Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel ismét a Kossuth rádió vendége volt. Az interjúban szó esett az Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök magyarországi látogatásáról, valamint a kormány kábítószerek elleni fellépéséről.
25 év nagy idő, és az egész nemzetközi politikai térben komoly nemzetközi változások történtek, a nemzetközi szervezetek nagy része szembe fordult a szuverén nemzetállamok önállóságával, egyre inkább túlterjeszkednek a hatáskörükön, politikai bírósággá vált a Nemzetközi Büntetőbíróság – mondta Orbán Viktor a szokásos, pénteki, Kossuth rádióban tett látogatásának első perceiben, reagálva a magyar kormány csütörtöki bejelentésére, mely szerint az ország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
Bejutását a Momentum tüntetői, képviselők és aktivisták próbálták megakadályozni az épület bejárata elé ülve. A helyszínen nagy volt a rendőri készültség, igyekeztek távoltartani a tiltakozókat az épülettől. Orbán végül fél nyolc előtt körülbelül 10 perccel besétált az épületbe, tüntetőktől dupla rendőrsorfal védte. „Háborús bűnös, háborús bűnös” – kiabálták felé néhányan.
Orbán azt mondta, Magyarország mindig félszívvel állt a dologhoz, aláírtuk a dokumentumot, de „sosem tettük a magyar jog részévé” – mondta Orbán a Nemzetközi Büntetőbíróságról. Arra a kérdésre, hogy miért nem tartóztattuk le Netanjahut, miközben a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki vele szemben, azt mondta, erre három válasz is van. Az első válasz, hogy nem szokás, a második, hogy nem akartuk, mert Izrael a barátunk, és az jó, ha Magyarországnak barátja, a harmadik pedig, hogy ha akartuk volna, sem utasíthattuk volna erre a rendőröket, mert nem tettük a magyar jog részévé, jogilag sem volt erre így mód.
A miniszterelnök szerint jó gazdasági kapcsolat van Magyarország és Izrael között, katonai kapcsolatban is vagyunk, és a turizmushoz is jelentősen hozzájárulnak. „Magyarországon van a legnagyobb biztonságban a zsidó közösség” – jelentette ki Orbán.
A magyar gazdasági teljesítményről Orbán azt mondta, hogy van öt gazdasági és öt politikai cél erre az évre, például az árak letörése, Európa legnagyobb adócsökkentési elve a „családoknak és az asszonyoknak”, van egy komoly kisvállalkozókat támogató program, és lesz egy nyugdíjas élelmiszer-áfa visszatérítés is még. Ezután a politikai programokat sorolta, ideértve a kábítószerrel szembeni hajtóvadászatot vagy a gyerekvédelmet.
„Az első negyedévben a magyar gazdaság növekedni fog olyan 0,7-0,8 százalékkal (…), a harmadik negyedében el fogjuk érni a 3 százalékot”, év végére ennél is többet. Orbán szerint ezt meg tudják oldani.
Arra, hogy hogyan lehet a nemzetközi hatásoktól függetlenedni vagy fenntartani az eredményeket ennek ellenére, Orbán azt mondta, hogy „ha munka van, minden van, soha nem dolgoztak még annyian Magyarországon, mint most”, majd azzal folytatta, hogy „soha korábban nem sikerült behívni annyi roma munkavállalót Magyarországon, mint most, erre nagyon büszkék vagyunk”.
Orbán szerint Magyarországnak egy dolga van most, támogatni Trumpot és az ő politikáját Ukrajnával kapcsolatban, csakhogy közben, folytatta, Nyugat-Európa más irányt képvisel. „Legyen béke, közben mi erősítsük a hadseregünket, és a gazdaságunkat” – mondta Orbán. „Csóró országoknak sosincs erős hadseregük”.
Szerinte Trumpnak már sikerült elszigetelnie a konfliktust, a következő pont, hogy fegyvernyugvást érjenek el. „Én azt hiszem, hogy Magyarország akkor is meg tudja valósítani a saját béketervét”, ha a nyugat-európai környezet nem kedvező, mondta Orbán.
Az árak letöréséről a miniszterelnök azt mondta, három területen történtek olyan áremelkedések, amelyek súlyosan érintették a családokat. Az egyik az élelmiszerárak emelkedése, itt kellett a leggyorsabban beavatkozni, „mert enni kell, ott nem lehet várni”, aztán a szolgáltatások, például a telekommunikációs területen – itt szigorú hangvételű beszélgetések zajlottak, és szerinte meg tudják oldani, hogy ne kelljen beavatkozni, mert összesen három céggel kell megállapodniuk. A harmadik terület, ahol az árak elszaladtak, azok a banki szolgáltatások, szerinte itt is van esély a megállapodásra.
A tarnazsadányi látogatására is kitért, „nem a budapesti irodából érdemes irányítani az ilyesmit”, magyarázta Orbán, majd dicsérte a falu vezetését, hogy próbálnak boldogulni, de folyamatosan küzdenek a drogterjesztéssel. A miniszterelnök itt köszönetet mondott a rendőröknek, és azt mondta, a közbiztonság szintje biztató, európai szinten a legjobbak között vagyunk, talán a legjobbak is vagyunk. Azt mondta súlyos büntetéseket kiszabni, keményen kell fellépni a drogterjesztők ellen. „Kétségkívül mi nem a fogyasztókat célozzuk meg, hanem a terjesztőket. Ha nincs narkó, akkor nincs narkós sem. Ha a kereskedelmet felszámoljuk, akkor radikálisan lecsökken majd a fogyasztók száma, és a végén eljutunk majd a kábítószermentes Magyarországig.”
Ez történt csütörtökön
A magyar kormány csütörtökön, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatása alkalmából jelentette be, hogy kiléptetik az országot a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Gulyás Gergely Miniszterelnöksége vezető miniszter úgy fogalmazott, az ICC „egy tiszteletre méltó kezdeményezés volt”, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy „politikai testületté vált”.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy Facebook-posztban magyarázta el részletesen, szerinte miért fontos a kilépés. Azt írta: „Az ICC az elmúlt években több esetben is olyan döntést hozott, amellyel lezáratlan, folyamatban lévő konfliktusokba avatkozott be, megnehezítve ezzel a békét és a tartós lezárás lehetőségét.” Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön már be is nyújtotta az Országgyűlésnek a kilépésről szóló törvényjavaslatot. A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűncselekmények vádja miatt november közepén adott ki elfogatóparancsot Netanjahu és Joáv Galant volt izraeli védelmi miniszter ellen.
Orbán Viktor és Netanjahu csütörtökön telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel. A tájékoztatás szerint a felek arról beszéltek, hogy Magyarország úgy döntött, kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A három politikus ezen felül megvitatta az esetleges további lépéseket ez ügyben.
Friss esemény, hogy Donald Trump amerikai elnök Trump a világ minden országára egy alapszintű, 10 százalékos vámot vetett ki, az USA számos fontos gazdasági partnerére pedig ennél is jóval nagyobbat. Az Európai Unióból behozott termékekre 20 százalékos vámot jelentett be, míg a Kínából importált árukat 34 százalékos vámmal sújtja az Egyesült Államok. A Fehér Ház a kínai termékekre korábban kivetett 20 százalékos vámhoz hozzáadódik majd, így 54 százalékra emelkednek a Kínával szembeni amerikai vámok. A 10 százalékos vámok minden országra vonatkozóan szombattól, az ennél magasabbak majd jövő szerdától lépnek életbe. (Telex)
