Előbb az a kérdés, képes-e a köztévé a választási vita megrendezésekor nem hazugsággyárként működni, csak ezután jön az, ki, mit nyerhet vele – véli Ágh Attila.
A politológus 1998-ban részt vett a Horn Gyula és Orbán Viktor közötti, 2002-ben pedig a Medgyessy Péter és Orbán Viktor közötti miniszterelnök-jelölti vita megszervezésében. Bár a Fidesz – ahogyan Ágh Attila fogalmaz – jószerével kiölte a politikai oldalak közötti vitát a nyilvánosságból, most esély mutatkozik arra, hogy a köztévé helyet adjon egy EP-listavezetők közreműködésével tartandó fórumnak. (Miniszterelnök-jelölti vita amúgy 2006-ban volt utoljára Magyarországon, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor részvételével.)
Magyar Péter saját maga és pártja érdemének tartja, hogy sikerült elérni, „a Fidesz listavezetője kénytelen legyen leülni egy választási vitaműsorban a kihívókkal”. Szerinte azonban még sok részletet kell tisztázni, egyebek között azt, hogy mikor, milyen idősávban és hol lesz a vita, egyenes adásban közvetítik-e a fórumot, azon kik vesznek részt.
– Az egyik fontos kérdés valóban az, el lehet-e érni Magyarországon, hogy a köztévé legalább a választási vita megrendezésekor ne hazugsággyárként működjön, hanem úgy, ahogyan az megszokott egy normális demokráciában
– állapította meg Ágh Attila. Teljesen másik kérdés, amit nem szabad összemosni az előzővel, hogy a vita melyik formája melyik politikai szereplőnek kedvez.
A politológus szerint Magyar Péter megelőzte a többieket, amikor nem arról értekezett, melyik megoldás lenne kedvező a Tisza Pártnak, hanem azt hangsúlyozta, hogy a demokratikus vita megrendezésével vissza kell építeni a demokrácia egyik elbontott alapkövét. Magyar Péter fölényben van azzal, hogy ebben a konkrét ügyben és általánosságban nem a saját pártja érdekeiről, hanem a demokrácia védelméről beszél. A többi ellenzéki politikus úgy van vele – tette hozzá Ágh Attila –,
hogy „minden vitába be kell szállni, nem vacakolunk a körülményekkel, csak az számít, hogy megszólaljunk”.
Márpedig a körülmények és a feltételek nagyon is fontosak. A politológus feltételezi ugyanis, hogy a köztévé trükközni próbál majd, amivel bizonyos szereplőket háttérbe szoríthat, másokat előtérbe helyezhet. Teljesen világos – említett egy példát Ágh Attila –, hogy olyan vitának nincs értelme, amelyben tizenegy szereplő szólal meg, „ez nem vita lenne, hanem képtelenség”. Úgy látja, hogy Magyar Péter jó politikusként viselkedik. Abban a tekintetben is előnye van, hogy nem akarja engedni a trükközést, kimondja: „velem ne szórakozzanak!”. Hisz nem elegendő kiverekedni egy köztévés vitát, annak az átlátható, transzparens kritériumairól is meg kell egyezni.
Magyar Péter – eddigi nyilatkozatai alapján legalábbis úgy tűnik – csak a köztévében hajlandó vitázni. Kérdésünkre a politológus közölte: ha a köztévés vita végül nem valósul meg, akkor Magyar Péter bizonyára nyitott lesz máshol rendezett vitákra is. A helyzet azonban az, hogy nem igazán szorul rá ilyesfajta szereplésekre, az üzeneteit láthatóan más úton is el tudja juttatni a választókhoz.
A politikus ott kezdődik – tett rövid kitérőt –, hogy képes megszólítani az embereket, olyan érzetet kelteni, hogy akkor is párbeszédet folytat a választókkal, ha egyedül áll a színpadon.
Ágh Attila nem gondolja, hogy egy köztévés vita révén Magyar Péter könnyebben elérhet a fideszes szavazókhoz. A Fidesz mellett kitartó és megmaradó emberek jelentős része most is követi a mozgását. Lehet, hogy százalékokban kimutatható lenne, hogy a köztévés vitának köszönhetően növelte a népszerűségét akár még a kormánypárti táborban is, de Ágh Attila szerint áttörés ettől nem várható.(Népszava)
