Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Putyin benézte, ezzel a lépéssel még erősítette is ellenségeit

Gazdaság
2023.10.19.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
45

Bármilyen szörnyű is az orosz–ukrán háború, pozitív hozadéka is akad, mégpedig, hogy az annak kapcsán érintett országok növelték az energiahatékonyságukat, azaz olcsóbb lett az energia – jelezte Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke az MNB Zöld Pénzügyi Konferencián. 

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ugyanannyi energiával magasabb GDP-t érünk el.

„Energetikai körökben az energiahatékonyságot régóta az ágazat Hamupipőkéjének nevezik” – világított rá Kandrács Csaba. Az MNB alelnöke szerint míg az olaj, a szén, a földgáz és újabban a megújuló energiaforrások gyakran kaptak lehetőséget arra, hogy képletesen bálba menjenek, és élvezzék, hogy a média figyelmének középpontjában állnak, addig az energiahatékonyság nagyrészt „otthon maradt és mosogatott”.

Most Hamupipőke is megérkezett a partira. Az energiahatékonyság az elmúlt évben az energetikai átmenet központi színpadára került

– fogalmazott a jegybank alelnöke, rámutatva, hogy az eredeti történetben a tündérkeresztanya szökkenti szárba a változásokat, a való világban viszont egy kibontakozó tragikus folyamat állította reflektorfénybe a főszereplőt, az energiahatékonyságot. Ez Oroszország ukrajnai agressziója és a vele járó energiaválság volt.

Erre valószínűleg Putyin se számított

Tehát bármilyen szörnyű is az orosz–ukrán háború, pozitív hozadéka is akad, mégpedig, hogy az annak kapcsán érintett országoknak növelniük kell energiahatékonyságukat.

Az orosz–ukrán háború és a nyomában érkező válság hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évben 2,2 százalékkal nőtt a globális energiahatékonysági fejlődés üteme, ami az elmúlt öt év átlagának a duplája

– jelezte a konferencián tartott előadásában Kandrács Csaba, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy ugyanannyi energiával több GDP-t állítunk elő. Magyarország energiaimport-függősége jelentős, ezért az energiahatékonyság növelése nemcsak a környezetvédelem szempontjából fontos, hanem a magyar gazdaság számára is „elemi érdek”. Az energiahatékonyság javulását az egekbe szökő energiaárak, különösen a földgázárak okozták.

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG GYAKORLATILAG OLCSÓBBÁ TESZI AZ ENERGIÁT.

„Ez az érvelés arra késztette a kormányokat, hogy energiatakarékossági kampányokat indítsanak, például az irodák szobahőmérsékletének korlátozására, és olyan hosszabb távú strukturális intézkedésekre ösztönözzenek, mint a gázalapú fűtési rendszerek hőszivattyúkra cserélése” – világított rá a jegybank alelnöke.

Tél kapitány is az oldalunkon állt

Kandrács Csaba kifejtette, hogy az EU-ban a háborús övezet közelsége még gyorsabb energiahatékonysági fejlesztéseket eredményezett. Az energiaintenzitás 2022-re több mint 8 százalékkal javult.

Magyarországra vonatkozóan még nincsenek pontos adatok, de a csökkenés az uniós átlag körül lehetett, mivel a primerenergia-fogyasztásunk 5,5 százalékkal csökkent, és hatéves mélypontra esett, miközben a GDP 4,6 százalékkal nőtt

– világított rá az alelnök, megjegyezve, hogy Európában, így Magyarországon is a javulás egy részét a szerencsének köszönhetjük, ugyanis az enyhébb tél miatt könnyebb volt energiát megtakarítani a fűtésben. Azonban Európában a 2022-es energiahatékonysági javulás – még az időjárási körülmények figyelembevételével is – mintegy 4 százalék körül mozgott.

Le kell jönnünk az energiafüggőségről

Az energiahatékonyság javítása elengedhetetlenül fontos Magyarország számára, mivel nagymértékben függ az energiaimporttól. Júniusban az IEA konferenciáján Magyarország is csatlakozott ahhoz a 45 országhoz, amelyek vállalták, hogy 2030-ig évente 4 százalékkal javítják a globális energiahatékonyságot.

Miért 4 százalék? Mert ez az a pálya, ami összhangban áll a Párizsi Klímamegállapodás hőmérsékleti célkitűzésével

– világított rá Kandrács Csaba, elmagyarázva, hogy egy ilyen mértékű előrelépés a tavalyi 2,2 százalékhoz képest óriási lenne. Ha globálisan sikerül ezt a duplázást elérni, azzal ugyanannyi energiát spórolunk meg, mint amennyit jelenleg Kína használ. „A legtisztább energiaegység az, amelyet nem használnak fel, mivel az energiafogyasztás csökkentése segít elkerülni a üvegházhatású gázok kibocsátását” – fűzte hozzá a jegybank alelnöke.

Kandrács Csaba kifejtette: a nagyobb hatékonyság egyrészt azt jelenti, hogy kevesebb fosszilis tüzelőanyagot kell elégetni az autónkban vagy az otthoni gázkazánunkban. Másodsorban pedig alacsonyabb villamosenergia-igényt eredményez, ami csökkenti az energiatermelésből származó kibocsátást. Klímapolitikai körökben az energiahatékonyság egyre népszerűbb, mivel gyakran ez a legolcsóbb módja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének.

Újra kell gondolni a Kádár-kockákat

Az alelnök arra is rámutatott, hogy a hazai épületek energiahatékonysága alacsony, itt is energiahatékonysági fejlesztésekre, például a 850 ezer „Kádár-kocka” megfelelő szigetelésére volna szükség.

 

Kádár-kocka, avagy a kommunizmus hagyatéka


Forrás: NÉZŐPONTOK/TANULMÁNY/epiteszforum.hu

A Kádár-kockák Magyarország volt kommunista vezetőjéről, Kádár Jánosról kapták nevüket, és jellegzetes tetőszerkezetükkel szerte az országban megtalálhatók. Az 1960 és 1980 között épült lakóépületek a magyar lakásállomány 31 százalékát teszik ki. A Magyar Energiahatékonysági Intézet számításai szerint ezeknek az épületeknek az energiaigénye akár 60 százalékkal is csökkenthető lenne a felújítások révén, ami azonos mértékű üvegházhatású gázkibocsátás-csökkenést eredményezne, nem is beszélve a csökkenő rezsiszámlákról. Ezenfelül az ingatlanok értéke akár 20 százalékkal is növekedhetne, további előnyökkel együtt, mint az energiaimport-függőség csökkentése és a levegő minőségének javulása.

Az energiahatékonyság „alacsonyan lógó gyümölcs”, gyors eredményeket tudna hozni a gazdaság egésze számára. Az Index kérdésére, hogy a háború alatti energiahatékonysági lépések, mint például egyes túlfűtött lakások hőmérsékletének csökkentése, vajon tartósak-e, vagy a háború befejezése után az emberek visszatérnek a korábbi szokásaikhoz, az alelnök azt válaszolta, hogy bízik a szemléletváltásban, hiszen ez közös érdek.

A jegybankelnök interjúnkban kitért arra is, hogy még a háború kitörése előtt indította el a jegybank a nagy sikerű Zöld Otthon Programot, amelynek keretében az MNB 0 százalékos kamat mellett biztosított a hitelintézeteknek refinanszírozási forrást, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhettek tovább a lakossági ügyfelek részére energiahatékonysági beruházásokra. Tavaly szeptemberben azonban lezárult a program, ennek újraindításáról kérdeztük a jegybanki alelnököt.

Nagyon korai és felelőtlen lenne egyelőre kijelenteni, hogy mikor indulhat újra a Zöld Otthon Program

– felelte kérdésünkre Kandrács Csaba. Kifejtette, hogy most az infláció a fő ellenség. Ugyanakkor a folyó fizetési mérlegünk javulásának egyik kulcstényezője az energiaárak csökkenése volt. Ma viszont nem jelenthető ki biztosan, hogy a jelenlegi alacsony árszint tartósan így is maradhat, ezen az oldalon sebezhetők vagyunk. „Nem látható egyértelműen, hogy hogyan alakulnak a globális folyamatok.” (Index)

Címlpakép: Vlagyimir Putyin 2015. október 2-án. - Fotó: Sasha Mordovets / Contributor / Getty Images
gazdaság
Oroszország
UKRAJNA
OROSZ-UKRÁN-KONFLIKTUS
Energiahatékonyság
KANDRÁCS CSABA
MAGYAR NEMZETI BANK
HÁBORÚ
Vlagyimir Putyin
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.10.19. - 09:25
45
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Nem kapott bizalmat az Ódor-kormány Szlovákiában

    Nem kapott bizalmat az Ódor-kormány Szlovákiában

  • A testépítő Orbán Viktorról készített videót a DK

    A testépítő Orbán Viktorról készített videót a DK

  • 1,4 millió átlagfizetésnyi pénzt költött el a kormány a Covid alatt közbeszerzés nélkül

    1,4 millió átlagfizetésnyi pénzt költött el a kormány a Covid alatt közbeszerzés nélkül

  • Vogronics András: Aki ilyen nagypályán nyomta, annak biztos sz@r lehet a kispadon ülni

    Vogronics András: Aki ilyen nagypályán nyomta, annak biztos sz@r lehet a kispadon ülni

  • Még mindig az infláció hajtja a bankkártyás költéseket

    Még mindig az infláció hajtja a bankkártyás költéseket

  • A nyugati harckocsigyártás teljes nagyságrenddel maradt az orosz értékek alatt

    A nyugati harckocsigyártás teljes nagyságrenddel maradt az orosz értékek alatt

  • MNB előrejelzés: iszonyat pénzbe fog kerülni a forint megmentése

    MNB előrejelzés: iszonyat pénzbe fog kerülni a forint megmentése

  • 38 millió eurós csalással gyanúsított autókereskedőket tartóztattak le

    38 millió eurós csalással gyanúsított autókereskedőket tartóztattak le

  • A tények ellentmondanak az Orbán-kormányak rakétaügyben

    A tények ellentmondanak az Orbán-kormányak rakétaügyben

  • Fontos devizahiteles ítélet érkezett az Európai Bíróságtól

    Fontos devizahiteles ítélet érkezett az Európai Bíróságtól

  • Pénzeső zúdult a Tokaj-Hegyalja Egyetemre

    Pénzeső zúdult a Tokaj-Hegyalja Egyetemre

  • Ukrajna nem kap NATO-tagsági menetrendet

    Ukrajna nem kap NATO-tagsági menetrendet

  • Véleményezték a fiatalok a magyar oktatást

    Véleményezték a fiatalok a magyar oktatást

  • Vásárhelyi Mária is megszólalt Libri-ügyben

    Vásárhelyi Mária is megszólalt Libri-ügyben

  • Parti Nagy Lajos: A nacionálimperializmus, yachtos-kacagányos kisgömböcéria után jönni fog a vízözön

    Parti Nagy Lajos: A nacionálimperializmus, yachtos-kacagányos kisgömböcéria után jönni fog a vízözön

  • Lecsaptak a rendőrök két magyar orvosra

    Lecsaptak a rendőrök két magyar orvosra

  • Még nagyobb adóparadicsom lesz Magyarország jövőre

    Még nagyobb adóparadicsom lesz Magyarország jövőre

  • Heteken belül a magyar könyvpiac domináns szereplője lesz az MCC

    Heteken belül a magyar könyvpiac domináns szereplője lesz az MCC

  • Tőke, munka, osztályharc

    Tőke, munka, osztályharc

  • Szlovák pénzügyminiszter: Az összeszerelő-üzemekre alapozott gazdasági modellel nem lehet felzárkózni Nyugat-Európához

    Szlovák pénzügyminiszter: Az összeszerelő-üzemekre alapozott gazdasági modellel nem lehet felzárkózni Nyugat-Európához

  • Állampapíros tragikomédia

    Állampapíros tragikomédia

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element