A Balaton medrében, pár száz méterre a parttól húzódik egy árokszerű képződmény, az úgynevezett marásvonal. Ez főleg a déli parton okozhat bajt, akár életveszélybe is sodorhatja azt, aki nem számol vele.
A marásvonalat nem jelzi bója, ezért a strandolónak, sportolónak kell tudatosítania magában, hogy létezik ez a veszélyforrás. A marásvonalról beszélgetünk, Szakter Rolanddal, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségének geodéziai és térinformatikai referensével, aki kérésünkre elkészítette a balatoni marásvonal teljes térképét.
A Balatonról sokan azt hiszik, hogy olyan, mint egy lavór. Különösen a déli parton strandolók gondolják, hogy akár kilométereket lehet besétálni és még mindig leér a lábunk.
Nagyon sokan így állnak hozzá, hiszen ez egy sekély tó. De nem így van, ez nem egy feszített víztükrű medence, aminek egyenletes a lejtése. Ez egy élő tó, amit a hullámzás, a viharok időnként átrendeznek, és a meder morfológiájának megvannak a kockázatai.
A legnagyobb veszélyt az úgynevezett marásvonal jelenti, ami különösen a déli parton hangsúlyos. Az északi part egy gyorsan, de egyenletesen mélyülő mederrel rendelkezik. A déli parton sokkal szélesebb ez a sekély vizes rész, viszont amikor elérjük a marásvonalat, ott sokkal nagyobb arányú a mélyülés, mint az északi parton.
A sokkal nagyobb mit jelent?
Azt jelenti, hogy két métert is tud mélyülni akár 30-40-50 méteren belül. Tehát egy árokra kell gondolni.
Az megtörténhet, hogy én fürdőzőként sétálok be és azt érzem, hogy beesek egy árokba?
Általában ez már a másfél méteres, 180 centiméteres mélységnél kezdődik. Tehát a legtöbb embernek ilyenkor már eleve sokkal kényelmesebb úszni, mint sétálni, de egy magasabb emberrel megtörténhet, hogy lábujjhegyen járva, néhány méteren belül úgy érzi, hogy eltűnik a lába alól a talaj. Főleg, ha sekélyebb vizes időszak van. De azt nagyon fontos tudni, hogy ehhez minden esetben túl kell menni a kijelölt strand határán.
Tehát, ha a bóján belül maradok, akkor biztosan nem kerülök hirtelen mély vízbe.
Nem, ebben az esetben nem kell ettől tartani. Azt viszont tudni kell, hogy két marásvonal van a déli parton. Az egyik ez a hirtelen vonal, ami 150-180 centis vízmélységtől indul, viszont a parthoz közelebb is kialakul egy marásvonal a hullámzás miatt. Ott sokkal kisebb, mintegy félméteres mélyedést jelent. Ilyenkor látjuk azt, hogy ötven méterrel beljebb térdig ér a víz a másik fürdőzőnek, meg nekem is térdig ér, de köztünk lehet egy 50-60 centiméteres mélyedés. Ez a külső marásvonal. Amihez ráadásul még a kiemelkedések, az úgynevezett turzások is hozzájönnek, amelyeket a víz épít a mélyedésekből, a marásvonalból kiszabadult mederanyagból.
Vannak fürdőhelyek, ahol a marásvonal közelebb esik a parthoz.
A külső marásvonalból és a turzásokból kialakult mélyedés leginkább a gyerekeknek jelenthet veszélyt – gyakran látjuk, hogy a szülők a déli parton egyedül engedik be a gyerekeket, mondván olyan sekély a víz.
A külső marásvonal és a turzások együttes hatásából alakulhat ki olyan mederrész, ahol egy felnőtt sokáig sétál térdig érő vízben, utána egy rövid szakaszon mellkasig ér neki, aztán megint térdig. Igen, egy kisgyerek elmerülhet egy ilyen részen.
Az emberek a déli parton szeretnek a bóján túl menni, hiszen még ott is lassan mélyül a Balaton. A jogszabály is lehetővé teszi, hogy 1 kilométert eltávolodjanak a parttól. Nem is beszélve a vízibicikliről, a SUP-ról és az egyéb strandeszközökről, amikről veszélyes a part közelében ugrálni a sekély víz miatt. Honnan tudja a fürdőző, hogy hol van a marásvonal?
Egy fürdőző ezt nem igazán tudja észrevenni. A marásvonal nagyon szeles időben szokott kirajzolódni, amikor nincs strandidő. Ilyenkor magasabb partokról gyönyörűen látszik, a hullámzás rajzolja meg a vonalat.
Viszont, ha egy fürdőző beúszik, beevez addig az egy kilométerig, amíg ezt a jogszabály megengedi, biztosan találkozik a marásvonallal, mert a marásvonal ennél közelebb van a parthoz. De mivel már előtte is mély volt a víz, nem valószínű, hogy észrevesszük úszás közben. Ez akkor lehet érdekes, ha például vízibicikliről csúszik vagy ugrik be valaki a vízbe. Azt érzi, hogy amikor beérkezik a vízbe, még van megbízható meder alatta, de a következő ugrásnál nincs, hiszen észre sem vette, hogy elsodródott a marásvonal fölé.
Ilyenkor egy pillanat alatt pánikba esnek az emberek, még jó úszóknál is tapasztaljuk ezt. Mélyvízben pánikba esni…nagyon gyakran vezet tragédiához.
A Balatonban nagyon-nagyon könnyű elsodródni, még vízibicikli nélkül is, tényleg észre sem veszi az ember.
Ha a part felé ugrik valaki a vízibicikliről, automatikusan löki a mélyvíz felé a biciklit, észre sem veszi. Odaúszik, kimászik rá, és a következő ugrásnál már egyáltalán nem érez a lába alatt semmit, amikor beérkezik a vízbe, nem tudja fellökni magát úgy, mint az előző ugrásnál.
A legfontosabb az, hogy ezekre a veszélyekre készülni kell, figyelembe kell venni, illetve tisztelni kell a tó sajátosságait.
A Keszthelyi medencében nem képződik marásvonal.
A vízibicikliről vagy SUP-ról vagy matracról való ugrásnak a másik veszélye - amit korábban említett-, a turzások. Bebiciklizik, beevez valaki, megnézi, hogy elég mély-e a víz a fejesugráshoz, de azt már nem veszi észre, hogy elrúgta magát onnan és egy turzás fölé kerül. Megint beugrik, mondjuk félméteres vízbe, és meg is van a gerinctörés. A turzások „mozognak”, vagy körülbelül állandó helyen vannak?
Ezek mozognak sajnos, tehát egy vihar után egy héttel már egészen máshol lehetnek. Hiszen ez a kimart mederanyag könnyebb frakciójú, ezt sokkal könnyebben mozgatja és teríti el a víz. Úgyhogy ezek miatt nem túl szerencsés fejest ugrani a déli parton.
A turzások tulajdonképpen kis homokpadok, iszappadok. Mekkorák ezek átlagosan?
A parttal nem teljesen párhuzamosan egy ívet képeznek a mélyvíz felé. Ezek ott leülepednek, és 40-50-60 centiméteres kis bukkanókat képeznek, amiket lehet, hogy a következő vihar elbont és máshol épít újra.
A Keszthelyi medencében nem képződik marásvonal.
A hajósok számára is van egy olyan része a Balatonnak, ahol különleges mederviszonyok vannak. Az talán köztudott, hogy Tihanynál, az úgynevezett Tihanyi-kútnál a legmélyebb a Balaton. Akár 12-13 méter mély is lehet. Viszont nem szabad ezzel a tudattal a Tihanyi-félszigetnél hajózni, hiszen -ahogyan az előbb is mondta- a mederanyagot, ami a Tihanyi-kútból kikerül, le kell valahol raknia a víznek.
A Tihanyi-kút is igazából egy kimosódás, a hosszirányú áramlások miatt alakult ki. A Tihanyi-félszigetnek köszönhetően van ott egy természetes szűkület, ami nem hagyja leülni az iszapot, ott gyorsabban áramlik a víz, folyamatosan mélyítve a medret. Ez közvetlenül a Tihanyi Rév előtt indul, kifli alakú, és valóban, 13 méter mély is lehet a víz ott. A legmélyebb része a révtől úgy 200 méterre északkeletre van. De a rév előtt is nyolc méter mély a víz. Viszont nem véletlenül van kibójázva hajózási jelzésekkel. Hiszen van egy olyan sáv, ahol mély a víz, ott el lehet közlekedni, ám közvetlen mellette, délre van a szántódi homokpad, ahol viszont már hajózási szempontból túl sekély a víz. Ott hirtelen véget ér a kút, és kezdődik egy zátonyosabb rész. A vízfelszínen csak egy hatalmas nagy vízfelületet látunk, tudjuk, hogy Tihanynál vagyunk, hogy mély a víz, ott mehetünk. De mindenképpen be kell menni a bóják közé, és a hajózási útvonalat használni, mert hogyha valaki megpróbál keresztülvágni, pláne egy nagyobb tőkesúlyos hajóval, bizony fönnakadhat. Akadtak is fönn már többen a szántódi homokpadon, ahol ha leér a hajónak a tőkesúlya, és a szél még tovább nyomja, esetleg ráfordítja, akkor belefolyik a víz, és így fel tud borulni a hajó. Ezért kell a hajózó úton menni.
Úgy van kijelölve ez az útvonal, hogyha valaki ezeket a bójákat figyelembe veszi, akkor pont kikerüli a zátonyos részt.
Azt nehéz megérteni, hogy a hajósoknak ki van jelölve ez a veszélyforrás, de a fürdőzőknek nincs kijelölve a déli parton a marásvonal.
A strandüzemeltetőknek kötelessége az 1 méter 20 centis vizet kijelölni, illetve a strand határát, de az utána lévő vízmélységeket nem. Innentől ez már személyes felelősség, hogy azon lehetőleg ne menjünk túl. Vagy ha túlmegyünk, akkor ismerjük, hogy milyen vízbe megyünk, milyen mederviszonyok vannak ott.
Lehet olyat mondani, hogy a marásvonal mely településeken van a legközelebb? Vagy nem igazán lehet kiemelni egy-egy fürdőhelyet?
Bélatelepnél és Siófoknál az Aranyparton van egy közelebbi rész, és látok egyet Földvárnál. De ezeken a helyeken is a kijelölt fürdőterületen kívül van a marásvonal.
A Tihanyi-kút
A marásvonal természetesen alakult ki, tehát nem emberi mederátalakítások következménye?
Mi is az a marásvonal?
Fontos jellegzetesség – és veszélyforrás – a Balatonban a marásvonal. Ez körben mindenhol megtalálható, és azt a vonalat jelenti, ahol a meder hirtelen, pár méteren belül mélyül 1.5- 2 métert. Elsősorban a tó hosszmenti áramlásai miatt alakult ki. Felismerése nehéz, hiszen ahol ez a vonal található, ott többnyire már amúgy is 2 méteres a mélység. Azonban kisvizes időszakokban (mint 2012-ben is volt) különösen kell rá figyelni. Ekkor előfordulhat, hogy több száz méter sekélyvízi gyaloglás vagy vízibiciklizés után elérjük ezt a leszakadó medret. Fontos tehát ilyen időszakban is a strand határának betartása.
A zöld sávok a mélyebb, a sárga a sekélyebb vizet jelentik. Látszik, ahogy a turzások a parttal párhuzamosan futnak. Távolabb a sötétkék a hirtelen mélyülő vizet jelenti, ez a marásvonal. A parttól ez 300-350 méterre található.
A siófoki Ezüstpart előtti meder ábrája látható mélységi színezéssel - Forrás: Wéber György/Facebook
Igen, ez teljesen természetes képződmény. A Balatonon jellemzően észak-nyugati szél fúj, erre a szélirányra gyakorlatilag merőleges a tómeder. A marásvonal azért alakul ki, mert ahogyan az észak-nyugati szél megmozgatja a tavat, a hullámok elkezdenek forgó mozgást végezni. Ezt az energiát valahol le kell adniuk, de ez nem a parton történik, hiszen sekély a víz, nem tud addig kifutni a nagy átmérőjű hullám, hanem kicsit beljebb beleütközik a meder aljába. És ott, mint egy kotrónak a kanala, elkezdi kimélyíteni a medret. Tehát gyakorlatilag a hullámzás bontja el maga alól a talajt, és itt alakul ki a marásvonal.
És épp ezen a részen válik tarajossá a hullámzás. Ott, ahol már nem tud átfordulni a hullám, beleütközik a mederbe, ekkor felhabzik, és így változik tarajossá. Ez látszik a magasabb partokról. Ha erős szél van, akkor a tó közepe fele egyenletes hullámokat látunk, egy-két tarajos van csupán, és van egy hangsúlyos vonal, ahol elkezdenek megjelenni a fehéren habzó hullámok. Ott van a marásvonal.
A marásvonal helyzete mennyire változik? „Elmozdul” egy nyári szezonon vagy egy éven belül?
Nagyon lassan változik, leginkább olyankor, amikor nagyon sokáig nagyon sekélyvizes időszak van. Ilyen esetben a marásvonal egy kicsit „megy” a mélyebb víz felé. De többé-kevésbé állandónak tekinthető a pozíciója évről-évre. Az nem úgy változik, mint a turzás.
A balatoni marásvonal térképe itt érhető el.
Szakszolgálatunk több balatoni strandon is helyezett már ki Mentőöv táblákat, melyeken mederrajz is található. A déli parton a következő strandokon találhatóak Mentőöv táblák, amelyeken a marásvonal helyét is jelöltük: Siófok, Nagy szabadstrand; Zamárdi, Mirabella camping. (vizementok.hu)
