a vasúti szolgáltatásokat.
A videóban a kommunikáció stílusáról és az érzelmi túllihegésről van szó, különösen a MÁV csoport által közzétett tartalmak kapcsán. A beszélgetés során kifejeződik a vélemény, hogy a túlzott dicséret és a nyálas kommunikáció zavaró lehet.
A MÁV csoport vasutasainak hősiessége és elhivatottsága elismerése mellett kritika éri a kommunikációs stílust. A beszélő szerint a dicséret túlzásba vitt.
A MÁV csoport által közzétett videók keltette felháborodás és az emlékhelyek méltóságának megőrzése is szóba kerül. A beszélő szerint a videók nem teljesítik céljaikat.
A videó esztétikai megjelenése dicséretet kap, de a tartalmát haszontalannak tartják. A pénzkidobás és a figyelemfelkeltés hiánya is előkerül.
A humor szerepe a társadalomban megosztó téma, hiszen a viccek sokszor célzottan bántanak egyes csoportokat. Fontos, hogy a humor határvonalát megfelelően kezeljük a modern társadalomban.
A viccek mögött rejlő szándékok sokszor kérdésesek, például a szexista megjegyzések súlyos következményekkel járhatnak. A humor nem mentesíti a felelősséget.
A humor és a káromkodás egyes kultúrákban elfogadott eszközök a társadalmi kritikára. Az ilyen megnyilvánulásoknak is lehet funkciója a társadalmi diskurzusban.
A statisztikák manipulálása gyakori jelenség a médiában, ami torzítja a valóságot. A helytelen információk gyakran félrevezetnek minket.
A vonatmenetrendek manipulálása a pontos érkezések érdekében nem mindig tükrözi a valós utazási tapasztalatokat. A statisztikák jól mutatják a sikert, de az utasok gyakran másképp élnek meg mindent.
A késések csökkentésére irányuló intézkedések, mint például az indulási időpontok előrehozása, nem mindig vezetnek valódi javuláshoz. A vonatok menetrendi idői növekedése a késések problémáját fokozza.
A sikerkommunikáció a vasúti közlekedésben gyakran szembemegy az utasok valós tapasztalataival. Az utasok nem érzik azt a javulást, amit a statisztikák sugallnak.
A vezérigazgatóknak gyakran el kellene látogatniuk a vonatokra, hogy megértsék az utasok helyzetét. Az empatikusabb kommunikáció segíthetne a vasúti szolgáltatások megítélésének javításában.
