Ki ne akarna hőségriadó idején, egy perzselő vasárnapi délután sorban állni, hogy szavazhasson?
Valószínűleg senki, főleg nem a sziesztához szokott és amúgy is éppen nyaralgató spanyolok. De az élet nem mézespuszedli, ahogy ezt most megtapasztalhatják a mediterrán ország lakói is: ugyanis a tervezett december helyett szokatlan, nyári időpontban tartanak választásokat vasárnap Spanyolországban.
Pedro Sánchez miniszterelnök azután írt ki előrehozott választásokat, hogy a kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) a május végi helyhatósági választásokon elbukta a tartományok és nagyvárosok többségét az ellenzéki jobbközép Néppárttal (PP) szemben. Nemcsak a PSOE, de a velük kormányzó radikális baloldali Unidas Podemos is veszített népszerűségéből, miközben a szélsőjobboldali Vox megduplázta a tartományi parlamenti képviselői számát.
Július 1-től Spanyolország tölti be az EU soros elnökségét, és noha a két nagy párt között nem látszik lényeges különbség a legfontosabb kérdésekben, sok mindenen változtathat, ha bekerül a kormánykoalícióba a Vox. A legtöbb esélye ugyanis a Néppártnak van a győzelemre, amely egyedül azonban várhatóan nem tudna kormányozni. A másik oldalon Sáncheznek is szüksége lenne egy tizenöt pártot összefogó radikális baloldali szövetségre, de ennek a felállásnak kisebb az esélye a többségre.
Keserűen rímel csak a nyaralás-szavazás
A BBC szerint Spanyolország történetében még soha nem tartottak ilyen nyári parlamenti választásokat. A július 23-i szavazás időzítését sokan bírálták, mert a hőmérséklet ilyenkor elérheti a 40 Celsius-fokot is, ráadásul a 48 millió spanyolból kb. 10 millió éppen nyaral valahol. Emiatt minden korábbinál többen, 2,6 millióan kérvényezték, hogy levélben szavazhassanak, többségük pedig le is adta a voksát a határidőig. A becslések szerint a választási részvétel a körülmények ellenére is 70 százalék körüli lesz.
Miután a baloldali koalíció csalódást okozó eredménnyel zárta a helyhatósági választásokat, az öt éve kormányon lévő Sánhez azt mondta, vállalja a felelősséget a kudarcért, és ezért ír ki előrehozott választásokat. Persze a kezdeményezés előnye így nála maradt. A Néppárt akkor úgy reagált a miniszterelnök bejelentésére, hogy szerintük ezzel akarja elterelni a figyelmet a választási győzelmükről, de készen állnak a júliusi előrehozott választásokra.
A többséghez a 350 képviselői hely több mint felét kell megszerezni a parlament alsóházában. Emellett a spanyolok a felsőházra is szavazni fognak, 208 szenátort választanak ki. A parlamenti választások listás szavazással zajlanak, így a választók egy pártot választanak, nem pedig egy konkrét jelöltet.
Alberto Núñez Feijóo, a spanyol jobboldali ellenzéki párt, a Néppárt (PP) vezetője egy kampánygyűlésen Madridban 2023. július 20-án – Fotó: Pierre-Philippe Marcou / AFP
Az Alberto Núñez Feijóo vezette Néppárt májusban első helyen zárta a versenyt, és a győzelemre hajt, de előnyük a felmérések szerint valamelyest csökkent május vége óta. Az Associated Press szerint első helyen állnak a közvélemény-kutatásokban, az viszont nem valószínű, hogy egyedül sikerül megszerezniük a kormányalakításhoz szükséges többséget, ehhez a szélsőjobboldali Vox párt támogatására lesz szükségük. A PP a Politico közvélemény-kutatásokat összesítő előrejelzése szerint 34 százalékon áll, míg a Vox 13 százalékon.
Az AP szerint a Néppárt és a Vox május óta közel 140 településen állapodott meg a közös vezetésről, mindemellett már van két régió, ahol a két párt együtt kormányoz. A szövetség tehát nem lenne példátlan, és Núñez Feijóo nem zárta ki az országos szintű partnerséget. Viszont egy ilyen koalícióval először jutna kormánypozícióba a szélsőjobboldal Spanyolországban azóta, hogy az országot 1975-ig közel négy évtizeden át diktátorként vezető Francisco Franco tábornok halála után átálltak a demokráciára.
Nagore Calvo Mendizabal, a londoni King's College spanyol és európai politika és társadalom szakos tanára szerint tekintve, hogy a Voxnak komoly esélye van egy koalíciós kormányban helyet szerezni, a vasárnapi választáson „az európai demokrácia jövője a tét”.
Az előrejelzések szerint a szocialisták nagyjából 28 százalékos támogatottságra számíthatnak, ami szintén nem elég a kormányalakításhoz. Sánchez ebben a szocialistáktól balra lévő pártokat, köztük a Podemost is magában foglaló Sumar csoportosulás támogatására szorulna, akik a Voxhoz hasonlóan 13 százalékon állnak a Politico szerint. Vagyis könnyen lehet, hogy a harmadik helyezetten múlik majd, hogy Sánchezék újra kormányt alakíthatnak-e. Ha a Sumar vasárnap jobb eredményt ér el, mint a Vox, akkor besegíthet a PSOE-nek egy koalíciós kormányban – írja az AP.
Yolanda Diaz spanyol miniszterelnök-helyettes, munkaügyi és szociális gazdasági miniszter és a radikális baloldali szövetség, a Sumar jelöltjének támogatói egy barcelonai kampánygyűlésen 2023. július 20-án – Fotó: Josep Lago / AFP
Közvélemény-kutatásokat a szabályok alapján utoljára hétfőn lehetett közzétenni, de a Reuters szerint összességében a PP-Vox 176, a PSOE-Sumar pedig 141 mandátum megszerzésére esélyes a vasárnapi választáson.
Támadásokkal teli kampány
Sánchez azután került az ügyvivő kormány élére, hogy 2018-ban a PP elbukta a baloldal által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt. Majd a 2019 áprilisi után novemberben megtartott újabb választás eredményeképpen megegyezett a Podemosszal, és koalíciós kormányt alakított. A koronavírus-járványt Spanyolország mind a halálozások, mind a gazdasági hatások szempontjából megsínylette, ennek ellenére úgy tűnt, hogy Sánchez megugrotta az akadályokat, május előtt a gazdaság növekedett, csökkent az infláció, növelték a minimálbért és a nyugdíjakat. Ugyanakkor miközben az inflációt 2 százalékra sikerült leszorítani júniusban, májusban az EU-s országok közül a legmagasabb, 12,7 százalékos volt a munkanélküliségi arány.
Sánchez szorgalmazta a Francisco Franco uralmának áldozatait érintő törvényt, azt a szabályozást, amellyel lehetővé teszik a menstruációs szabadságot, és az abortuszjogok kiszélesítését is támogatta.
Azonban komoly támadási felületet adott ellenfeleinek az októberben elfogadott, szexuális beleegyezésről szóló törvény, amely véletlenül lehetővé tette, hogy több mint ezer elítélt szexuális bűnöző büntetését csökkentsék, és március 31-ig több mint százat idő előtt szabadlábra helyezzenek. Sánchez bocsánatot kért, és a törvényt módosították, hogy bezárják a jogi kiskaput.
Santiago Abascal, a Vox spanyol szélsőjobboldali párt vezetője áll egy kampánygyűlésen Guadalajarában 2023. július 15-én – Fotó: Oscar del Pozo / AFP
A Santiago Abascal, a PP egykori tagja által vezetett Vox azonban nem is csak a bűnözők szabadulása miatt bírálta a törvényt, hanem a párt egyes tisztségviselői már a nemi erőszak puszta létezését is megkérdőjelezik – ami miatt egyébként időnként vitában állnak a többi jobboldali párttal.
A bevándorlás és a megélhetési költségek mellett a nacionalizmus is gyakran előkerülő téma volt a kampányban. A PP és a Vox hazaárulónak bélyegezte Sánchezt, amiért megkegyelmezett börtönbe zárt katalán függetlenségpárti vezetőknek. Sánchezt azzal is támadták, hogy bizonyos fontos reformok elfogadtatása érdekében lepaktált a baszk szeparatista Bildu párttal, amelyet az Eta militáns csoport által elkövetett bűncselekmények miatt bebörtönzött Arnaldo Otegi vezet.
Emellett Sánchezt azért is bírálták, hogy többször önellentmondásba keveredve rótt le páli fordulatokat. Az AP felsorol néhány alkalmat, például amikor azt mondta, hogy soha nem fog kormányt alakítani a Podemosszal, mert szerinte az túl szélsőséges – aztán 2019-ben mégis megtette. Sánchez azt is mondta, hogy nem fog kegyelmet adni az említett kilenc szeparatistának, akiket felbujtásért ítéltek el, miután a katalán régió elszakadását szorgalmazták – de aztán mégis megtette.
A kormányfő helyzetét az sem javította, hogy Spanyolország július 1-jén átvette az EU soros elnöki tisztét, hiszen a választást előrehozták. Sánchez korábban azt remélte, hogy a hat hónapos ciklus majd jó alkalom lesz arra, hogy az eredetileg decemberre tervezett választások előtt demonstrálja az elmúlt évek előrelépéseit.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, a Szocialista Párt (PSOE) jelöltje beszédet mond egy kampánygyűlésen a spanyolországi San Sebastiánban 2023. július 18-án – Fotó: Ander Gillenea / AFP
Az 51 éves miniszterelnök a választások előtti egyetlen televíziós vitájukban sem szerepelt jól a 61 éves PP-s Feijóóval szemben. Ugyanakkor a Néppárt vezetőjét is bírálták, amiért kihagyta az utolsó tévévitát, amelyen a három másik legfontosabb párt vezetője ott volt.
Feijóo 2022 óta vezeti a konzervatívokat, és a BBC szerint az egyik hitvallása, hogy „amit egyesek unalmasnak gondolnak, az állampolgárok többsége szerint olyan tulajdonságokat jelent, amelyekkel egy miniszterelnöknek rendelkeznie kell”. Sánchez azzal támadta a PP-t, hogy ha a szélsőjobboldali Vox támogatására szorul, azzal egy borzasztó időgépbe rántja az országot. Feijóo viszont azzal vágott vissza, hogy nem oktathatja ki a kormányzati paktumokról, miközben ő maga is ilyeneket kötött a szeparatistákkal.
Azonban a néppárti vezetőnek is magyarázkodnia kellett, miután ellenfelei azzal támadták, hogy tíz évvel ezelőtt kiderült, korábban baráti kapcsolatban állt egy galíciai drogkereskedővel, Marcial Doradóval. Feijóo erre azt mondta, hogy amikor megismerkedtek, még nem volt internet vagy Google, és nem volt tisztában azzal, kiről van szó.
Az abortuszt ellenző, a klímaváltozást tagadó Voxot vezető Abascal a franciaországi tüntetéshullámra hivatkozva is keményebb európai bevándorláspolitikát szorgalmazott a kampány során. 2022 októberében Orbán Viktor is videóüzenetet küldött a Vox által szervezett egyik spanyol politikai rendezvényre, amelyen a szeptemberi olasz választásokra utalva azt mondta: „A római gyors már befutott Brüsszelbe, felkészül a madridi szerelvény Santiago Abascal barátom vezetésével.” A Voxszal szintén szövetséges Olasz Testvéreket vezető Giorgia Meloni olasz kormányfő pedig a mostani választás előtt is támogatásáról biztosította a pártot.
A Yolanda Díaz által vezetett, tizenöt baloldali csoportot összefogó Sumar hangsúlyosan ráment a fiatalok szavazataira a kampányban. A miniszterelnök-helyettes és munkaügyi miniszter Díaz népszerűségét az is növelte, hogy nagy szerepe volt a minimálbér megemelésében.
Összességében viszont a fent felsorolt balfogások és a PP-Vox támadó hangneme mellett a szocialisták tulajdonképpen csak védekezni tudtak a kampány alatt, ami miatt az a kép alakult ki, hogy a baloldali kormány nincs éppen a helyzet magaslatán – véli a King’s College szakértője, Calvo. Ha a PP és a Vox nyer, és sikerül összehozniuk egy koalíciós kormányt, az fontos iránymutató lesz az európai politikai trendekre nézve is: többévnyi sikeres kormányzás után is elbukhat egy stabil baloldali kormány.
Nem lenne egyszerű a PP-Vox felállás sem
Az tehát borítékolható, hogy egyik párt sem tud majd magában többséget szerezni, Spanyolországban pedig már az sem példa nélküli, hogy koalíciós kényszer esetén nem sikerül elsőre kormányt alakítani, és ezért újabb választást kell kiírni.
Márpedig a Vox és a PP kapcsolatában is vannak sérülékeny pontok: Feijóo például a tévévita során közölte, hogy nem lesz a Vox pártelnöke a kormányban, „ha nem lesz szükségem a szavazataira”. Még egy külön paktumot is felajánlottak Sánchezéknek, hogy a két nagy párt közül a vesztes támogassa majd a győztest, így egyik oldalnak se kelljen bevonni a kormányba sem a szélsőjobboldalt, sem a Sumart. A PP-PSOE házasságra viszont nem sok esély van, tulajdonképpen semelyik elemzés sem kezeli komoly lehetőségként.
A BBC pedig felidézi, hogy Maria Guardiola, a nyugati Extremadura régió PP-s vezetője júniusban még azt mondta, hogy soha nem kormányozna együtt egy olyan párttal, amelyik dehumanizálja a bevándorlókat, és semmibe veszi az LMBTQI-jogokat. Később azonban bevonta a Voxot a régió vezetésébe, arra hivatkozva, hogy a szava nem ér annyit, mint Extremadura jövője.
Ha a PP és a Vox – vagy ha az eredmény rácáfol a felmérésekre, a szocialisták és a Sumar – egy lehetséges győzelem után nem tud megegyezni, akkor az újabb választások sem zárhatók ki. (Transtelex)
