A városvezetés megszavazta a rendeletet, holott a helyi civilek számos kifogást emeltek ellene.
A július 4-ére összehívott rendkívüli közgyűlésen az ellenzéki városvezetés elfogadta Pécs városának új lakásrendeletét. A lakásrendelet többek közt alsó jövedelmi határhoz köti a szociális bérlakáshoz jutást. Bár a közgyűlés annak érdekében, hogy a helyi lakásgazdálkodás és lakáspolitika rendeződjék, létrehozta a Lakhatási Kerekasztal fórumot, végül a nem-kormányzati szervezetek nézeteinek is helyet adó fórum meglátásai csak részben kerültek bele a kedden elfogadott lakásrendeletbe.
Konkoly-Thege Júlia, A Város Mindenkié Pécs alapító tagja a Mércének elmondta, hogy
a kerekasztal tagjainak csak 4 napja volt arra, hogy a városvezetés által megküldött 70 oldalas javaslatot átolvassa és kommentálja.
A több mint tíz éve különféle civil szervezetekben dolgozó közösségszervező két különösen problémás pontra hívta fel a figyelmünket. Az egyik az, hogy a lakásrendelet ún. alsó jövedelmi plafont határoz meg, s aki ennek nem felel meg, az nem juthat szociális bérlakáshoz. Ez a legmarginalizáltabb emberek lakhatását lehetetlenítheti el.
A kerekasztal tevékenységében a Pécsi Civil Lakhatási Szövetség (PCLSZ) keretében részt vevő aktivista azt is elmondta, hogy mivel a kedden elfogadott javaslat nem tartalmazza a lakbérek emelését a piaci áron kiadott ingatlanok esetében, ezekből nem tűnik finanszírozhatónak a kerekasztalon előirányzott 1800 szociális bérlakás (köztük háromszáz szükséglakás) fenntartása.
Arról, hogy a kerekasztal nem-kormányzati szervei érdemben nem kommentálhatták a számukra csak múlt pénteken megküldött, a lakásrendelet tervezett mellékleteit nem tartalmazó dokumentumot, a Pécsi Civil Lakhatási Szövetség közleményt adott ki, melyet a Mércéhez is eljuttatott. Ebben az áll, hogy a hat szervezetet (az AVM mellett többek közt a Dosta Sas Kulturális és Jogvédő Egyesületet és a Roma Nemzetiségi Önkormányzatot) tömörítő PCLSZ a Lakásgazdálkodási Koncepció elfogadása után alapított fórum négy munkacsoportja közül csak annak a munkáját ismerhette, amelyet ő vezetett.
A Mobilitás Munkacsoport öt ülésen keresztül dolgozott a további észrevételek és javaslatok kidolgozásán, melyet a fórum elé kívántak tárni. A mobilitás munkacsoport olyan rendszeren kezdett el dolgozni, amely nem lakoltat ki, hanem költöztet, jutalmazva az együttműködést, vagy elmaradás esetén racionalizálva a lakhatási költségeket egy alacsonyabb költségű lakással cseréli fel a régit. „A kulcs az együttműködés volt”, mondta el Konkoly-Thege Júlia a Mércének.
A PCLSZ nézete szerint a másik három munkacsoport „formálisan biztosan nem ülésezett”, hiszen a nem-kormányzati szervezetek ezekre az ülésekre nem kaptak meghívót, s a munkájukra utaló jegyzőkönyvet sem láttak, áll a már hivatkozott közleményben.
Mivel a lakásrendelet megalkotásán fáradozó civilek a többi munkacsoport munkáját nem ismerhették meg, így adódhatott, hogy a július 3-án, hétfő reggel megtartott Lakhatási Kerekasztalon a résztvevők túlnyomó többsége először találkozott a rendelettervezettel. Egészen pontosan a megküldött 70 oldalas koncepciót pusztán néhány diából álló prezentációval tárták a civilek elé, amelyben pusztán csak pár javaslatuk köszönt vissza.
Ebből következőleg a PCLSZ azt javasolta a közgyűlés tagjainak, hogy napolják el a szavazást. A megítélésük szerint ugyanis a társadalmi egyeztetés alapelvének nem felelt meg a rendelet előkészítése; a hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból marginalizált csoportok véleményének kifejtésére nem volt mód; tehát az egyeztetés csak hiányosan valósult meg. Így lehet, hogy a nézetük szerint a lakásrendelet „nem felel meg a normavilágosság elvének, abból sokszor nem olvasható ki a törvényhozó szándéka”, hátrányosan érinti a legszegényebb embereket, ellentmond más törvényéket, tehát és összességében „nem tekinthető az Önkormányzat által előirányzott lakásgazdálkodási reformot megalapozó dokumentumnak”.
Nincsen „kőbe vésve”
Ezek után az előzmények után került sor a keddi rendkívüli közgyűlésre, amelyen a civilek is megjelentek, bár meghívást nem kaptak. A közgyűlésen Nyőgéri Lajos MSZP-s alpolgármester jelezte, hogy a tervezetet az elfogadása után ellenőrizni fogják, s ha szükséges még idén módosítják. A lakásrendelet tehát nem „kőbe vésett” törvény. Ő úgy látta, hogy az egyeztetéseknek az ellenzéki városvezetés eleget tett. Az alpolgármester azt is elmondta, hogy a jogszabály értelmében ezután kizárólag határozott idejű lakásbérleti szerződéseket köt majd az önkormányzat.
Bár arról nem beszélt, hogy miért volt szükséges rendkívüli közgyűlést összehívni a lakásrendelet elfogadására, illetve hogy a nem-kormányzati szervezeteknek milyen okból kifolyólag állt pusztán négy nap a rendelkezésére a javaslat kommentálására, felmerülhet, hogy a városvezetést a jövő évi önkormányzati választások közeledte sürgeti.
A pécsi önkormányzati lakásállomány jelentős része ráadásul erősen lepusztult, a lakbér-kintlévőség pedig tetemes. Jelesül 700 millió forintos a rezsitartozás és 800 milliós a bérletidíj-tartozás, melyet az önkormányzat maga előtt görget. Az alpolgármester magyarázata szerint a határozott idejű szerződések megkötésére éppen azért volt szükség, mert a korábbi rendelet idején voltak olyan bérlők, akik sem a bérleti díjat, sem a rezsit nem tudták kifizetni, ami a halmozódó adósság mellett a rendszer fenntarthatatlanságához vezetett.
Bár a közgyűlés elnapolását az ülés során is többen is kezdeményezték (a pécsi ellenzék, azaz a Fidesz frakciója, valamint Bognár Szilvia volt alpolgármester, aki most a Tiszta kezek frakciójához tartozik), erre nem került sor. A gyűlés emellett egy rövid performansznak is helyet adott, mely során fideszes aktivisták „Lakásmutyi Péterffy” molinót feszítettek ki a teremben. A fideszesek Péterffy Attila polgármester emlegetésével arra a folyó nyomozásra kívánták felhívni a figyelmet, melyet a Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség folytat tavaly óta vesztegetés miatt az önkormányzatnál. A gyanú szerint ugyanis a pécsi bérlakások kiutalásáért pénzt fogadhattak el ismeretlen gyanúsítottak.
A közgyűlésen a lapunk által megkeresett Konkoly-Thege Júlia is felszólalt, aki a PCLSZ tagjaként szintén a gyűlés elnapolását kérte. Az aktivista elismételte, hogy kerekasztal több munkacsoportja formálisan nem ülésezett, az utolsó ülésen így az előkészítésben részt vevő szereplők többsége először találkozott a rendelettervezettel. Utalt arra, hogy a társadalmi egyeztetés így nem teljesült, a javaslat pedig a marginalizált emberek kárára van. (BaMa, Pécsi Stop, Közlemény, Pecsma.hu, Mérce)
