A hvg.hu megkérdezte Magyar György ügyvédet, aki részletes tájékoztatást adott az esetleg felmerülő jogi következményekről.
Valóban bűncselekménynek minősül-e, és milyen jogi következménye lehet annak, ha beigazolódik Dobrev Klára állítása, miszerint Sulyok Tamás ügyvédként termőföldek külföldi kézre játszásában működött közre?
Sulyok Tamás köztársasági elnök ügyvédként törvényellenesen vélhetően bűnszervezetben, a csongrádi földmaffia tagjaként magyar termőföldeket játszott külföldi kézre, strómanokon és zsebszerződéseken keresztül, eszerint pedig köztörvényes bűnöző – jelentette ki Dobrev Klára, a DK–MSZP–Párbeszéd EP-listavezetője szerda koradélutáni sajtótájékoztatóján, ahol azt is elmondta, hogy mindezt dokumentumokkal is bizonyítani tudja, melyeket csütörtökön 10:30-kor át is ad az ügyészségnek, valamint a helyszínen, a Markó utcában, a sajtónak is.
Ezek az ügyek elmondása szerint a 2000-es évek elején történtek, és szerinte ezek a szerződések már akkor is bűncselekménynek minősültek. Hozzátette, hogy az elévülésről szerinte az ügyészség tud dönteni, azt fogja tőlük kérni, hogy járjanak el az ügyben.
A szóban forgó zsebszerződésekkel kapcsolatban a hvg.hu megkérdezte Magyar György ügyvédet, aki részletes tájékoztatást adott az esetleg felmerülő jogi következményekről.
Kérdésünkre, hogy valóban bűncselekménynek minősültek-e akkoriban, tehát az uniós csatlakozásunk és a külföldiek földvásárlását tiltó moratórium 2014-es lejárta előtt az ilyen típusú zsebszerződések, Magyar György hangsúlyozta, hogy minden egyes büntetőjogilag releváns tényállás megítélésénél az a legelső eldöntendő kérdés, hogy az adott ügyben van-e akadálya a büntetőjogi felelősségre vonásnak. Nevezetesen azt kell vizsgálnia a hatóságnak, hogy büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok fennáll-e.
Mivel azonban az elkövetéskori Btk. rendelkezik az elévülési időről, ebben az esetben megállapítható, ha valóban a 2000-es évek elején történtek visszaélésszerű magatartások, akkor azóta már nagyjából 20 esztendő eltelt. Az ilyen típusú bűncselekmények elévülési ideje pedig azonos a büntetési tétel felső határával, amely jelen esetben maximum 5 év. Vannak persze olyan bűncselekmények, amelyek soha nem évülnek el, ilyenek például az emberiség elleni vagy háborús bűncselekmények és azok, amelyeket életfogytig tartó szabadságvesztéssel is lehet büntetni.
Fontos leszögezni azonban, hogy minden egyéb bűncselekmény ennyi idő után bizonyosan elévül.
A lap kérdésére, hogy a Dobrev Klára által említett ügyekhez kapcsolódó szerződésekben való ügyvédi közreműködés, például ellenjegyzés is bűncselekménynek minősül-e, Magyar György kifejtette, hogy a hatályos Btk. 349. § bűncselekménynek minősíti a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzését. A (3) bekezdés szerint pedig többek között a közreműködő ügyvéd is büntethető. A büntethetőségének egyébként, ha nem lenne elévülés, feltétele lenne, hogy a szerződés semmis legyen. Ez pedig nem büntetőjogi, hanem polgári jogi jogkövetkezmény, amire viszont máig vonatkozóan lehet hivatkozni. És akár az ügyészség is kezdeményezhet ilyen polgári pert.
Az ügyvéd szerint ilyen ügyek esetén felmerülhet még közokirat-hamisítás vagy ügyvédi visszaélés lehetősége is, de ezek is elévültek ennyi idő után.
Magyar György ezért úgy véli, a felvetett ügynek lehet esetleg polgári jogi, politikai, erkölcsi következménye, de igen nagy valószínűséggel büntetőeljárás ma már ebből nem keletkezik. Az ügyészség a feljelentést valószínűleg el fogja utasítani.
(hvg.hu)
