A legnagyobb magyar építőipari vállalatokból álló konzorcium építheti újjá jövő évtől a Hegyi-Karabah térségében fekvő Soltanlit, az erről szóló terveket az azeri kormány elfogadta, a szerződések egy részét már aláírták - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az azeri gazdasági miniszterrel, Mikayil Jabbarovval közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a két kormány rendkívül elkötelezett a kapcsolatok folyamatos fejlesztése iránt.
Fontos eredménynek nevezte, hogy Magyarország is szerepet vállalhat Hegyi-Karabah újjáépítésében, a legnagyobb hazai építőipari vállalatokból álló konzorcium jövőre kezdheti meg a munkát Soltanliban, a jóváhagyás megszületett, a terveket elfogadták, a szerződések egy részét aláírták.
Kitért arra is, hogy mára valósággá váltak a 2010-es elején megindított, akkor talán hihetetlennek tűnő törekvések azáltal, hogy az energiabiztonság javítása érdekében idén megkezdődött a földgázszállítás Azerbajdzsánból Magyarországra.
Emlékeztetett rá, hogy 100 millió köbméteres szállítási és 50 millió köbméteres bértárolási szerződést kötöttek a felek, a mennyiség növeléséhez ugyanakkor nem pusztán magyar és azeri elkötelezettségre, hanem európai uniós lépésekre is szükség van a délkelet-európai energetikai infrastruktúra fejlesztése terén.
Felszólítjuk az Európai Uniót, hogy az energiadiverzifikációra vonatkozó törekvései ne merüljenek ki a tagállamok noszogatásában, hogy ennél eklatánsabb és kézenfekvőbb kifejezést ne használjak, hanem Brüsszel is lépjen, és adjon pénzügyi forrást ahhoz, hogy a földgázszállítási infrastruktúra kapacitásának növelésével Magyarország és más közép-európai országok is növelhessék az Azerbajdzsánból szállított földgáz mennyiségét
- mondta.
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy az idei év első felében 3,5-szeresére nőtt az azerbajdzsáni irányú magyar export, értéke már addigra jelentősen meghaladta a tavalyi év egészét.
Abszolút rekordot döntöttünk az exportban, és az importunk is jelentős mértékben nő
- mutatott rá, hozzátéve, hogy a Mol fontos szerepet játszik az azeri kőolajkitermelésben, így bővül az olajbehozatal volumene is Magyarország energiabiztonságának garantálása érdekében.
Ilyenkor mindig érdemes visszagondolni arra, hogyan is kezdődött mindez, mivel mi nem ilyen földgáz-barátságban vagyunk Azerbajdzsánnal, mi nem a 2020-as évek elejének energiaválsága során fedeztük fel, hogy van olyan ország a világon, hogy Azerbajdzsán, mi már jó 12-13 éve építjük ezt a kapcsolatot
- jelentette ki.
Mi akkor kezdtünk kapcsolatokat építeni Azerbajdzsánnal 2010-ben, amikor Európában ezt nemhogy senki nem értette, nemhogy mindenki lesajnált minket emiatt, de még kritizáltak is minket. Most ehhez képest azt látjuk, hogy a nyugat-európai országok és az Európai Unió vezetői egymást lökdösik Bakuban egy-egy jó fényképért Aliyev elnök úrral
- fogalmazott.
Majd úgy összegzett, hogy Magyarország, a magyar emberek sokat profitálnak a kölcsönös tiszteleten alapuló, hosszú távú együttműködésből Azerbajdzsánnal. (MTI)
Frissítés: Az örmények az amerikai katonákkal gyakorlatoznak, miközben mi segítünk újjápíteni az azerieknek Hegyi-Karabah azeri részét
A török nyelvű Azerbajdzsánnak, amelynek védelmi költségvetése – kőolajbevételeinek köszönhetően – nagyobb, mint Örményország teljes állami költségvetése, szövetségese, Törökország katonai támogatást is nyújtott.Örményország és az Egyesült Államok hétfőn megkezdte tíznapos Eagle Partner 2023 fedőnevű közös hadgyakorlatát, amelynek célja a békefenntartó műveletekben részt vevő amerikai és örmény erők „műveleti szintjének emelése”.
Megerősítjük, hogy a hadgyakorlat megnyitó ünnepsége megkezdődött
– közölte az Egyesült Államok európai és afrikai hadszíntéri parancsnokságának katonai szóvivője hétfőn.
Washington tájékoztatása szerint „85 amerikai katona együtt gyakorlatozik 175 örmény katonával” a Jereván közelében fekvő Zar és Armavir kiképzőközpontokban.
A közös hadgyakorlatot Moszkva igen rossz szemmel nézi: pénteken „barátságtalan lépések” miatt bekérették a moszkvai örmény nagykövetet az orosz külügyminisztériumba.
Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője vasárnap hangsúlyozta, hogy Oroszország „egyáltalán nem tekint jó szemmel arra, hogy egy agresszív NATO-tagállam behatol a Kaukázusba”.
Jerevánban azonban csalódottság uralkodik Örményország – elégtelennek tekintett – orosz támogatása miatt Azerbajdzsánnal szemben, mert az orosz békefenntartó erők nem vesznek részt a két szomszédos ország közötti katonai konfliktus rendezésében.
A rivális kaukázusi országok az elmúlt három évtizedben már két háborút vívtak a többségében örmények lakta enklávé, Hegyi-Karabah feletti uralomért. A legutóbbi, 2020-as háború Örményország vereségével ért véget, amelynek területeket kellett átengednie Azerbajdzsánnak a vitatott térségben.
Oroszország, amely békefenntartó kontingenst állomásoztat a helyszínen, nem fékezte a válságot, és ezért Örményország többször is tétlenséggel vádolta őt.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök szerint Moszkva „vagy képtelen, vagy nem is akarja fenntartani az (Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő) Lacini-folyosó feletti ellenőrzést”. Az örmény kormányfő szokatlan módon Jereván Moszkvától való biztonsági függőségét „stratégiai hibának” minősítette.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok egyre több erőfeszítést tesz a két ellenségeskedő kaukázusi ország közötti közvetítés érdekében, még ha ez idáig nem is történt konkrét előrelépés a tárgyalásokon. (24.hu)
