Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Luxemburg grófja

Vélemény
2024.08.26.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Avagy a világ leggazdagabb országa 

Zajlik a világ. Háború dúl Európában, autokratikus rezsim Magyarországon, nagy tétje van a közelgő amerikai választásoknak. Pihenésként nézzünk egy pillanatra másfelé. Lehár Ferenc jól ismert három felvonásos, 1909-ben született operettje, René festőművésszel, Luxemburg grófjával és Bazil Bazilovics herceggel, Ugaranda kormányzójával jó kikapcsolódást igér. Luxemburg – legalábbis a Nagymező utcai Operett Színházból nézve - amolyan operett ország.

Első pillantásra ezt mintha megerősítené, hogy az ország nyelve, a “luxemburgisch”, önálló nyelvnek deklarált német dialektus, sok francia kölcsönszóval, de a törvényhozás a francia nyelvet használja, és az ország adminisztrációja egyaránt használja a luxemburgischt, németet és franciát. A kicsiny Luxemburg három-nyelvű ország. Lakosságának fele elsősorban a luxemburgisch nyelvet beszéli és ezt a lakosság háromnegyede érti. Ugyanezt a benyomást erősíti az ország mérete is. Luxemburg ugyanis Európa egyik legkisebb országa nem egészen 2.600 négyzetkilométer területén 672 ezer lakosával. Ráadásul lakóinak csak 53 százaléka luxemburgi, 47 százaléka külföldi. A magyar olvasó számára elég ideírni összehasonlításként, hogy a budapesti agglomeráció 1.7 millió lakossága két-és-félszer nagyobb, mint Luxemburg lakossága. Nem meglepetés, hogy ezt a kis országot, melyet Belgium, Németország és Fanciaország veszi körül, történelme legnagyobb részében szomszédai bekebelezték.

Luxemburg ismert történelme a Lucilinburhuc, ma Luxemburg Vára történetével indult 963-ban. I. Konrád 1083-ban megteremtette a független Luxemburgot és Luxemburg Grófjának nevezte magát. 1308-ban Luxemburg akkori grófja, VII.Henrik a Szent Római Birodalom császára lett. Ezt követően még további három császár került trónra a Luxemburgi Házból. 130 éven át a luxemburgi és Habsburg uralkodó házak versengtek a Szent Római Birodalom trónjáért. A luxemburgi uralkodó házból került a magyar trónra Zsigmond király is.  A 15. század közepén azonban a luxemburgi uralkodóház kihalt. Ezt azután közel 400 év idegen uralom követte. Burgundi, majd spanyol uralom a 16-17-ik században, rövid francia uralom XIV. Lajos alatt, és osztrák uralom a 18. század legnagyobb részében, majd Napoleon csatolta a területet Franciaországhoz. Ekkor az ország még a nevét is elveszítette és az “Erdőségek megyéjévé” vált. Luxemburg 1815-ben lett nagyhercegség, amikor a Bécsi Kongresszus I. Vilmos holland királynak adta a tartományt. Luxemburg végül csak 1839-ben nyerte vissza függetlenségét. Mindkét 20. századi világháborúban azonban német megszállás alá került, sőt a II. világháború idején – a Mosell vidékével összevonva – a Harmadk Birodalom egyik “Gau”-ja lett.

A II. világháború után okosan politizálva, Luxemburg a politikai és gazdasági integráció útját választotta. Tagja volt az egyik első európai integrációs csoportnak, a Benelux Economic Union-nak. Feladta alkotmányában kimondott semlegességét, csatlakozott az Egyesült Nemzetekhez, a NATO-hoz, még csapatokat is küldött a koreai háborúba és Afganisztánba. Ami a legfontosabb, egyik alapító tagja volt az Európai Uniónak, számos fontos intézményének adva otthont, s ezzel az Unió egyik fővárosa is lett.

Az igazi meglepetés azonban nem Luxemburg mérete és viharos, megrázkódtatásokkal teli történelme, hanem az a tény, hogy ez a picurka, legtöbbször idegen uralom alatt álló ország ma messze Európa leggazdagabbja. Egy főre jutó nemzeti jövedelme (131 ezer dollár) háromszorosa az Európai Unió átlagának, két-két-és-félszer nagyobb mint a svéd, német, francia, vagy angol, és több, mint másfélszer nagyobb az Amerikai Egyesült Államokénál. A magyar jövedelmi színt a luxemburginak 18 százalékát sem éri el. A gazdagságban nagy szerepet játszik, hogy a munkavállalók majdnem fele, 220.000 ingázó, nagyban hozzájárul a jövedelem megtermeléséhez, de nem tartozik az ország lakosságához, vagyis az egy főre jutó jövedelem ezáltal nagyon megnövekszik. Luxemburg végülis – bár a különböző számítások nem egybehangzóak - a világ leggazdagabb országa.

Érdekes jelenség, hogy a leggazagabb országok jó része kicsiny, mint San Marino, Luxemburg, Szingapur vagy Svájc, de mindegyikben különösen erős a pénzügyi szektor és vonzzák a külföldi befektetőket. A leggazdagabbak másik csoportja, mint Katar, vagy az Arab Emirátus hatalmas olajkinccsel rendelkezik. Nem egy esetben a kaszinók szerencsejátéka alapozza meg a gazdagságot, mint Makao esetében is.

Miből keletkezett tehát Luxemburg gazdagsága, mikor a 19. század elején a lakosság 80 százaléka még a mezőgazdaságban dolgozott? A fordulat az ipari forradalommal kezdődött a 19. század közepén, amikor a német Zollvereínhez csatlakozva Luxemburg 50 ezer munkással Európa egyik legnagyobb vas- és acéliparát építette ki. A nemzetközi verseny a század második felében már az iparág hanyatlására vezetett és végül az utolsó nagy olvasztó-kemencét is bezárták 1997-ben. Ez sem okozott azonban gondot. Új feldolgozóipari ágazatokat építettek ki. De ennél is fontosabb volt, hogy stabil politikai rendszerével, okos adópolitikáva, alacsony adókkal vonzotta magához a befektetőket, és a világcégeket, amit az ország központi fekvése is segitett. A Google, Amazon, Ferrero, Microsoft, Facebook mind Luxemburgban hozta létre európai központját. A kis ország Európa egyik legnagyobb pénzügyi központja lett, ahol 266 különböző nemzetiségű milliárdos hat-trillió eurót tart bankokban. Mint a Sunday Telegraph felderítette, Kim Jong Un észak koreai diktátor is Luxemburgban tartja titkos számlán négy milliárd dolláros rejtett vagyonát. Az itt működő közel 17 ezer beruházási alap 4.5 trillió euró értékű. A kicsiny ország a világ második legnagyobb  beruházási-alap központja az Egyesült Államok után és az euró-zóna legjelentősebb magán-bank és biztosító társaság központja.

Luxemburg lakosságának foglalkozási megoszlásában ennek megfelelően egyedülállóan kiemelt szerepet játszik a szolgáltatási szektor, mely a munkaerőnek majdnem 90 százalékát foglalkoztatja, míg az ipar alig több mint 9, a mezőgazdaság pedig 1 százalékát. Ez jócskán meghaladja a többi, legfejlettebb ország átlagát. Azokban az országokban ugyanis a mezőgazdaság 2-3 százalékkal, az ipar 23-25, a szolgáltatás pedig 72-75 százalékkal részesedik a foglalkoztatásból. A nemzetközi fórumok által mért élet-minőség index Luxemburgot a világ negyedik helyére rangsorolja.

Luxemburg a legkevésbé sem operett ország. Leginkább arra kell vigyáznia, hogy fel ne vesse a pénz. (Berend T. Iván)

politika
gazdaság
közélet
Európa
Luxemburg
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.08.26. - 07:01
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Lázárék hiába követelnek 252 milliót

    Lázárék hiába követelnek 252 milliót

  • „Orbán Viktornak most már csak az a fontos, hogy megőrizze, amit zsákmányolt”

    „Orbán Viktornak most már csak az a fontos, hogy megőrizze, amit zsákmányolt”

  • Milliós hirdetésekben fideszesezi Magyar Pétert a Nyugati Fény

    Milliós hirdetésekben fideszesezi Magyar Pétert a Nyugati Fény

  • „Az Orbán-kormány azt hiszi, hogy kilóra megvette a tanárokat, szóval most már az egész társadalmat átalakíthatja”

    „Az Orbán-kormány azt hiszi, hogy kilóra megvette a tanárokat, szóval most már az egész társadalmat átalakíthatja”

  • Aki nincs otthon június 9-én, nem szavazhat az önkormányzati választáson

    Aki nincs otthon június 9-én, nem szavazhat az önkormányzati választáson

  • Vége a tavaszi nyárnak

    Vége a tavaszi nyárnak

  • Ezért hullottak fejek az Állami Számvevőszéknél?

    Ezért hullottak fejek az Állami Számvevőszéknél?

  • Magyar Péter újabb öt kérdéssel bombázza Orbán Viktort

    Magyar Péter újabb öt kérdéssel bombázza Orbán Viktort

  • Bodrogi Gyula 90

    Bodrogi Gyula 90

  • Ungár Péter beolvasott a baloldali ellenzéknek

    Ungár Péter beolvasott a baloldali ellenzéknek

  • Van, ahol már eltávolítják a beton és műkő járólapokat a kertekből és a közterületekről

    Van, ahol már eltávolítják a beton és műkő járólapokat a kertekből és a közterületekről

  • Újabb medvetámadás történt Szlovákiában, két férfi kórházba került

    Újabb medvetámadás történt Szlovákiában, két férfi kórházba került

  • Világhírű lett a lomb nélküli magyar lombkoronasétány – ilyenek a valódiak

    Világhírű lett a lomb nélküli magyar lombkoronasétány – ilyenek a valódiak

  • Magyar Péter tisztázta az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját

    Magyar Péter tisztázta az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját

  • Ha szerda, akkor benzinár-emelés

    Ha szerda, akkor benzinár-emelés

  • „Ide kell jönni, hogy valaki értse, mi van itt Magyarországon”

    „Ide kell jönni, hogy valaki értse, mi van itt Magyarországon”

  • Baj van a magyar munkahelyeken

    Baj van a magyar munkahelyeken

  • Miért vesz elő az amerikai légierő egy 40 éves bombázót?

    Miért vesz elő az amerikai légierő egy 40 éves bombázót?

  • Kocsis Máté a pedofiloknak üzent és hosszan elemezte Magyar Péter

    Kocsis Máté a pedofiloknak üzent és hosszan elemezte Magyar Péter

  • A magyar kisvárosok helyzetét mutatja, hogy hogyan változnak helyben az önkormányzati választás szabályai

    A magyar kisvárosok helyzetét mutatja, hogy hogyan változnak helyben az önkormányzati választás szabályai

  • Irán öngólt lőtt a támadással

    Irán öngólt lőtt a támadással

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element