Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Óriási veszélyben a magyarok kedvenc síterepei: ezt már nem lehet visszafordítani

Környezet
2024.02.23.
Profile picture for user Rambo
Rambo
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
50

Aki ébren volt februárban, az biztosan észrevette, hogy még a szokásosnál is enyhébb volt a hónap, sorra dőltek meg a melegrekordok nem csak hazánkban, egész Európában. 

Ez nem csak a szervezetünket, a természet megszokott rendjét, de gazdaságot is befolyásolja, például az alpesi síterepek életét az oda érkező turisták által.

Az osztrák sípályák már most úgy néznek ki, mint ha már bőven húsvét lenne: az alacsonyan fekvő síterületek egy részét idő előtt be kellett zárni, sok közülük pedig már csak részlegesen üzemel – hozta vezető anyagaként a napokban az ORF. Az alsó-ausztriai síterületek, Annaberg, Lackenhof am Ötscher és Mönichkirchen már csak részben működnek, és a következő napok időjárásának függvényében a tevékenységüket tovább kell csökkenteni, ugyanis a hó mennyisége ezeken a síterületeken mostanra drasztikusan lecsökkent. Nem is csoda, ebben a szokatlanul enyhe februárban.

A mostanában végbemenő folyamatok több szempontból is aggasztóak, egyrészt a bolygónk sorsa a tét, másrészt lassan talán örökre elbúcsúzhatunk a hó látványától és a téli sportok élvezetétől, harmadrészt az alpesi országokban a síturizmus fontos gazdasági láb.

Klímakatasztrófa árnyékában a sípályák

Az emelkedő hőmérséklet és a hóhiány komoly veszélyt jelent a síturizmusra. Számos alpesi régióban a síelés fontos gazdasági bevételi forrás, és az éghajlatváltozás a turizmustól függő desztinációkban jelentős kockázatnak számít.

Míg a globális átlaghőmérséklet az 1880 és 2015 közötti időszakban körülbelül 1 °C-os felmelegedést mutatott, addig az Alpok egyes térségeiben a felmelegedés 2,5 °C-os is lehetett– áll a 2021-ben megjelent, A síturizmus sebezhetősége a belső éghajlati változékonysággal és az éghajlatváltozással szemben a svájci Alpokban című tanulmányban. A legelső tudományos leiratok, amelyek az éghajlatváltozás turizmusra gyakorolt hatásait vázolták, már az 1980-as évek végén és az 1990-es évek közepén jelentek meg.

 

Gleccserolvadás

Globálisan, és Európában is a hőmérséklet emelkedése valószínűsíthető a következő évtizedekben, attól függetlenül, hogy melyik forgatókönyvet követjük. Abból a szempontból, hogy mekkora mértékű lesz ez a felmelegedés, nagyon nem mindegy, hogy melyik szcenárió fog megvalósulni: egy optimista, “zöldebb út”, vagy egy pesszimista, “business-as-usual”. Az emelkedő hőmérséklet pedig a csapadék halmazállapotára is hatással van, így várhatóan arányaiban kevesebb lesz a hó, valamint az olvadási folyamatok is korábban indulhatnak meg, ez pedig a sípályákra nézve is kritikus lehet. Egy-egy hidegebb év, jelentősebb hótakaró azonban a jövőben is előfordulhat. Több területen már most megfigyelhető a havazás, hóvastagság, hóborítottság térbeli kiterjedésének és időbeli hosszának a csökkenése sokévi átlagokat tekintve. A 2022-es év például különösen kritikus volt az európai Alpokban: a gleccserek olvadása rekord mértékű volt ebben az évben. Ezek a változások pedig természetesen hatással vannak a síelésre is, a síparadicsomok száma várhatóan csökkenni fog.

A 2000-es évek óta a technikai hóágyúzás fontos alkalmazkodási stratégiává vált a globális felmelegedéssel és az éghajlati változékonysággal szemben – folytatja a fent idézett tanulmány. Megállapították, hogy a technológia jelentősen csökkentheti az éghajlatváltozás téli turizmusra gyakorolt hatásait. Ez persze nem biztos, hogy tényleg így van.

Évek óta baj van

Hosszú évek óta, talán már egy évtizede mondjuk, hogy baj van. Ennek ellenére az osztrákok még egy pár évvel ezelőtt is óriási ütemben fektettek új sípályákba, felvonókba, sícentrumokba, holott egy bizonyos fok fölött, ha éjszaka nem hűl vissza a levegő, már a műhó sem működik. Sajnos azt látjuk, hogy az Északi-sark környékén erősebb a felmelegedés, és a hegyvidéki területeken is. Volt idő, amikor még nyáron is lehetett síelni, de az európai gleccsereink ma már nagyon gyorsan olvadnak

 - mondta el a Pénzcentrumnak Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem professzora, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke, majd hozzátette: 

Arra kell számítani, hogy hosszú távon egyre kiszámíthatatlanabb lesz ez az iparág, mondhatni hanyatlóban van, hiszen az időjárás ma már teljesen kiszámíthatatlan, ezért egyre nagyobb kockázat rejlik benne. Persze biztos vagyok benne, lesznek még csodálatosan havas teleink, viszont egyre többször, egyre gyakrabban és egyre hosszabb periódusok lesznek, amikor nem lesz elég hó, és már ahhoz sem lesz elég hideg, hogy a műhavat lehessen gyártani. Ez a sport már ma is luxusnak, és nem attól, fog tönkremenni, hogy drága a technikai hó előállítása, sokkal inkább attól, hogy fenntarthatatlan. Arról nem is beszélve, hogy a sok sípálya mostanra teljesen tönkretette az alpesi tájat, egyre több a felvonó egyre nagyobb kabinokkal. Nem kellemes nyáron a táj. Helyette ki lehetne próbálni például sífutást, ami jóval tovább lehetséges lesz, hiszen azok a pályák általában árnyas völgyekben, erdőkben vannak, sokkal kevésbé környezetrombolóak, nem kellenek hozzá annyira komoly felszerelések, hatalmas infrastruktúra.

Műhó = műmegoldás

Hogy a technikai hó nem elég, azt azóta több progresszív tudományos értekezés is megerősítette: a hókészítés nem biztos, hogy elegendő a turizmus korábbi színvonalának, mennyiségének fenntartásához, csak átmeneti megoldás, ha meleg van, elolvad, így hosszú távon nem fenntartható, drága, egyre drágább és rengeteg energiát igényel.

 

Literek

Egy svájci síközpontra vonatkozó tanulmány szerint például a mesterséges hó 100 egymást követő napon keresztül történő használata körülbelül 540 millió liter, azaz egy negyed Balatonnyi vízzel növelné a vízfogyasztást, ráadásul a vízhasználatért folytatott verseny az üdülőhelyeket és a helyi közösségeket szembeállítaná. A tanulmány szerint a század végére csak a francia Alpokban kilencszeresére nőhet a mesterséges hó használata.

Ebben az összefüggésben a hegyvidéki tevékenységek és bevételek diverzifikációján alapuló alkalmazkodási stratégiák kulcsfontosságúak – azaz ki kell találni valami mást, ami vonzza a turistákat. Szélesebb körű szolgáltatások, új beruházások kellenek, olyanok, melyek csökkentik a hegyvidéki gazdaság hóviszonyoktól való függőségét.

A nyári turizmus ösztönzésével és népszerűsítésével túlélhetnek ezek a térségek, például időjárástól független szórakoztató programok, mint például téli futóversenyek, kongresszusok, oktatási és egészségügyi rendezvények.

Eltűnő gleccserek keleten, stratégia nyugaton: a gyakorlat

A fagyos napok számának csökkenése valószínűsíthető Európában a klímamodell-szimulációk szerint. Egy, az Alpokon is áthaladó nyugat-kelet irányú metszetet vizsgálva látszik, hogy januárban mérsékeltebb a csökkenés a környező területekhez viszonyítva, azonban áprilisban a hegységekben várható a legnagyobb csökkenés, amely forgatókönyvtől függően 20-50% lehet. Ennek eredménye a gleccserek gyorsuló olvadása, a turizmusban pedig – elsősorban az Alpok híres osztrák és német síterepein – rövidebb síszezon lehet, főleg a kritikus területeken  - írta Divinszki Ferenc a Másfélfok.hu-n megjelenő tanulmányában.

A Pénzcentrumnak nyilatkozó, a Nyugat-Ausztriában működő Hotel Sonnhof Rauris ügyvezető igazgatója, Tóth Gábor kifejtette, 15 évvel ezelőtt még 50-60 évre becsülték a gleccserek visszaszorulásának időpontját, most már sokkal közelebbinek tűnik, tehát a folyamatok látványosan felgyorsultak. Ám mivel ott a hegyek jóval magasabbak, mint keleten, 3 ezer méteres hegyek is vannak egyelőre nem érzékelik a problémát, keleten viszont már szinte kézzel fogható a felmelegedés hatása.

Természetesen szembesülünk mi is a médiából a jelentésekkel, az adatokkal, amelyek azt mutatják, hogy a globális felmelegedés valószínűleg sokkal gyorsabb ütemben fog végbemenni, mint korábban számítottak rá. De úgy látom, hogy a havas sporttevékenységek, legalábbis Ausztriában továbbra is a téli hagyományaink fontos részei maradnak, akár a síelés, akár a hófutás, ám természetesen alkalmazkodnunk kell a megváltozott körülményekhez infrastruktúránkban, és valószínűleg a már kiépült területeteken feljebb kell mennünk, 800, vagy akár 1000 méter fölé, afölött azért biztosan lesz még hó. Ennek ellenére a lenti területeken olyan vonzó ajánlatok, nyári élmények, fejlesztések kellenek , hogy a turizmus továbbra is virágzó ágazat maradhasson Ausztriában, Németországban, Svájcban.

 - nyilatkozta a lapnak Marie-Louise Schnurpfeil, a Linz Tourismus ügyvezetője, mely város a Felső-Ausztriában zajló szuperkulturális év programsorozatának kapuja. A technikai hógyártással kapcsolatban elmondta, hogy persze drágítja a síelést, de nagyon bíznak az üdülőközpontok a zöld energiában. Persze nem segítenek a médiában megjelenő képek a zöld hegyoldal fehér sávjairól, de ennek ellenére a síelés népszerűsége nem csökken.

 

Magyarországon is eltűnhet a hó

Magyarországon harmadára csökkent a síelésre alkalmas téli hóvastagság a magasabban fekvő területeken az elmúlt 60 évben, a legerősebb negatív változás az Északi-középhegységben észlelhető. Csak a Párizsi Megállapodással összhangban lévő, azonnali és jelentős kibocsátás-csökkentést jelentő forgatókönyv követése esetén van esélyünk arra, hogy a síelésre alkalmas hóvastagságú napok jelenlegi vagy akár 2000 előtti átlagos gyakorisága megmaradjon hazánkban, későbbi cselekvés esetén a század második felében nullához közelítő átlagos éves értékekre készülhetünk.

Ingatlant a hegyekben? Csak óvatosan!

Csakúgy mint nálunk, az Alpokban is keresettek az üdülőközpontokban épített ingatlan, főleg a tájba illő faházak, ugyanakkor aki ilyenben gondolkodik, annak érdemes résen lennie, mert lehet, hogy 10-15 év múlva ott már rég nem lesz pálya. 

A síterepek ingatlanárai a klímaváltozás ellenére jelenleg még mindig gyorsan emelkednek. Iparági szakértők úgy vélik, hogy az áremelkedések sok területen elérték a plafont és már nehéz jó ajánlatokat találni. Úgy tűnik, mindenki síházat akar venni, de legalábbis ingatlant a síterepek közelében. A szakemberek szerint ennek a tendenciának egyik fő oka a világjárvány – ez a jelenség itthon is megfigyelhető volt, itthon a balatoni ingatlanok iránti kereslet ugrott meg drasztikusan a covid alatt és után. Világszerte sokan kedvet kaptak ahhoz, hogy a városoktól távoli menedéket vásároljanak - írja a Handelsblatt.com elemzése.

Ennek eredményeképpen Franciaországban és Svájcban átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak.

Vannak olyanok, akik csak síelni szeretnének, és biztos havat keresnek, aztán van olyan is,  aki egész évre szeretne nyaralóingatlant, és használja a nyári szünetben is - nekik az alacsonyabban fekvő házak, lakások megfelelőek lehetnek. 

Mi lesz a hüttemunkásokkal?

De van még egy szempont, ami minket, magyarokat talán még az alpesi ingatlanvásárlásnál is jobban érint, ez pedig a hüttemunkák. Mint tudjuk, több ezer, bátrabb becslések szerint akár több 10 ezer magyar is dolgozhat a novembertől márciusig, áprilisig tartó síszezonban az osztrák vendéglátásban, hotelekben, vendégházakban, síparadicsomokban.

Ha szűkül a szezon mind térben, mind időben, ezeknek a magyaroknak a jól fizető munkája veszélybe kerül, persze az is igaz, hogy az osztrák turizmusból jelenleg 21 500 ember hiányzik. (Pénzcentrum)

Utazás
SÍELÉS
turizmus
tanulmány
FELMELEGEDÉS
globális
osztrák
SÍPÁLYA
GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS
Profile picture for user Rambo
Rambo
Publikálva 2024.02.23. - 09:33
50
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Mi a baj az Orbán-kormány tanulás- és tanárfogalmával?

    Mi a baj az Orbán-kormány tanulás- és tanárfogalmával?

  • Elton John többet nem turnézik

    Elton John többet nem turnézik

  • Újabb kereszteket helyeznek ki a románok az úzvölgyi katonatemetőben

    Újabb kereszteket helyeznek ki a románok az úzvölgyi katonatemetőben

  • A pozsonyi csata című film már a Magyarságkutató Intézetnek is büdös

    A pozsonyi csata című film már a Magyarságkutató Intézetnek is büdös

  • Európa már most egészen más, mint amilyennek ismertük

    Európa már most egészen más, mint amilyennek ismertük

  • Hat emberrel a fedélzetén lezuhant egy repülőgép Los Angelesben

    Hat emberrel a fedélzetén lezuhant egy repülőgép Los Angelesben

  • Csehországnak elege lett: egyre nőnek a feszültségek a V4-ek között

    Csehországnak elege lett: egyre nőnek a feszültségek a V4-ek között

  • Ezért roppant össze látványosan a forint

    Ezért roppant össze látványosan a forint

  • A Belügyminisztérium szerint a Magyar Orvosi Kamara álhíreket terjeszt

    A Belügyminisztérium szerint a Magyar Orvosi Kamara álhíreket terjeszt

  • Előre a múltba: 2024-től jön a teljesen átvariált érettségi

    Előre a múltba: 2024-től jön a teljesen átvariált érettségi

  • A Szekszárdi borvidéken gombabetegségek okoznak hatalmas problémát

    A Szekszárdi borvidéken gombabetegségek okoznak hatalmas problémát

  • Életveszélyesen megsérült két szerelő

    Életveszélyesen megsérült két szerelő

  • Száraz és meleg idő lesz: irány a strand!

    Száraz és meleg idő lesz: irány a strand!

  • Történész: Putyin csak azért van még hatalmon, mert az FSZB megengedi neki

    Történész: Putyin csak azért van még hatalmon, mert az FSZB megengedi neki

  • 206-tal száguldozott egy részeg női sofőr Szlovákiában - VIDEÓ

    206-tal száguldozott egy részeg női sofőr Szlovákiában - VIDEÓ

  • A NAV nyomozást indít Karácsony Gergely kampányfinanszírozási ügye miatt

    A NAV nyomozást indít Karácsony Gergely kampányfinanszírozási ügye miatt

  • Novák Katalin megtekintette a "magyar Trónok harca" forgatását

    Novák Katalin megtekintette a "magyar Trónok harca" forgatását

  • Mi van a zaporizzsjei erőmű tetején?

    Mi van a zaporizzsjei erőmű tetején?

  • Hátborzongató rejtély: a párizsi katakombákban talált kamera

    Hátborzongató rejtély: a párizsi katakombákban talált kamera

  • Tizenhat hónapja magányos az EU-ban Orbán Viktor, már csak a Balkánon és Ázsiában látják szívesen

    Tizenhat hónapja magányos az EU-ban Orbán Viktor, már csak a Balkánon és Ázsiában látják szívesen

  • Újabb vulkánkitörés előjelei Izlandon: 6000 földrengés néhány nap alatt

    Újabb vulkánkitörés előjelei Izlandon: 6000 földrengés néhány nap alatt

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element