Még meg sem jelent a jövő évre jósolt extra kereslet a lakáspiacon, de máris megemelték az eladók az árakat – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.
Az ingatlanpiaci folyamatok alakulását jelentős részben alakítják a várakozások, így maga a kormány is gerjeszti a most látható növekedést. A fővárosban az eladó lakások és házak átlagos négyzetméterára már most megközelíti az 1,1 millió forintot.
Számottevően gyorsult a lakásdrágulás októberben az ingatlan.com legfrissebb lakásárindexe szerint. Az egy hónappal korábbihoz képest 2,5 százalékkal emelkedett a lakóingatlanok ára, pedig szeptemberben még csak 0,9 százalékos volt a havi drágulás üteme. Éves összevetésben is jelentős a gyorsulás: októberben 9,9 százalékkal nőttek a lakóingatlanárak, miközben szeptemberben még közel 7 százalékos volt az éves áremelkedés.
Ugyanazt a jelenséget figyelhetjük most meg, mint annak idején a CSOK megemelésekor. Az állami támogatás akkor azonnal beépült az árakba még azon ingatlanok esetében is, amelyek megvásárlásához nem is lehetett igényelni, mert nem feleltek meg a feltételeknek – írta meg az Azénpénzem.hu még 2016-ban. Sokszor foglalkoztunk már azzal, hogy az ingatlanpiacon látható óriási áremelkedés nagyrészt a kormány intézkedéseinek hatására következett be. A GKI Gazdaságkutató múlt heti elemzése is azt mutatta be, hogy a kormány által bevezetett különböző támogatások egyre inkább megemelték a lakásárakat, és így kevesek számára tették megfizethetővé a saját ingatlant.
A hiszti felhajtja az árakat
Miközben idén azt figyelhettük meg, hogy az adásvételek számának év eleji növekedése megtorpant, a forgalom nyáron már elmaradt a tavaszitól,a gazdaság pedig továbbra is zuhanórepülésben van, a kormány a gazdaság élénkítésének mindenfajta formáját keresi. A költségvetésben nincs erre egy fillér sem (az egészségügy és az oktatás működtetésére sincs elég), ezért kitalálta, hogy a mi pénzünket kellene valahogy az ingatlanpiacra, az építőiparra plusz forrásként ráönteni.
Így jött az ötlet, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakban félretett megtakarítás jó lesz lakáscélra. Abból a pénzből lakást venni aligha lehet, de felújítani, hitelt törleszteni, majd az így felszabaduló pénzből költeni szerintük jó megoldás lehet egy kis növekedési ösztönzésre. A mindenáron fogyasztásösztönzés érhető tetten azon az intézkedésen is, ami szerint a SZÉP-kártyás juttatás fele is lakásfelújításra fordítható. A bejelentés szerint pedig havi 150 ezer forintos, a SZÉP-kártyával azonos adózású lakhatási támogatást adhat a munkáltató jövő évtől a 35 év alatti munkavállalóknak. Ez csak egy lehetőség, és nem is ad minden cég ilyen béren kívüli juttatást, ekkorát pláne nem, így nagy kérdés, hogy ezek a bejelentések, lehetőségek mekkora valós forrást jelentenek a piacnak. Ugyanakkor az ingatlantulajdonosok azt gondolják, hogy ez rengeteg valós támogatás (nem az), és mind a lakáspiacra fog ömleni.
Mint ahogy azt is egyre többen veszik készpénznek, hogy a jövő év elején várható hatalmas, ezermilliárdos kamatfizetés az állampapírokra, ugyancsak az ingatlanpiacra érkezik. Vagy legalábbis egy része. Ugyanis erről beszélnek az elemzők. Csakhogy ez is csak egyfajta latolgatása a lehetőségeknek, nem tény.
Márpedig a piacon elég a pletyka, a várakozás, a gerjesztett hiszti, ami felhajthatja az árakat.
Mekkora az áremelkedés?
Az ingatlan.com adatai szerint a fővárosi lakáspiac lendületben van, közben az budapesti agglomerációban havi szinten 0,1 százalékkal csökkentek az árak, az éves mutató pedig 5,8 százalékra lassult az egy hónappal korábbi 6 százalékról. Az Észak-Alföldi és Dél-Alföldi régióban is meghaladta a 11 százalékot az éves drágulás, ami az országos és a fővárosi átlagnál is tempósabb emelkedést jelent. Ez pedig elsősorban a debreceni és szegedi lakóingatlanok iránti kereslet növekedésével magyarázható.
Jelentős drágulás Budapesten
Az elmúlt időszakban látott áremelkedés eredményeként november elején a Budapesten eladó lakások átlagos négyzetméterára új szint közelébe érkezett, majdnem eléri az 1,1 millió forintot. Összesen tizenegy kerület – köztük az I., a II., III., az V., a VI., VII., XI. és a XIII. – már ennél magasabb átlagárnál jár. „A budapesti drágulás azért is figyelemre méltó, mert egy évvel ezelőtt a fővárosi lakások átlagos négyzetméterára még 1 millió forint alatt járt. A lakásukat eladni kívánó tulajdonosok látszólag már beárazták a következő évben várható befektetői rohamot, ami azért veszélyes, mert a magasabb fizetőképességű kereslet nagy része csak 2025-ben érkezik meg a lakáspiacra. Ha a gyors piacra lépésben és költözésben gondolkodó tulajdonosok nem tudják időben eladni a lakásukat, akkor két szék között a pad alá eshetnek. Jövőre ugyanis magasabb áron értékesíthetik az ingatlanukat, de nekik is többet kell fizetniük a következő otthonukért.” – emelte ki Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Azt is elmondta, hogy a budapesti új építésű lakások és házak esetében az átlagos négyzetméterár meghaladja az 1,35 millió forintot, míg a használtakért 1,08 millió forintot kell fizetni.
Néhány nagyváros ára már magasabb egyes budapesti kerületekénél is
A vármegyeszékhelyek lakáspiacát nézve pedig az látszik, hogy már tíz nagyvárosban haladja meg az átlagos négyzetméterár a 600 ezer forintot. Debrecen van az élen négyzetméterenként 853 ezer forinttal. A második helyen lényegében holtversenyben áll Győr, Veszprém, Székesfehérvár és Szeged 790–804 ezer forintos átlagos árral. Ezeknek a városoknak az átlaga meghaladja bizonyos budapesti kerületekét is. Pécsen ehhez képest még alacsonyabbak az árak 689 ezer forintos szinttel, míg Egerre, Szombathelyre és Kecskemétre a 650 ezer körüli négyzetméterár a jellemző – áll az ingatlan.com közleményében. (Azénpénzem.hu)
