Európának meg kell tanulnia a finn és svéd válságkezelési modellekből, hogy hatékonyabban tudjon szembenézni a növekvő biztonsági kihívásokkal – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Hanaholmen Initiative Summit konferencián a kollektív felkészülés fontosságát.
„A globális és regionális fenyegetések egyre sokrétűbbek és összetettebbek, ezért az Európai Uniónak tanulnia kell a finn és svéd válságkezelési modellből.
Mivel Oroszország újra katonai fenyegetést jelent Európára, Finnország és Svédország példaértékű felkészültsége megmutatja, hogyan lehet hatékonyan reagálni az ilyen veszélyekre
– emelte ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Hanaholmen Initiative Summit konferencián tartott beszédében
Az elnök rámutatott, hogy a hibrid fenyegetések száma is jelentősen növekszik, ideértve a dezinformációt, a kibertámadásokat, valamint a migráció fegyverként való alkalmazását. Emellett a beszállítói láncok zavarai és a klímaváltozás súlyos hatásai tovább fokozzák az unió biztonsági kihívásait.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az unió politikáját minden szinten, a helyitől az európai szintig áthatnia kell a felkészültségi szemléletnek.
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a következő biztosi kollégium egy új Felkészültségi Unió Stratégiát fog kidolgozni. Ennek részeként megvizsgálják, hogyan lehet növelni az európai védelmi ipari termelést, javítani az ellátási láncok ellenállóképességét, és kiterjeszteni az európai polgári védelmi mechanizmust, hogy a civil és katonai személyzet jobban együttműködhessen a válsághelyzetekben.
Von der Leyen összegzésképpen hangsúlyozta, hogy az Európai Unió alapvetően biztonsági projektként indult a második világháborút követően, és a jelenlegi, veszélyekkel teli világban vissza kell térni ehhez az alapgondolathoz.
Szükséges, hogy az unió egy erős és egységes védelmi stratégiával rendelkező közösségként folytassa működését
– fogalmazott von der Leyen. (Portfolio)
