A Kreml hálózatai csendben átszőtték Moldovát és Romániát is – beszivárogva a politika, az egyház és a digitális tér minden zugába – derül ki a hírszerző szolgálatok jelentéseiből és a tényfeltáró újságírók munkájából.
Az információkból kiderül, a módszerek hasonlóak, a cél is azonos.
A közelmúlt eseményei és titkosszolgálati jelentések egyre világosabbá teszik, hogy Oroszország szisztematikusan próbálta befolyásolni Moldova és Románia politikai folyamatait. A Spotmedia által közölt cikk rámutat, hogy a moldovai SIS (Információs és Biztonsági Szolgálat) és a romániai SRI (Román Hírszerző Szolgálat) által nyilvánosságra hozott információk egy párhuzamos forgatókönyvet rajzolnak fel: egy olyan stratégiát, amely egyszerre manipulálja a médiát, a digitális platformokat és a társadalmi kapcsolatokat, különböző eszközökkel, de ugyanazzal a céllal, hogy destabilizációval bomlassza a rendszert.
Moldovában a támadás Ilan Șor, egy Kremlhez közel álló oligarcha nevéhez köthető, aki Marina Tauber révén épített ki befolyási hálózatot. Tauber, a Șor-párt egyik kulcsfigurája, a moldovai SIS jelentése szerint közvetlenül Moszkva irányítása alatt dolgozott. Feladata az volt, hogy a moldovai választási folyamatot megzavarja, oroszbarát narratívákat erősítsen, és politikai feszültséget gerjesszen. Ehhez a Telegramot használták, amely Moldovában rendkívül elterjedt: a hamis információk, álhírek és propagandisztikus üzenetek könnyen és gyorsan jutottak el a választókhoz.
Tauber és Șor beavatkozása azonban nem állt meg Moldovában. 2023 februárjában Tauber feltűnt Romániában is, méghozzá az RTV egyik műsorában. A jelenlétét nemcsak a moldovai, hanem a román közvélemény is értetlenül fogadta, hiszen egy orosz befolyási ügynök számára biztosítottak platformot. A botrány végül akkora lett, hogy a csatorna közleményben igyekezett elhatárolódni: „Biztosítunk mindenkit, hogy ez nem fog megismétlődni.”
Eközben Romániában egy másik szál bontakozott ki. A Kreml-propaganda célpontja Călin Georgescu, a nyíltan oroszbarát elnökjelölt lett, akinek kampánya a SRI szerint egy jól szervezett, nagyszabású TikTok-hadművelet révén kapott lendületet. A finanszírozás hátterében Bogdan Peșchir, egy Kremlhez köthető üzletember állt, aki több mint egymillió eurót fordított Georgescu népszerűsítésére. A kampányban a kulcsszerepet romániai TikTok-influenszerek és manelista énekesek játszották.
A manipuláció azonban nem állt meg a román határon: a SIS jelentése szerint a manelisták már korábban Moldovában is bevetésre kerültek. A moldovai választások második fordulója előtt olyan népszerű román influenszerek, mint Culiță Sterp és Bogdan Mocanu, élő közvetítéseket tartottak TikTokon, ahol követőiket arra biztatták, hogy ne szavazzanak Maia Sandura, Moldovában az oroszbarát Alexandr Stoianoglut támogatva. Néhány héttel később ugyanez a stratégia ismétlődött meg Romániában, ezúttal Călin Georgescu mellett, aki a Kreml jelöltjeként próbálta megszerezni a szavazók támogatását.
A történet különösen aggasztó fordulatot vesz, ha összerakjuk azokat az információkat, amikből kiderül, hogy az orosz szálak nemcsak holmi influenszerekig érnek el, hanem erőteljesen ott vannak a román ortodox egyházon, és mi több, a katonaságon belül is. Arról már írtunk, hogyan támogatta a konstancai érsek, Teodosie Georgescu kampányát. A legfrissebb információk viszont az ország nyugati szélére, egy nagyváradi ortodox pap, Ciprian Megahoz vezetnek, akinek személye körül egyre gyanúsabb oroszpárti összefonódásokról érkeznek hírek.
December 10-én, négy nappal az elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló CCR-határozat után Ciprian Mega papot a román hadsereg egyik tábornoka látogatja meg, saját Facebook-oldalán nyilvánosságra hozott nyilatkozatai szerint. A tábornok figyelmezteti a lelkészt, hogy legionarizmussal vádolja őt Paul Palencsar újságíró, aki több cikket is írt, amelyben azt állítja, hogy számos romániai egyházi vezető Oroszország szolgálatában áll. „Egy jó barátom, a román hadsereg komoly és odaadó katonája, egy magas erkölcsi kaliberű tábornok ma meglátogatott a templomban a mise után, hogy figyelmeztessen egy olyan ügyre, amelyre szerinte figyelnem kellett volna” – írta Ciprian Mega pap a Facebookon.
Ez az első alkalom az oroszbarát Călin Georgescu jelöltet támogató kampányban, hogy egy román tábornok érintettségéről beszélnek, aki a nagyváradi „Szent Szpiridon” templomban járt, ahol egy, a Kremlhez erősen kötődő pap szolgál.
Ciprian Mega a „21 rubin” című film rendezője, egy olyan produkció, amely azt sugallja, hogy az európai intézmények, a demokrácia és a nyugati liberalizmus nem megoldást jelentenek Románia problémáira, hanem inkább instabilitást okoznak.
A pap és a film szereplői idén áprilisban meghívást kaptak egy moszkvai fesztiválra, ami botrányt okozott az országban.
Az orosz fővárosban tartott rendezvényen Ciprian Mega a Vlagyimir Putyinnal való hivatalos találkozó mellett Konsztantyin Malofejev orosz oligarchával is tárgyalt , aki a SIS Moldova jelentésében is szerepel: őt tartják az egyik kulcsfigurának, aki a moldovai választásokba való beavatkozást finanszírozta.
A moldovai és romániai események összevetése azt mutatja, hogy a Kreml stratégiája finomhangolt, és széles társadalmi rétegeket céloz meg. Mind Moldovában, mind Romániában digitális manipulációval, politikai befolyással és társadalmi hálózatok aktiválásával próbálják megrendíteni az ország stabilitását. Moldovában a Telegram, Romániában a TikTok volt a fő eszköz; Moldovában Ilan Șor és Marina Tauber, Romániában Călin Georgescu állt a középpontban. Mindkét esetben influenszerek, kulturális szereplők és politikai hálózatok működtek együtt a cél érdekében.
A párhuzamos támadás nemcsak a két ország politikai rendszere ellen irányult, hanem a társadalmi bizalom ellen is. Az események azt mutatják, hogy a hibrid hadviselés korában a dezinformáció, a manipuláció és a politikai felforgatás már nem határokhoz kötött – és a védekezéshez nemcsak állami szintű fellépés, hanem társadalmi tudatosság is szükséges. (Transtelex)