A nagyvárosok lakói hónapokig nem látták a napot a szmogtól, ezért a pekingi kormányzat úgy döntött, hogy kitakarítja az országot.
Kína és a zöldgazdaság viszonya első pillantásra ellentmondásosnak tűnhet. A világ legnagyobb szennyezőjéről van szó, amely ennek ellenére élen jár a zöldtechnológiák fejlesztése és felhasználása terén. Az ázsiai ország vezetése nem csak a növekvő nemzetközi nyomás miatt helyez nagyobb hangsúlyt a környezetszennyezés mérséklésére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, az egészségesebb életre vágyó középosztály igényeit is igyekszik szem előtt tartani. Peking a következő tíz évben mélyreható zöldfordulatot akar véghez vinni.
Kínában javában tart az új, 2035-ös céldátumra vonatkozó nemzeti éghajlatváltozási cselekvési terv kidolgozása. A párizsi megállapodás aláíróinak ötévente kell benyújtaniuk egy efféle tervet, az úgynevezett nemzetileg meghatározott hozzájárulást (NDC). Az előző hozzájárulás teljesítése a kutatások szerint jól halad, egyes területeken Peking még túl is teljesíti a vállalásokat. Az elmúlt tíz évben az ázsiai ország elkezdte komolyan venni a zöldszemléletre való átállást. 2023 végére több mint 1,5 terawattnyi megújulóenergia-termelőkapacitást telepítettek, ami 15-szöröse az egy évtizeddel korábbi szintnek. Kína világban betöltött szerepét jól mutatja, hogy tavaly a megtermelt szél- és napenergia globális összmennyiségének 37 százalékát ez az egy ország adta. Az ENSZ tavalyi éghajlatváltozási konferenciáján az államok elkötelezték magukat, hogy 2030-ig megháromszorozzák, 11 terawattra emelik a globális megújulóenergia-termelőkapacitást. Nem is kérdés, hogy a vállalás sikere jelentős részben Kína hozzájárulásán múlik. (Magyar Hang)Címlapkép forrása: Business Insider
