Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Óriási gravitációs hullámokat észleltek

Tudomány
2023.07.05.
Profile picture for user Rambo
Rambo
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
3

A felfedezéshez galaxis méretű detektorra volt szükség. Magyar kutatók is részt vettek a munkában.

Bolygónk is egy fényév méretű gravitációs hullámon ringatózik. A hosszú hullámú, alacsony frekvenciájú hullámok galaxisok összeolvadásával keletkeznek, de felfedezésük a Világegyetem működésével kapcsolatos kérdéseket is felvet.

Az világegyetem kezdeteire visszavezethető gravitációs hullámok kórusa rezgeti a téridőt – derült ki a North American Nanohertz Observartory for Gravitational Waves (NANOGrav) június végén kiadott, 15 év kutatómunkáját összegző tanulmányából. A kutatás tudományos újítások segítségével igazi áttörést ért el: rádiótávcsövek segítségével alacsony frekvenciájú, hosszú hullámú gravitációs hullámokat észleltek, amelyek a galaxisok ütközéséből és a galaxisok magját képező, több milliárd naptömegű fekete lyukak összeolvadásából jött létre. A 190 fős nemzetközi csapat által végzett munkában az ELTE kutatói, Bécsy Bence és Timothy Pennucci is részt vettek.

Mint ismert először 2015 szeptemberében érkezett az első hír arról, hogy ember alkotta eszközzel, lézeres interferométerrel sikerült gravitációs hullámokat kimutatni.

A LIGO (Lézer Interferométeres Gravitációs Hullám Obszervatórium) a korábbi években olyan gravitációs hullámokat detektált, amelyek egymás körül gyorsan keringő, kis tömegű fekete lyukakból vagy neutroncsillagok összeolvadásából származnak. Például olyan egymás körül keringő, naptömegű fekete lyukakat érzékelt, amelyek néhány száz kilométerre keringenek egymástól és körülbelül másodpercenként százszor kerülik meg egymást. Az általuk kibocsátott jel 100 Hz-es, amelynek nagyon rövid, néhány vagy néhány 100 kilométer a hullámhossza. Ezeket a rövid hullámhosszokat földi detektorral érzékelni lehet, így a LIGO 4 km hosszú karjai is »megérezték« ezek rezgését

– olvasható az ELTE közleményében.

A NANOGrav program technikailag teljesen más megközelítést alkalmazott: rádiótávcsövekkel 68 pulzár fényének változását elemezték. A méréseket a nyugat-virginiai Green Bank rádióteleszkóppal, az új-mexikói Very Large Array teleszkóppal, és az időközben megsemmisült puerto ricói Arecibo Obszervatóriumban végezték.

Kozmikus karok

A pulzárok csillagok megsemmisülése után maradó csillagmagok, amelyek egyrészt elképesztően sűrűek, a Nap tömegének kétszeresét tartalmazzák egy város méretű égitestben. Kis kiterjedésük miatt felgyorsulnak és másodpercenként több száz fordulatot tesznek tengelyük körül. Extrém erejű mágneses mezejük a sarkaiknál fénysebesség közelébe gyorsított részecskéket lő ki. Eredetileg pulzáló csillagoknak tekintették őket, mert határozott időközönként villannak fel. Ez – mint kiderült – azért van, mert meghatározott időközönként fordulnak felénk, emiatt kiválóan alkalmasak időmérésre – ez pedig a jelen kutatás szempontjából kulcsfontosságú volt.

Ahhoz, hogy ezt gravitációs hullámok mérésére használják, csak pulzárok fényének nagyon csekély eltéréseit kellett figyelni hosszú éveken át, így azt a mérést, amihez a LIGO-ban több kilométeres lézernyalábokat használnak, jóval nagyobb léptékben végezhették el.

Akkora detektorra volt szükségünk, mint a galaxis

– magyarázza a kutatás résztvevője Michael Lam, a SET Intézet munkatársa.

Lényegében a Föld – bár nagyon enyhén – fényév méretű hullámokon ringatózik. Ezt úgy állapítottuk meg, hogy a Tejútban szétszórt 70 milliszekundumos pulzárokat használtunk antennarendszerként

– mutatott rá Scott Ransom, csillagász.

A gravitáció hullámainak hatására összenyomódik és kitágul a tér, és a pulzárok fénye is kicsivel később vagy hamarabb érkezik be. Ezzel a módszerrel az adatokból kiszűrhetők a legnagyobb gravitációs hullámok, ami olyan ablakot nyit, amelyen keresztül galaxisok összeolvadására tekinthetünk vissza.

A felfedéséhez a zaj kiszűrésére volt szükség, de mint kiderült, a nagy gravitációs hullámokból álló háttérzaj erősebb, mint amire számítottak. Ez önmagában is kihívás: vagy sokkal többször ütköznek galaxisok, vagy a hullámoknak más forrásai is vannak, és frissítenünk kell a világegyetem keletkezésével kapcsolatos elméleteinket. (ELTE TTK, Phys.org, Space.com)/Index

Címlapkép forrása: MIT
tudomány
csillagászat
GRAVITÁCIÓS HULLÁM
TEJÚTRENDSZER
Profile picture for user Rambo
Rambo
Publikálva 2023.07.05. - 06:18
3
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Roma Holokauszt megemlékezés Auschwitzban és Budapesten

    Roma Holokauszt megemlékezés Auschwitzban és Budapesten

  • Pocsék adatokat produkál az építőipar

    Pocsék adatokat produkál az építőipar

  • Globális felmegedés: A Föld lázban égő kihívása

    Globális felmegedés: A Föld lázban égő kihívása

  • Novák Katalin beszólt Orbánnak

    Novák Katalin beszólt Orbánnak

  • Halvány optimizmus az inflációs porondon

    Halvány optimizmus az inflációs porondon

  • Orbán Viktor megdöbbentően pontos jóslata - VIDEÓ

    Orbán Viktor megdöbbentően pontos jóslata - VIDEÓ

  • Sokba vannak Orbán Viktor utazásai

    Sokba vannak Orbán Viktor utazásai

  • Elindult a verseny az iskolakezdésért – a nyertesek az egészségpénztári tagok lehetnek

    Elindult a verseny az iskolakezdésért – a nyertesek az egészségpénztári tagok lehetnek

  • A magyar ellenzék: együttműködés és a kihívások

    A magyar ellenzék: együttműködés és a kihívások

  • Miért keres többet a buszssofőr is egy magyar tudományos kutatónál?

    Miért keres többet a buszssofőr is egy magyar tudományos kutatónál?

  • Kiderült, hogy miért voltak brutális hőhullámok júliusban

    Kiderült, hogy miért voltak brutális hőhullámok júliusban

  • Orbán modellváltása

    Orbán modellváltása

  • Végleg leállhat az egyetlen magyar üveggyár

    Végleg leállhat az egyetlen magyar üveggyár

  • A rezsicsökkentés átalakítását tervezi a kormány

    A rezsicsökkentés átalakítását tervezi a kormány

  • Rémálomba illő dolog derült ki a kullancsokról

    Rémálomba illő dolog derült ki a kullancsokról

  • Ujhelyi István – Orbán úr, mi lesz a „lóvéval”?!

    Ujhelyi István – Orbán úr, mi lesz a „lóvéval”?!

  • Nem jelentették be, Debrecen kap még egy kínai akkumulátoripari beruházást a nyakába

    Nem jelentették be, Debrecen kap még egy kínai akkumulátoripari beruházást a nyakába

  • Zelenszkij szerint elkerülhetetlen a háború átterjedése Oroszország területére

    Zelenszkij szerint elkerülhetetlen a háború átterjedése Oroszország területére

  • Sok napsütés, nyári idő

    Sok napsütés, nyári idő

  • Angyalszárnyak Jerikó felett

    Angyalszárnyak Jerikó felett

  • Nagyon büdös van a Balatonnál

    Nagyon büdös van a Balatonnál

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element