Németországban, Ausztriában és Franciaországban is az élen végzett a szélsőjobb, Szlovákiában meglepetés körvonalazódik az európai parlamenti választáson.
Emmanuel Macron francia elnök feloszlatta a párizsi parlamentet pártja rendkívül gyenge szereplése után.
Mivel a hivatalos eredményeket csak az utolsó európai urnazárás után lehet közölni az európai parlamenti választásról, s Olaszországban 23 óráig voksolhattak, így a magyarországi eredményeket is csak ezt követően tehetik közzé. Itthon exit poll nem készült. A legutolsó közvélemény-kutatást a 21 Kutatóközpont tette közzé vasárnap 19 órakor, amely 44 százalékot, 11 mandátumot jósolt a Fidesz-KDNP-nek, 32 százalékot, 7-8 mandátumot Magyar Péter pártjának, a Tiszának, továbbá 8 százalékot a DK-MSZP-Párbeszéd szövetségének, ami 1-2 mandátumra lenne elég és az iroda egy mandátumot jósolt a Mi Hazánknak. A kutatás szerint a többi párt nem éri el az öt százalékos küszöböt, így uniós képviselő nélkül marad a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum.
Németországban a várakozásoknak megfelelően az exit poll szerint a CDU/CSU végzett az élen 29,5-30 százalékkal.
A sorozatos botrányok ellenére a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) lett a második 16-16,5 százalékkal.
Rosszul szerepeltek a kormánykoalíció pártjai. A szociáldemokraták az EP-választások eddigi legrosszabb eredményével, 14 százalékkal lettek harmadikok, s a 2019-es voksoláshoz képest a Zöldek is jelentős visszaesést könyvelhettek el 12-12,5 százalékos eredményükkel. A liberális FDP öt százalékot érhet el. A baloldali populista Sarah Wagenknecht pártja (BSW) 5,5 százalékot ért el. Több kis párt is bejut az EP-be, mivel Németországban az alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében nincs bejutási küszöb. A részvétel 64 százalék volt.
Nagy fölénnyel végzett az élen az első előrejelzések szerint Marine Le Pen pártja,
a Nemzeti Tömörülés (RN) 32,4 százalékot ért el, az Emmanuel Macron által fémjelzett Újjászületés mindössze 15,2 százalékot kapott, s már annak is örülhet, hogy megelőzte a harmadik helyen végzett szocialistákat.
A legutóbbi, 2019-es európai választásokon a jobboldali nacionalisták már megelőzték Macron pártját, akkor azonban csak szűk fölénye volt a RN-nek. Az eredmények bejelentése után Macron elnök feloszlatta a parlamentet. Június 30-án előrehozott választást rendeznek.
Spanyolországban igen szűk többséggel végzett az élen a konzervatív Néppárt: 21-23 mandátumot jósolnak neki, a kormányzó szocialistáknak 20-22. Az ibériai országban elmaradt a populista áttörés, a Vox csak 6-7 mandátumot szerez, a baloldali populista Sumar pedig 3-4-et. Néhány honatyát delegálhatnak az EP-be a kisebb pártok.
Szlovákiában az exit poll adatok alapján a demokratikus Progresszív Szlovákia (PS), a legnagyobb ellenzéki párt meglepően magas szavazati arányt szerezve, 27,81 százalékos eredménnyel nyert. A májusi merénylet után otthonában lábadozó Robert Fico kormányfő által fémjelzett Smer lett a második 24,76 százalékkal. Szlovákiában azonban az exit pollal kapcsolatban szkeptikusak a választók, mivel a tavaszi elnökválasztáson a kutatók az ellenzéki Ivan Korcokot hozták ki győztesnek, végül azonban a kormánypárti Peter Pellegrini nyert. Igen erős eredményt ért el a szélsőjobboldali Republika 24,76 százalékkal, a Pellegrini által fémjelzett Hang és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) valamivel hét százalék fölött szerzett, a többi párt nem érte el az öt százalékos küszöböt. A Magyar Szövetség 3,88 százalékával szintén elmaradt az öt százaléktól, így várhatóan egyetlen képviselőt sem küldhet az Európai Parlamentbe. 2019-ben az MKP még mindössze 0,4 százalékkal maradt el a bejutási küszöbtől.
Bár Geert Wilders holland szélsőjobboldali Szabadságpártja (PVV) növelte mandátumainak számát a 2019-es választáshoz képest, az előrejelzések ellenére – legalábbis az exit poll szerint – nem szerezte meg a győzelmet, s csak a második helyre szorult, a Munkáspárt és a Zöldek szövetsége mögé.
Így Wildersék elviekben hét, utóbbi nyolc képviselőt küldhetnek az EP-be.
A kampány során mind Wilders, mind riválisai az EU jövője szempontjából döntő jelentőségűnek állították be a csütörtöki szavazást. Ha a hivatalos eredmények is megerősítik Wilders pártjának második helyét, az mindenképpen komoly meglepetés lenne. A tavaly novemberi választást a PVV nyerte meg, s azóta is komoly fölénnyel vezette a közvélemény-kutatásokat. A baloldali pártok vezéralakjai – Bas Eickhout zöldpárti európai parlamenti képviselő és Frans Timmermans, a baloldali szövetség vezetője úgy vélték, hogy az exit poll eredmények az EU többi országára is hatással vannak.
A várakozásoknak megfelelően az osztrák exit poll a populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) első helyét hozta ki, de fölénye nem drámai a második helyre jövendölt Osztrák Néppárttal (ÖVP) szemben.
Míg az FPÖ 27, az ÖVP 23,5 százalékot szerezhet.
A szociáldemokratákat 23 százalékra jósolják, ami ha bebizonyosodik, csalódás a második helyben reménykedő párt számára. Negyedik-ötödik helyen a liberális NEOS és az ÖVP-vel koalícióz alkotó Zöldek állnak 10,5-10,5 százalékkal.
Görögországban Kiriakosz Micotakisz pártja végzett az élen 28-32 százalékkal, a baloldali Sziriza 15-18 százalékkal lett második, a szintén baloldali PASZOK-KINAL szövetség 11-14 százalékkal harmadik. Negyedik-ötödik helyen, nagyjából holtversenyben végeztek a kommunisták és a Görög megoldás szélsőjobb párt 8-10 százalékkal.
Bulgáriában az EP választás mellett parlamenti voksolást is rendeztek. Bojko Boriszov volt kormányfő jobbközép pártja, a GERB delegálhatja az EP-be a legtöbb képviselőt (5), a liberális Folytatjuk a változásért 3 képviselővel rendelkezik majd, amint a török kisebbség pártja, a DPS is. (Népszava)
