Az idei GDP-előrejelzést a kormány 2,5%-ra módosította - jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Ezáltal az eredeti 3,4%-os prognózisnál lényegesen rosszabb lehet az idei növekedés. Előrevetítette az inflációs kilátások kapcsán: a bankok esetében nagy esélye van az árstop bevezetésének a banki díjakra. A telekommunikációs cégektől pedig konkrétan árcsökkentést kérnek. A jegybanki alapítványok ügye kapcsán kifejtette: az Állami Számvevőszék független intézmény, szakmaiságát nem érdemes megkérdőjelezni, és hozzátette, hogy nem olvasta az ÁSZ jelentéseket az ügyben, mert "még a végén ideges" lenne.
Nagy Márton hozzátette: 2026-tól 4% körüli növekedés beindulása és fennmaradása várható. A részletekből kiderül: 4,1% lehet a növekedés 2026-ban az NGM várakozása szerint. Majd 2027-ben 3,9% lehet, ezt követően még két évig 4,1%-os bővüléssel kalkulál a szaktárca.
Az idei negyedik negyedévben már megközelíti a 4%-os növekedést a magyar gazdaság növekedése - ismertette. Arról is beszélt, hogy a GDP-növekedés üteme 2025 második felében már 3% feletti növekedés várható. A bázishatások már jönnek a következő negyedévekben, tavaly csúfos volt például az ipar teljesítménye a második félévben, így a bázishatás kedvez - részletezte később egy kérdésre válaszolva.
Az idei infláció 4,5% lehet éves átlagban, ami szintén eltér a korábbi 3,2%-os várakozástól. Ezt múlt héten jelentette be a minisztérium.
Nagy Márton miniszter a sajtótájékoztatón elmondta:
A NÉMET ADÓSSÁGFÉKET ÉRINTŐ REFORM ALAPVETŐ VÁLTOZÁST HOZHAT.
A legfontosabb előrejelzési paraméterek 2025-re
- Infláció: 4,5%
- GDP-növekedés: 2,5%
- Háztartások fogyasztási kiadása: 4,1%
- Bruttó állóaeszköz-felhalmozás: 2,3%
- Exportvolumen: 3%
- Importvolumen: 3,6%
- Folyó fizetési mérleg: 1,4%
- átlagkereset növekedése, a teljes nemzetgazdaságban: 8,6%
- átlagkereset növekedése, a versenyszférában: 8,9%
- nemzetgazdasági foglalkoztatottság változása: 0,1%
- munkanélküliségi ráta: 4,2%
Kérdésünkre Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az idei makropálya módosítása ellenére nem kell hozzányúlni a 2025-ös költségvetéshez. A 3,4%-ról 2,5%-ra csökkentett GDP-növekedési prognózis mögött alapvetően külső okok állnak ismertetése szerint. A külső kereslet, az exportdinamika és a beruházások nem alakulnak a várakozásoknak megfelelően, viszont a fogyasztás a várakozásoknak megfelelően alakul - tette hozzá. Vagyis a GDP belső szerkezetében nem történtek olyan változások, amelyek a költségvetésre negatív hatást gyakoroltak volna, az alappálya mentén tudunk haladni - fejtette ki. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a GDP-arányos számok esetében lehet hatása a kisebb idei GDP-nek, valamint a gyengébb idei bázisnak lehet hatása a 2026-os tervezésre.
Azért nem indokolt az idei költségvetést módosítani, mert az áfabevételek például januárban, februárban, de márciusban is jól alakulnak - részletezte.
Az amerikai vámok ügye az autóipar esetében bonyolult kérdés - jelezte Nagy Márton. Emlékeztetett arra is, hogy Mexikóval szemben is kivetette Donald Trump amerikai elnök, majd átmenetileg felfüggesztette. A háttérben tárgyalások is zajlanak, nem csak országokkal szemben nézik a kereskedelmi deficitet, hanem egyes gyártókkal szemben is. Aláhúzta: a magyar autógyártás versenyképesebb a német autógyártásnál. Elképzelhető, hogy a német gyárak elindítanak egy relokalizációt, de nem csak Amerikába telepíthetnek ennek nyomán gyáregységet, hanem akár Magyarországra is - mondta. Ez a relokalizáció tompíthatja a negatív hatásokat - tette hozzá.
Ha kell is kicsit módosítani a pénzforgalmi hiányt az idei évre, akkor sem lesz jelentős, hiszen az önkormányzati számlavezetés bejön a kincstári körbe
- reagált egy újabb újságírói kérdésre.
Mert az önkormányzati számlavezetést behozzuk, és ez többletet jelent cashflow alapon. Ezért nem látok lényeges finanszírozási gap-et. Az önkormányzatok a KESZ-en vezetik a számlájukat, azzal csökken az államadósság és a finanszírozási igény is csökken - fűzte hozzá. De elismerte azt, hogy vannak a finanszírozási igény növelésébe mutató hatások.
Nagy Márton ezzel megerősítette a Portfolio februári felvetését, hogy a cashflow helyzet javítását célozhatja az intézkedés.
A legfontosabb előrejelzési paraméterek 2026-ra
- Infláció: 3,6%
- GDP-növekedés: 4,1%
- Háztartások fogyasztási kiadása: 5,2%
- Bruttó állóaeszköz-felhalmozás: 5,9%
- Exportvolumen: 6,4%
- Importvolumen: 6,8%
- Folyó fizetési mérleg: 1,2%
- átlagkereset növekedése, a teljes nemzetgazdaságban: 10,5%
- átlagkereset növekedése, a versenyszférában: 10,2%
- nemzetgazdasági foglalkoztatottság változása: 0,2%
- munkanélküliségi ráta: 3,7%
Árszabályozás a bankoknál
Megemlítette: nagy esély van a banki szolgáltatási díjak esetében az árstop bevezetésére, a december 31-én hatályos bankszámla díjakat kell visszaállítani. Új díjakat nem lehet alkalmazni és az új számlák sem lehetnek drágábbak, mint a december 31-i díjak szerint voltak - részletezte.
Kiemelte: nehéz az egyezkedés a bankokkal.
Emlékeztetett, hogy önkéntes árkorlátozást kértek a bankoktól, de ez nem tűnik elegendőnek, és
a prezentációjából kiderült: a lakossági fizetési számla vezetéshez kapcsolódó díjak befagyasztása lehetséges 2024. december végi állapot szerint.
Az ATM kérdéskörre törvényt fognak alkotni. Akik a rezidenseknek számlát vezet, annak biztosítania kell hozzáférést a készpénzhez. Hogy milyen gyorsan kell ezt az elvárást teljesíteni, azt a kormányrendeletekben fogják szabályozni - tette hozzá. A jegybank ezen a téren tud segíteni, hogy melyik szolgáltatónak mennyit kell telepítenie. A parlamentnek be is nyújtják ezt a törvénycsomagot ezen a héten.
Arról a banki gyakorlatról is beszélt, hogy a 150 ezres ingyenes készpénzfelvételt egyes bankok akadályozzák azzal, hogy egyszerre egy kivétel esetében maximálják a készpénzfelvétel értékét (például 50 ezer forintban). Ezzel is terveznek foglalkozni elmondása szerint.
Árcsökkentés a telekomcégeknél
A távközlési szolgáltatások esetében 3 céggel egyeztetnek szerdán. Itt árcsökkentést várnak, az NGM nem látja, hogy a 3 érintett cég ne adna megfelelő önkéntes árcsökkentési javaslatot.
Kérdésre válaszolva kifejtette: az extraprofitadót kivezette a kormány idén és nem úgy reagált arra, hogy csökkentette volna az árakat.
Vagyis az adócsökkentés miatti árcsökkentési várakozás hiú ábránd
- értékelte a folyamatokat.
A bankok esetében árszabályozás várható, a telekomcégek esetében árcsökkentést várnak el. Szerdán fogja ennek konkrét mértékét közölni az érintett szolgáltató cégekkel.
Innentől számítva 2 héten belül kell megérkeznie a konkrét javaslatoknak a szolgáltató cégektől
- válaszolta később egy újságírói kérdésre. Hozzátette: 10%-ot minimum csökkenteni kéne ezeken az árakon.
Élelmiszerárak
Márciusban az élelmiszerinfláció 7% körül lehet. Az árrésstop visszarántotta az áremelések ütemét, áprilisban 4% lehet az élelmiszerinfláció értéke.
A cél, hogy az élelmiszerinfláció 5% körül maradjon, a teljes infláció pedig 4-4,5% között maradjon - tette hozzá.
A nem szabályozott árak esetében nem lát a minisztérium áremeléseket. Vagyis egyelőre nincs keresztárazási gyakorlat. Leginkább azt látja a tárca, hogy a beszállítókkal tárgyalnak a kereskedelmi cégek és árleszállítást igyekeznek elérni náluk.
Az elfogadhatatlannak tartja a miniszter, ha az árrésstop kivezetése után emelkednének az árak, ezért erre egy metódust kell kitalálni, amiről legkésőbb május végén egyeztetnek a minisztériumban az érintettekkel.
A fogyasztóvédelmi hatóságnak egyes esetekben már kellett fellépnie az üzletekben alkalmazott tájékoztatási gyakorlatok kapcsán, ilyen esetekben bírságokkal reagál a hatóság.
Bérek
1 millió forintos átlagkeresetet eléri a magyar gazdaság 2028 végére.
Kiemelte a tárcavezető azt is, hogy a jelenlegi makrogazdasági feltevések alapján nem lesz szükség a hároméves bérmegállapodás újratárgyalására.
A magasabb infláció a magasabb bérek irányába hat, a rosszabb növekedés az alacsonyabb bérek irányába, ezért a két hatás körülbelül kioltja egymást, ezért nem kell újratárgyalni a bérmegállapodást, ha szigorúan vesszük a megállapodás szövegében leírtakat - mondta.
Költségvetés
Idei célszám 3,7%, jövőre 3,5%. És emellett az elsődleges egyenleg nulla lesz - húzta alá a miniszter.
Válaszok
A Magyar Bankholding érdeklődik az iránt, hogy a tőzsdére menjen. Ez lehetőséget ad arra, hogy az állam értékesítse a részesedését, ami jelenleg 20%-os. Személyesen úgy gondolom, hogy a magyar államnak érdemes eladnia a részesedését a bankholdingban - mondta.
Az MNB alapítványok ügye is előkerült a sajtótájékoztatón. Kiemelte Nagy Márton, hogy ő már a kezdetekkor elhagyta az alapítványokat, lemondott a kuratóriumi tagságról. Most sem akarok foglalkozni az alapítványok ügyével, ha valami ott történt, akkor ki fogják vizsgálni - mondta. Az Állami Számvevőszék intézmény független szakmaiságát nem érdemes megkérdőjelezni - érzékeltette. Matolcsy György korábbi jegybankelnöknek és kollégáinak is megvan a védekezéshez való joga - utalt arra, hogy Matolcsy Györgynek ma megjelent egy nyilatkozata erre vonatkozóan.
Megjegyezte:
el sem olvastam az ÁSZ-jelentést, a végén még ideges leszek.
Emlékeztetett arra, hogy Varga Mihály jegybankelnök kérése az volt, hogy szűnjenek meg az alapítványok. Ha ilyen kérése érkezik a kormányhoz, akkor azt a kormány megfontolja és tudja támogatni - vetítette előre. (Portfolio)
