Bár a cég korábban csak felülvizsgálatról beszélt, a július 10-én leadott pénzügyi beszámolóban ennél jóval egyértelműbben fogalmaznak.
Rengeteg pénzt elemésztett a CATL debreceni üzemének építése – derül ki a vállalat által közzétett pénzügyi beszámolóból. A kínai tulajdonú akkumulátorgyár ugyan 2024-ben már 7,4 millió eurós (szűk 3 milliárd forint) bevételt ért el egy modulgyártósoron történő termelés révén, a vesztesége így is 28,9 millió euróra, azaz 11,5 milliárd forintra rúgott, ami az eleve mínusz 2 milliárd forintos saját tőkét tovább csökkentette.
A CATL az elmúlt hetekben többször is bekerült a hírekbe. Június végén a Telex cikkezett arról, hogy az eredeti 3000 milliárd forintos beruházásnak csak a harmada valósulhat meg Debrecenben, így elmarad például a gyár építésének második üteme, amelynek hátterében Donald Trump vámháborúja, a CATL működéséhez szükséges környezethasználati engedély ügyében indított per, valamint az elektromos autók iránti kereslet visszaesése állhat. Erre a vállalat most kiadott pénzügyi beszámolója is kitér: szerintük az Egyesült Államok által bevezetett „új vagy megemelt vámok nehézségeket okoznak az érintett vállalkozások számára”, de a CATL értékelése szerint a saját üzletmenetére ezek várhatóan nem gyakorolnak jelentős hatást.
A Telex értesülését a vállalat június 26-án úgy cáfolta: „A CATL-központ szakemberei jelenleg felülvizsgálják a Debrecenben tervezett második cellagyár technológiáját és beruházási ütemtervét azzal a céllal, hogy a legfejlettebb, legalacsonyabb kibocsátású és energiahatékonyabb megoldások valósuljanak meg magyarországi telephelyén. A második ütem megvalósulása azonban sosem kérdőjeleződött meg” – áll a kínai cég közleményében.
A július 10-én közzétett pénzügyi beszámoló azonban feketén-fehéren fogalmaz: „A beruházás I. fázisára vonatkozó projekt továbbra is az ütemterv szerint halad, tervezett 2025-ös befejezéssel, és nincs változás a kapacitásban vagy az ügyfélmegrendelésekben az I. fázisra vonatkozóan.
Annak ellenére, hogy a II. fázis felfüggesztésre került, az I. fázis várható befejezése és az ügyfelek igénye nem érintett.”
Hozzáteszik: „A CATL-csoport most lépett a hongkongi tőzsdére, elegendő tőkével rendelkezik, hogy bármikor elkezdje a II. fázist”. A hongkongi IPO-ból származó bevétel a cég elképzelései szerint 1,3-1,5 ezer milliárd forintnyi összeg lenne, a beáramló tőke 90 százalékát a debreceni akkugyártó üzem továbbépítésére fordítanák. (Legalábbis májusban még ez volt a terv.)
A sorok között tehát kiolvasható, hogy kizárólag a gazdasági-piaci helyzet fellendülésével várható a gyár következő fázisainak megvalósítása – állami ösztönzők híján azonban az e-autók iránti kereslet komolyabb fellendülése még várat magára egész Európában. A kínai villanyautók terjedése azért sem jelentene jót a vállalatnak, mert a vevőköre bevallottan németországi autógyárakból áll, ahol bár nő az elektromos járművek gyártási volumene, az értékesítési adatok már messze nem ennyire rózsásak.
A vállalat júliusban is negatív kontextusban került a hírekbe: a Telexnek nyilatkozó dolgozók állították, hogy a kínai cég elkezdte kirúgni a magyar munkavállalóit, július 15-éig pedig az összestől meg akar szabadulni – miközben a kormány azért is tolta meg több száz milliárd forinttal a beruházást, mert az rengeteg munkahelyet teremt a keleti országrészben. A CATL ugyan már korábban sem tagadta, hogy vendégmunkásokra is számít (például 500 Fülöp-szigeteki felvétele is tervben van), a hírek szerint a magyarokat főként kínai dolgozókra cserélné le a vállalat, állítólag azért, mert azok termelékenyebbek, és hétvégén is bejárnának dolgozni. A Telex cikkeinek hatására kiadott közleményben a CATL ugyan tagadta a csoportos létszámleépítést (bár ilyet a Telex sem állított), az NGM eljárást indított az ügyben.
A beszámolóból mindenesetre kiderül: a vállalat személyi ráfordításainak költsége több mint háromszorosára, közel 3 milliárd forintra nőtt, míg a társaság átlagos létszáma 33 főről 113 főre növekedett 2024-ben – ebben természetesen a próbaidősök és a vendégmunkások nincsenek benne, hiszen a gyárban idén májusban 650-en dolgoztak. Erre rímel az az adat is, hogy a munkaerő-közvetítői szolgáltatásokra kifizetett összeg több mint 14-szeresére, szűk 2 milliárd forintra nőtt.
Nagyüzemi költségszint, alacsony termelés
A veszteségből mintegy 8 milliárd forint a működési tevékenységből adódott, a fennmaradó rész pénzügyi tételekből keletkezett. A CATL ugyan 1,9 milliárd forintnyi kamatbevételhez jutott a befektetett pénzeszközei után, ám ezzel párhuzamosan több mint 6 milliárd forintot kellett pénzügyi ráfordításként elszámolnia. Ez utóbbi gyakorlatilag a hosszú lejáratú hitelek és lízingek után fizetett kamatokat, valamint a devizás eszközök és kötelezettségek átértékeléséből fakadó árfolyamveszteséget foglalja magában.
A vállalatnak jelentős, 1,5 milliárd forint értékben kellett értékcsökkenést (amortizációt) elszámolnia, emellett a készletre 8 milliárd forint értékvesztést kellett elszámolniuk, mert a legyártott termékek bekerülési költsége magasabb volt, mint a várható eladási ár. Ezt azzal magyarázzák, hogy a gyártás még nincs optimalizálva, de hozzátették: „Amint a termelési kapacitás és a társaság ügyfélköre eléri a tervezett működési szintet, várhatóan jelentős értékvesztés már nem fog bekövetkezni a készleten”.
Az építkezés és a gyár üzembe helyezésének finanszírozására az anyacég folyamatosan pumpálja a pénzt a CATL Magyarországba: míg 2023 végén a CATL Hongkongtól kapott hosszú lejáratú hitel 336 millió eurót (135,6 milliárd forintot) tett ki, addig 2024 végén már 765 millió eurót, azaz 306 milliárd forintot. Legutóbb május 9-én döntött úgy az anyavállalat, hogy 5,06 millió euró (2 milliárd forint) pótbefizetést ad a debreceni gyárnak a veszteségek fedezésére. Hozzátették: „Az anyavállalat elkötelezett, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a társaság számára a tevékenysége kezdeti szakaszában”. (hvg.hu)
