A finn Aalto Egyetem legújabb tanulmánya szerint azok a globális népesedési adatbázisok, amelyek a nemzetközi politikai döntéshozatal és a kormányzás alapvető eszközei, akár 53–84%-kal is alábecsülhetik a vidéki népesség tényleges létszámát.
A Nature Communications folyóiratban megjelent kutatás kiemeli, hogy ezek a jelentős, rendszerszintű pontatlanságok világszerte kihatással lehetnek az erőforrások elosztására, az infrastruktúra-fejlesztésekre, valamint a katasztrófa-elhárítási tervezésre – írja az egyetem sajtóközleménye.
Kutatásunk első alkalommal szolgáltat egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a globális népességadatok jelentős arányban kihagyhatják a vidéki lakosság egy részét”
– mondta Josias Láng-Ritter, az Aalto Egyetem posztdoktori kutatója.
Meglepődve láttuk, hogy a valódi vidéki népesség jóval nagyobb, mint amit a jelenlegi adatkészletek mutatnak.
Az eltérések feltárásához a kutatók öt széles körben használt globális népesedési adatbázist – a WorldPop-ot, a GWP-t, a GRUMP-t, a LandScan-t és a GHS-POP-t – vetettek össze 35 ország több mint 300 vidéki gátprojektjének áttelepítési adataival. Ezek az áttelepítési adatok független referenciaértékként szolgáltak, mivel a gátrendszerek miatt áttelepített lakosság számát a kompenzációs követelmények miatt általában nagyon pontosan regisztrálják. Az 1975 és 2010 közötti időszakot vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy még a legfrissebb, 2010-es adatsorok is a vidéki lakosság 32–77%-át kihagyták. Bár az évek során történt némi javulás, a kutatók szerint az adatgyűjtési módszerek kisebb fejlesztése önmagában nem elegendő a jelentős pontatlanságok kiküszöbölésére.
A vizsgált torzítások fő oka a hiányos országos népszámlálásokban keresendő, különösen a nehezen elérhető vidéki régiókban. A ritkán lakott, földrajzilag nehezen megközelíthető területeken gyakran nincsenek megfelelő erőforrások a pontos népességszámlálások elvégzésére, ami rendszeres alulbecslésekhez vezet.Ezeknek a pontatlanságoknak komoly következményei vannak, mivel olyan jelentős szervezetek, mint az ENSZ vagy a Világbank, becsléseikben jelenleg úgy számolnak, hogy a világ 8,2 milliárd emberének körülbelül 43%-a él vidéken. Az alulbecsült adatok azonban évtizedek óta befolyásolják a politikai döntéseket, torzítva az erőforrások elosztását olyan kulcsfontosságú területeken, mint az egészségügy, infrastruktúra-fejlesztés és katasztrófavédelem.
„Számos ország ezekre a globális térképekre támaszkodik, amikor eldönti, hol építsen utakat, kórházakat, vagy hol alakítson ki katasztrófavédelmi rendszereket” – hangsúlyozta Láng-Ritter. „Ezeknek a torzításoknak a korrigálása kulcsfontosságú, hogy a vidéki közösségek is megkapják a szükséges figyelmet és méltányos forrásokat.” (Rakéta)
