A melegedő éghajlat miatt egyre sebezhetőbbé válik a sarkvidéki óceánok jégtakarója.
A világ fagyott óceánjai, amelyek fontos szerepet játszanak a Föld hűtésében, minden eddiginél kevesebb jeget tartalmaznak, derült ki a műholdas adatokból, amelyeket a BBC az amerikai National Snow and Ice Data Center (NSIDC) adatai alapján elemzett.
Február 13-ig az északi és déli sarki tengeri jég együttes kiterjedése 15,76 millió négyzetkilométer volt, ami alulmúlja a korábbi, 2023 január-februárjában feljegyzett 15,93 millió négyzetkilométeres rekordot.
Az északi-sarkvidéken az évnek ebben az időszakában még sosem volt ennyire kevés jég,
de az Antarktisz körüli tengeri jég kiterjedése is közel áll az eddigi legkisebb kiterjedéshez.

A tengeri jég kiterjedése az Arktiszon és az Antarktiszon. - Forrás: National Snow and Ice Data Center (NSIDC)
A szakértők szerint a rendkívüli olvadás mögött a levegő hőmérsékletének emelkedése, a melegedő óceánok és az erős szelek állnak, amelyek szétdarabolják a jeget. Az északi-sarkvidéken a tengeri jég vastagsága csökkenő tendenciát mutat, ami sebezhetőbbé teszi a viharokkal és a melegedő tengerfelszínnel szemben.
Február elején a térségben a hőmérséklet mintegy 20°C-kal haladta meg a szokásos értékeket, ami a Spitzbergák térségében olvadási körülményeket eredményezett.
Fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet az Északi-sarkon
A The Guardian beszámolója szerint az elmúlt időszakban az Északi-sarkon "extrém meleg" időjárás uralkodott, mely anomália még most is jelen van. Február 2-án több mint 20°C-kal volt melegebb az 1991-2020-as időintervallum által meghatározott 30 éves átlaghoz képest. Ez azt jelenti, hogy a hőmérséklet fagypont fölé emelkedett,
átlépte a mért érték a hóolvadás küszöbértékét.
A különböző európai és amerikai modellek szerint a norvégiai Svalbard északi részén szombaton már 18°C-kal volt melegebb a fent említett 30 éves átlaghoz képest, vasárnap, azaz február 2-án pedig már a 20°C-ot is meghaladta a hőmérsékleti anomália. A Finn Meteorológiai Intézet tudósa, Mika Rantanen egyértelműen fogalmazott: "Ez egy nagyon extrém téli felmelegedési esemény volt". Hozzátette azt is, hogy minden bizonnyal nem a valaha megfigyelt legszélsőségesebb esemény volt ez, de közel állhat hozzá. A sarkvidéki jég egyre gyorsabban olvad. Ahogy olvad a hó és a jég, úgy nő a sötét felületek nagysága, ami több napsugárzást nyel el, mint a havas, jeges felszín, így talaj több hőt tud átadni a légkör alsó rétegének.

Hőmérsékleti anomáli jelenleg (február 7-én) az 1979-2010-es időintervallum átlagához képest - Forrás: WXCharts.com
Julien Nicolas, az EU Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálatának tudósa szerint a szokatlanul enyhe téli hőmérséklet az Izland felett kimélyült, alacsony nyomású rendszernek köszönhető, amely intenzív áramlással meleg levegőt szállított az Északi-sark felé. Az Atlanti-óceán északkeleti részén az évszakhoz képest sokkal melegebb a tengervíz, és ez is hozzájárult a szokatlanul enyhe sarkvidéki időjáráshoz. Julien Nicolas szerint nem sűrűn fordulnak elő ilyen időjárási események, de a gyakoriság mértéknek megállapításához további mérések, számítások, elemzések szükségesek. Hasonló esemény 2018 februárjában is történt.
A Kopernikusz adatai szerint a napi átlaghőmérséklet több mint 20°C-kal volt az átlag felett február 2-án az Északi-sark közelében. Viszont az olyan távoli régiókban, mint az Északi-sarkvidék középső része, kevesebb közvetlen mérési pont van, ezért a tudósok szerint nehéz megbecsülni ott a hőmérséklet átlagtól vett eltérését. Ugyanakkor az egyik sarkvidéki hóbója is megerősítette ezt az extrém anomáliát,
mérése szerint február 2-án 0,5°C-ig melegedett a levegő a sarkvidék azon pontján.

Hőmérsékleti anomália az elmúlt 3 nap (február 4-e, 5-e és 6-a) átlaga alapján az 1979-2000-es időintervallum átlagához képest - Fotó: Climatereanalyzer.org
Északon a sarkvidék közel négyszer gyorsabban melegszik 1979 óta, mint a globális átlag, és azóta egyre gyakoribbak és intenzívebbek ezek a pozitív hőmérsékleti anomáliák. A tudósok szerint, ha ez ilyen ütemben folytatódik tovább, akkor két évtizeden belül a Jeges-tenger a nyári időszakban elveszítheti jégtakaróját - nyilatkozta a The Guardian-nak Dirk Notz, a Hamburgi Egyetem klímakutatója. (Időkép)
A déli féltekén, az Antarktiszon, amely korábban viszonylag ellenállónak bizonyult a felmelegedéssel szemben, az elmúlt években szokatlanul alacsony tengeri jégkiterjedést figyeltek meg.
Miért fontos a tengeri jég?
A tengeri jég úgy működik, mint egy óriási tükör: visszaveri a Nap energiájának jelentős részét az űrbe. Ahogy ez a fényes felület zsugorodik a sötét óceán egyre több hőt nyel el, tovább gyorsítva a bolygó felmelegedését. A tengeri jég emellett kulcsszerepet játszik a globális óceáni áramlásokban is, további csökkenése komoly hatással lehet az óceánok cirkulációjára.
A Klímaváltozási Kormányközi Testület (IPCC) előrejelzése szerint az északi-sark 2050 előtt legalább egyszer teljesen jégmentes lehet a nyár végére, de egyes friss kutatások ennél korábbi időpontot sem zárnak ki. A tudósok szerint a folyamatos jégveszteség már nem átmeneti jelenség, hanem hosszú távú trend, amelynek hatásai nemcsak a sarkvidékeken, hanem világszerte érezhetőek lesznek. (Időkép)