Mégis szabotálják a fővárosi lakásprogramot.
Orbán Viktor friss meglátása szerint a megfizethető lakhatás az ország jövőbeli sikerének egyik alappillére, ami azért meglepő, mert a lakhatási válság kialakulásában a kormány oroszlánrészt vállalt. Azóta Szentkirályi Alexandra bejelentette az öt éve a fővárosnak már megígért Diákváros megépítését, amit a kínai Fudan Egyetem miatt szabotált volna el a kormányzat. A lakhatás ügye a Fővárosi Közgyűlést is felpiszkálta, a városháza pedig továbbra is azt nehezményezi, hogy Budapest még az EU által megítélt – a probléma méretéhez képest inkább jelképesnek mondható – 20 milliárd forint célba érését is akadályozza.
Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2024 között Magyarországon növekedtek a második legnagyobb mértékben a lakóingatlanok árai, és az albérleti díjak drágulásában is az első harmadba tartozunk az Európai Unióban. Bár 2010 óta a nettó átlagkereset is jelentősen nőtt, a lakások és az albérletek azt messze meghaladóan drágultak az országban és a legnagyobb hazai lakáspiacon, Budapesten.
Ez más súlyos következmények mellett azzal járt, hogy
- mint azt a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése kimutatta: 2023-ban Magyarországon egy 60 négyzetméteres használt lakást 5,75, egy újat pedig csaknem 13 évi nettó átlagkeresetből lehetett megvenni, míg Budapesten egy ekkora használt lakáshoz 11,7, egy újhoz majdnem 17 évnyi átlagjövedelem kellett.
- Az árak elszállásával párhuzamosan – amint a Periféria Központ kutatása megállapította – a fővárosban a magánbérleti szektor a háromszorosára nőtt az utóbbi évtizedben: az emberek 19 százaléka lakott albérletben, és csak 3 százalékuk önkormányzati bérlakásban 2022-ben.
Így a lakosság mind szélesebb rétegeinek – egyre nagyobb részt a középosztálybeli fővárosiaknak is – jóval nehezebben megfizethető a lakásvásárlás vagy az albérleti díjak kifizetése. Érdemi bérlakásépítési program nem indult, miközben felpörgött a rövid távú lakáskiadás: kilenc év alatt megháromszorozódott az Airbnb-lakások száma Budapesten, amire (részben a lakhatási gondok, részben a lakók panaszai miatt) Terézvárosban a tiltás lett a válasz, a kormány pedig adóemelést és szerződéskötési moratóriumot fontolgat.
Jelinek Csaba városszociológus, a Periféria Központ társalapítója még a 2024-es főpolgármesteri kampány hajrájában foglalta össze a problémát a Deutsche Wellének: a lakhatási válság kezelése érdekében a kormányzat tehetné a legtöbbet – a fővároséval nehezen összehasonlítható forrásbeli és jogalkotási lehetőségei miatt – egy átfogó lakáspolitikai reform elindításával. Azonban
a miniszterelnök szintjén van egy ideológiai ellenállás, hogy márpedig ők sem szociálisan célzott juttatásokat, sem a megfizethető bérlakásrendszert kialakító beavatkozásokat nem fognak tenni.
Hiába tudni szakmai körökben olyan, akár miniszteri javaslatokról, amelyek a lakhatási válság kezelésére irányultak volna, hozzánk azok a hírek jutnak el, hogy ezek a legmagasabb szinten vannak elkaszálva” – fogalmazott.
Való igaz, hogy Orbán Viktor egy 2023. decemberi interjúban például azt fejtegette, hogy lakásügyben ő a bérlet helyett a magántulajdonban hisz, mivel az nagyobb biztonságot ad az embereknek. Csakhogy, mint azt a Habitat For Humanity 2023-as éves jelentése is összegezte, ez a biztonság csak a társadalom felső rétegeinek adatik meg Magyarországon. A 2010 utáni Orbán-kormányok a lakhatásra a családpolitika részeként tekintettek, az ennek jegyében hozott keresletoldali beavatkozások – CSOK, babaváró hitel, lakásfelújítási programok – pedig
- nemcsak jelentősen fűtötték az árak növekedését a lakáspiacon,
- de döntően a már amúgy is vagyonnal rendelkezőknek segítettek a lakásvásárlásban, -felújításban,
- a felső középosztálybeliek jó része pedig befektetési célra használta fel a pénzt.
Orbán 14 év kormányzás után lakhatási válságot észlelt
A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén több mint két órán át tartó vita lángolt fel a megfizethető lakhatás témája körül. Karácsony Gergely felvezetőjében „meglepő, de örömteli fordulatnak” nevezte, hogy az utóbbi időben a kormány is elkezdett érdeklődni a lakhatási válság iránt, a közgyűlés elé vitt javaslatcsomagja pedig a főpolgármesteri programjában szereplő lakhatási projektek megvalósításáról szólt. Mint felhívta a figyelmet, az Európai Unió ezekre már megítélt mintegy 20 milliárd forintot a fővárosnak, a pénz elérését viszont régóta blokkolja a kormányzat.
Kiss Ambrus hivatalvezető úgy fogalmazott, hogy a kormány szemében
hirtelen, egy pénteki Kossuth rádiós interjú után lett lakhatási válság.
Arra utalt, hogy Orbán Viktor egy néhány héttel ezelőtti közrádiós megszólalásában váratlanul szóba hozta, hogy az ország jövőbeli sikerességét biztosítani hivatott, készülőfélben lévő Új Gazdaságpolitikai Akcióterv három fő pillére közül a megfizethető lakhatás biztosítása lesz az egyik, és a fővárosiak javaslatait is várja ehhez. Azóta a Fidesz országos és főleg budapesti kommunikációja is rátalált a lakhatás témájára, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy konferencián beszélt arról, hogy a lakhatás megfizethetőségével a nagyobb városokban komoly gondok vannak, a probléma a fiatalokat sújtja a leginkább, Budapesten pedig egyenesen súlyos lakhatási válság van. (24.hu)
