Tényleg diplomáciai szintre jutott a lábbilincsben elővezetett olasz tanárnő ügyében

A tavaly februárban letartóztatott és azóta börtönben ülő olasz szélsőbaloldali aktivista, Ilaria Salis cellatársa adott interjút az olasz Repubblicának - írta meg a hvg.hu.

„Tudni akarjuk, miért nem tartják be a fogvatartottakkal való bánásmód néhány alapvető szabályát, kértük, hogy ezeket tartsák tiszteletben, mert túlzásokba estek" – mondta Antonio Tajani olasz külügyminiszter azok után, hogy az olasz sajtó bemutatta, ahogyan hétfőn Budapesten kéz- és lábbilincsben vezették elő azt a 39 éves milánói nőt, akit a tavalyi, Kitörés nap környékén elkövetett budapesti utcai támadásokban való részvétellel vádolnak.

Tajani azt mondta, már beszélt az ügyben a magyar külügyminiszterrel és a római magyar nagykövetség ügyvivőjét is berendelték az olasz külügybe, hogy tiltakozzanak a nőt érintő bánásmód miatt, hozzátette továbbá, hogy meglátják, nem lehet-e házi őrizetet alkalmazni, vagy Olaszországba vinni, hogy ott töltse le büntetését. (Frissítés: szerdán délelőtt azt a tájékoztatást kaptuk a magyar külügyminisztériumtól, hogy Tajani még a múlt héten hétfőn, Brüsszelben hozta szóba a témát Szijjártónak.) Arról is beszélt azonban, hogy Orbán Viktornak ehhez semmi köze, hiszen Magyarország szuverén állam, és a büntető eljárásokról nem ő dönt, hanem az igazságszolgáltatás. És az olasz külügy csak tiltakozhat, mert Salist egy Magyarországon elkövetett bűncselekmény gyanújával tartják fogva.

A támadások irányításával megvádolt Ilaria Salis fogvatartási körülményeiről családja hónapok óta azt állítja, hogy nem felelnek meg az európai normáknak. Azt mondják, fél évig nem telefonálhatott, és borzasztó higiéniai körülmények között, szigorú őrizetben tartják, akár egy terroristát.

Salist tavaly februárban vették őrizetbe Budapesten, a vádhatóság szerint része volt annak a külföldi szélsőséges baloldali fiatalokból álló csoportnak, akik kifejezetten a Kitörés napján tartott, főleg neonáci érzelműek által tartott felvonulásra érkeztek Magyarországra, hogy a városban olyan emberekre vadásszanak, akik a gyanújuk szerint a gyűlés miatt érkeztek Budapestre, hogy megleckéztessék őket.

A vád szerint bűnszervezetben követték el a jól megkoreografált bűncselekményeket, összesen öt támadást hajtottak végre gumikalapáccsal, viperával, a hatodik előtt azonban lebuktak, menekülni kezdtek és végül hármukat elfogták. A hétfői előkészítő ülésen a nő tagadta a tettét, a másodrendű vádlott azonban elismerte. Ez azt jelenti, hogy Salis ügyében a tényleges tárgyalás május 24-én kezdődik el.

A fogvatartott olasz nő ügye nem most került napirendre Olaszországban sem, Ilaria Salis szülei már ősz óta igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy lányuk fogvatartási körülményei borzalmasak. Vasárnap a Repubblica egy olyan nővel közölt interjút, aki azt mondja, cellatársa volt Salisnak három hónapon át, és poloskákkal teli ágyon kellett aludniuk, az őrök ordibálnak, az étel kevés és ehetetlen.

Azt szinte biztosra vehetjük, hogy egy, Olaszország legmódosabb városából érkező fiatal tanítónőnek (így emlegeti őt az olasz sajtó) kultúrsokk egy magyar börtöncella, hiszen nagyjából bármelyikünknek az volna.

A kinti közvélemény azt is megdöbbenve látta, hogy Salist kéz- és lábbilincsben vezették elő a tárgyalásra, és azon csak azt követően lazítottak a tárgyalóteremben, hogy a bírónő arra engedélyt adott. A megdöbbenést az is erősíti, hogy a kinti baloldali közvélemény számára az ügy keretezése felettébb különbözik attól, amivel a nőt vádolják, vagyis attól, hogy társaival teljesen ártatlan embereket vertek meg találomra.

Számukra Salis egyértelműen ártatlan, olyan művészek szólalnak fel érte, mint a Netflix-sorozata után immár világhírűnek is nevezhető képregényrajzoló Zerocalcare (polgári nevén Michele Rech), és felvonulást is rendeztek már a szabadon engedésére. Az, hogy milyenek a börtönállapotok Budapesten, ősz óta az olasz lapokban és a tévéműsorokban is felbukkan.

Persze ahhoz, hogy az olasz sajtóban és a közvéleményben Salisék esete kizárólag úgy szerepel, mint egy rendőrállam túlkapása, az is kell, hogy bizonyos tényeket csak nagy vonalakban vagy elferdítve közölnek a tudósítások.

Az rendszerint nem derül ki a tudósításokból, hogy az antifa-támadások nem a neonáci rendezvényen történtek, hanem már az azt megelőző napokban elkezdődtek, rajtaütésszerűen, magányosan sétáló emberek lerohanásával.

És bár a fogvatartott nő apja azt mondta, hogy a lányánál csak önvédelemből volt gumibot, a vád szerint a csapat nem önvédelemre használta a botozást és azt sem kéne természetesnek kéne venni, hogy egy 39 éves milánói tanítónő elutazik egy ezer kilométerre tartott neonáci rendezvény elleni antifasiszta kiállásra és gumibotot visz magával.

A kéz- és lábbilincs demonstratív használata valóban túlzásnak tűnhet egy nővel szemben, akit tényleges fizikai erőszakkal nem, csak annak szervezésével vádolnak, de ez a magyar büntetés-végrehajtásban nem a szélsőbaloldali aktivizmusnak szól, hanem a hazai gyakorlat része, csupán időnként eltekintenek az alkalmazásától. Láthattuk már lábbilincsben elővezetve a nem erőszakos bűncselekménnyel vádolt Schadl Györgyöt, és a teremben lábbilincs nélkül a gyilkosságra felbujtással vádolt Portik Tamást is.

Azt persze szinte biztosra vehetjük, hogy a magyar hatóságok példát akarnak statuálni Salis-szal, a rá kért 11 év is ezt sugallja: üzenni akarnak minden szélsőbaloldali aktivistának, hogy

nem lenne jó ötlet tőlük, ha ezentúl minden évben lefixálnának egy februári budapesti nácivadász túrát.

Az olasz baloldali közvélemény mindenesetre egyértelműnek érzi az összefüggést, hogy a kormányuk azért nem tesz meg mindent a baloldali aktivista kiszabadításáért, mert a kormányfő Giorgia Meloni jó viszonyban van Orbán Viktorral, és követelik, hogy a kormányuk álljon végre a sarkára. Bár kellemetlen lehet a jobboldali olasz kormány számára, hogy egy szervezett támadással vádolt szélsőbalos figura miatt diplomáciai háborút indítsanak, Tajani szavai alapján nem fogják szőnyeg alá söpörni az ügyet.

Az, hogy az olasz hatóságok túlzónak érzik a magyarországi büntetés-végrehajtási intézkedéseket, abból is látszik, hogy még decemberben a milánói ügyészség megtagadta Salis egyik állítólagos bűntársának, a 23 éves Gabriele Marchesinek a kiadatását, akit európai elfogatóparancs alapján kértek ki a magyar hatóságok. A főügyész-helyettes azt is javasolta a fellebbviteli bíróságnak, hogy folytassanak vizsgálatot a magyar börtönállapotok ügyében, amelyekről Salis tavaly októberben írt leveléből értesültek, és amelyben hasonlókról számolt be, mint cellatársa a vasárnap megjelent interjúban. (hvg.hu)