Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Rogánék kedvezményes adózási szabályt dolgoztak ki a külföldi munkaerővel érkező „digitális” cégeknek

Gazdaság
2024.01.29.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
26

A Miniszterelnöki Kabinetiroda törvényjavaslata szerint néhány tevékenységi körben különleges státuszt szerezhetnének azok a „digitális cégek”, amelyeknél több mint 60 százalékban külföldiek (Európán kívüliek) dolgoznak. 

A Rogán Antal vezette tárca állítja, a cél az, hogy Magyarországra csábítsanak programozókat, informatikusokat, és újabb befektetéseket vonzzanak az országba. Szakértők viszont a részletes tevékenységi köri lista alapján úgy vélik, hogy ebben az esetben sem a magasan képzett munkaerő idecsábítása a fő csapásirány, hanem az olcsó vendégmunkásoké.

Rogán Antal minisztériuma az akkumulátoripar után újabb szektorban igyekszik vonzóbbá tenni Magyarországot az olyan cégek számára, melyek az Európán kívülről érkező munkaerőre alapoznák vállalkozásukat. A Miniszterelnöki Kabinetiroda „digitális cégekre” vonatkozó törvényjavaslata kedvezményes adóztatási rendszert javasol e társaságoknak és munkavállalóiknak.

A digitális társaságokról szóló jogszabálytervezet alapján e cégek mentesülnének a közterhek és a helyi iparűzési adó fizetése alól. A munkaviszonyban foglalkoztatottak, valamint a társaságok vezetői a jövedelmük utáni közteherfizetési kötelezettségüket a különleges közteherviselési hozzájárulással (kükho) teljesíthetnék. Az adó mértéke 15 százalék,

  • ha az alkalmazott magánszemély nem nyugdíjas,
  • nem minősül harmadik állam állampolgárának,
  • vagy EGT-állam (az Európai Unió tagjai mellett Izland, Norvégia és Liechtenstein tartozik ide – a szerk.) polgáraként nem biztosított.

A teher csak 9,5 százalék,

  • ha a magánszemély nyugdíjas,
  • harmadik állam állampolgára,
  • vagy EGT-államban biztosított.

A magánszemélyt terhelő, 9,5 százalékos mértékkel levont kükhót személyi jövedelemadóként tartanák nyilván, míg a 15 százalékos kükho összegéből 63,3 százalékot szja-ként, 36,7 százalékot társadalombiztosítási járulékként, vagyis ennek fizetője biztosítottnak minősülne.

A Rogánék által kitalált új rendszerbe viszont csak azok a cégek léphetnek be, amelyekben többségben vannak a harmadik országból érkező dolgozók.

Ezt a feltételt a tervezet úgy fogalmazza meg, hogy „a teljes létszámhoz viszonyítva a harmadik országbeli állampolgárok és az EGT-államban nem biztosított személyek együttes aránya eléri legalább a 60 százalékot”.

Figyelemre méltó, hogy a kedvezményhez való hozzáférés feltétele lenne, hogy a cégek megfelelő minősítéssel rendelkezzenek. A minősítést alapítványi körbe szerveznék ki: a kormány rendeletben jelölheti ki a pályázat kiírására és elbírálására hivatott alapítványt, míg a digitális társaság a minősítést követően a később kijelölendő hatósággal szerződhetne, határozott időre.

A törvénytervezetből a jogállamiság sajátos értelmezése is kiolvasható, hiszen e szerint a digitális társasággal szerződő hatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntését

a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg.

A javaslat szövegét Miniszterelnöki Kabinetiroda karácsony előtt egy nappal tette fel társadalmi egyeztetésre a kormány honlapjára azzal, hogy a kormány még nem tárgyalta. A véleményeket 2023. december 31-ig lehetett beküldeni, ezért megkérdeztük a kabinetirodát, mikor kerül a kormány elé a javaslat. Erre a kérdésre nem kaptunk ugyan választ, de a tárca rövid leveléből így is kitűnt, hogy nem az asztalfióknak szánják a dokumentumot. Azt írták, hogy

a digitális társasági forma elősegíti a csúcstechnológiai területen történő foglalkoztatás ugrásszerű bővítését, valamint a csúcstechnológiai területen külföldön dolgozó magyar szakemberek számára vonzóbb hazai körülmények kialakítását, továbbá a versenyhelyzet javításának érdekében külföldi, magasan képzett szakemberek magyarországi foglalkoztatásának lehetőségét.

A digitális társaságot mint társasági formát a törvény hozná létre, ha elfogadják. Azokból a legalább 20 millió forint tőkével rendelkező kft.-kből vagy részvénytársaságokból válhat digitális társaság, amelyek szerződést kötnek az illetékes hatósággal. Ez olyan cégek esetében jöhet szóba, melyek üzleti tevékenységüket „informatikai fejlesztési tevékenységekre, okosszerződések alkalmazhatóságára, kiberbiztonságra, infokommunikációs kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekre építik, amelyeket elérhetővé tesznek a piac, az ipar és a tudomány számára.” A javaslat ugyanakkor meg is jelöli a lehetséges tevékenységi köröket, hozzátéve, hogy minden egyéb tevékenység csak a főtevékenység támogatására irányulhat, és az abból származó bevétel nem lehet több 20 százaléknál.

A fő digitális tevékenységi körök (zárójelben a TEÁOR számok):

  • elektronikai alkatrész gyártása (2611),
  • elektronikai áramköri kártya gyártása (2612),
  • számítógép, perifériás egység gyártása (2620),
  • híradás-technikai berendezés gyártása (2630),
  • elektronikus fogyasztási cikk gyártása (2640),
  • elektronikus orvosi berendezés gyártása (2660),
  • mágneses, optikai információhordozó gyártása (2680),
  • háztartási villamos készülék gyártása (2751),
  • egyéb villamos berendezés gyártása (2790),
  • irodagép gyártása, kivéve: számítógép és perifériái (2823),
  • számítógépes programozás (6201),
  • információ-technológiai szaktanácsadás (6202),
  • számítógép-üzemeltetés (6203),
  • egyéb információ-technológiai szolgáltatás (6209),
  • adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás (6311),
  • világháló-portál szolgáltatás (6312).

A Miniszterelnöki Kabinetiroda 24.hu-nak küldött válasza szerint a jogszabály célja, hogy

Magyarországra csábítása a programozókat, informatikusokat, hiszen abból hiány van. A törvényjavaslat további célja, hogy újabb befektetéseket vonzzon Magyarországra, elősegítve hazánk fejlődését, versenyképességének növekedését.

A 24.hu által megkérdezett szakértők viszont a részletes tevékenységi köri lista alapján úgy vélik, hogy ebben az esetben sem a magasan képzett munkaerő idecsábítása lehet a fő csapásirány, hanem az olcsó vendégmunkásoké. A TEÁOR számok nagyobbik része ugyanis nem olyan digitális tevékenységet jelöl, melyek elvégzéséhez programozókra lenne szükség, hanem összeszerelést, gyártást, amire a képzetlen, olcsó munkaerő is képes.

Azt is megkérdeztük Rogánéktól, hogy számításaik szerint a kükhóval mennyit spórolhatnának a javarészt külföldi munkavállalók az általános szabályok alapján kötelező adó- és járulékfizetéshez képest, de erre sem kaptunk választ.

A kormányzat egyébként éppen a napokban kényszerült intézkedni azért, hogy megvédje a magyar munkahelyeket, miután több Magyarországra települő gyártócég esetében is országos hír lett abból, hogy magyar alkalmazottakat rúgtak ki, és inkább távol-keleti munkásoknak biztosították a helyeket. A kormány úgy döntött, hogy csökkenti az 2024-ben befogadható vendégmunkások számát: 81 ezer helyett 65 ezer fő lett az országos létszámkeret. (24.hu)

Címlapkép forrása: kormany.hu
Miniszterelnöki Kabinetiroda
ROGÁN ANTAL
külföldi munkaerő
adókedvezmény
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.29. - 08:50
26
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • 148 millió dolláros kártérítésre ítélték Trump ügyvédjét, Rudy Giulianit

    148 millió dolláros kártérítésre ítélték Trump ügyvédjét, Rudy Giulianit

  • 300 éves kertkapcsolatos lakástól a 660 milliós mediterrán villáig

    300 éves kertkapcsolatos lakástól a 660 milliós mediterrán villáig

  • 40 éven át ugyanazt a ruhát vette fel minden évkönyvfotózáshoz egy tanár

    40 éven át ugyanazt a ruhát vette fel minden évkönyvfotózáshoz egy tanár

  • A titkosszolgálatok újra legálisan megfigyelhetik az egész társadalmat

    A titkosszolgálatok újra legálisan megfigyelhetik az egész társadalmat

  • Bod Péter Ákos: az infláció ugyan levonult, de a következményeit 2024-ben is nyögni fogjuk

    Bod Péter Ákos: az infláció ugyan levonult, de a következményeit 2024-ben is nyögni fogjuk

  • Macron tisztességtelennek nevezte Orbánt

    Macron tisztességtelennek nevezte Orbánt

  • Miért „kolonialista” és „diszkriminatív” a karácsony egy kanadai bizottság szerint?

    Miért „kolonialista” és „diszkriminatív” a karácsony egy kanadai bizottság szerint?

  • Januártól megengedi a jegybank a fiataloknak a 10 százalék önrészt a lakáshitelhez

    Januártól megengedi a jegybank a fiataloknak a 10 százalék önrészt a lakáshitelhez

  • Cser-Palkovics András: Van összefüggés a gyenge PISA-eredmények és az elmúlt tíz év oktatáspolitikája között

    Cser-Palkovics András: Van összefüggés a gyenge PISA-eredmények és az elmúlt tíz év oktatáspolitikája között

  • A kampányvonat

    A kampányvonat

  • Ellentétesek az EU-s joggal a magyar adójogi szabályok

    Ellentétesek az EU-s joggal a magyar adójogi szabályok

  • Ismét manipulatív kérdések kerültek a Belügyminisztérium szülői kérdőívébe

    Ismét manipulatív kérdések kerültek a Belügyminisztérium szülői kérdőívébe

  • Lesz, ahol kisüt nap

    Lesz, ahol kisüt nap

  • Szabadon választott

    Szabadon választott

  • Olyan anyagot találtak a Bennu mintáiban, hogy fogalma sincs senkinek, mi lehet

    Olyan anyagot találtak a Bennu mintáiban, hogy fogalma sincs senkinek, mi lehet

  • Bruck András: Befagyott világ, ha magyar

    Bruck András: Befagyott világ, ha magyar

  • Pogány Judit a Nemzet Színésze lett

    Pogány Judit a Nemzet Színésze lett

  • Köpni-nyelni nem tudott Vlagyimir Putyin, olyan kérdést kapott

    Köpni-nyelni nem tudott Vlagyimir Putyin, olyan kérdést kapott

  • Nem is volt itthon abból a Covid-vakcinából, amelyet korábban a legjobbnak nevezett Müller Cecília

    Nem is volt itthon abból a Covid-vakcinából, amelyet korábban a legjobbnak nevezett Müller Cecília

  • Orbán a Kossuth rádióban magyarázta, hogy mi történt Brüsszelben

    Orbán a Kossuth rádióban magyarázta, hogy mi történt Brüsszelben

  • Kényszerleszállást hajtott végre egy kisrepülő Budapesten, az M0-s melletti szántóföldön

    Kényszerleszállást hajtott végre egy kisrepülő Budapesten, az M0-s melletti szántóföldön

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element