Ahol a bíró bármit is tesz, sosem lehet elfogult, mert a munkatársa az egyik fél ügyvédjének a rokona.
Miskolci Járásbíróságon dr. Tóth Katalin Valéria bíró nem lehet elfogult, még akkor sem, ha nyilvánvaló jogsértést követ el olyan ügyben, ahol munkatársának a törvényszék sajtósának dr. Homa-Hajdú Eszternek a rokona dr. Homa Balázs ügyvéd jár el és ezzel dr. Vass Beáta bíró és a Miskolci Törvényszék szerint minden rendben van.
Miskolcon megvalósult a családbarát igazságszolgáltatás, igaz nem a törvényalkotó szándéka szerint, hanem a helyi posványos helyzethez képest. Az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hitünk egészen addig a percig rendületlen, amíg az egyik alap pilléréhez, a Bírósághoz nem kell fordulnunk. Korábbi cikkünkben már részletesen írtunk arról, hogyan is zajlik egy tipikus gyermekelhelyezési per, melyben az egyik szülőt jogfosztottá teszi a cikkben említett bíró ezzel erőszakot követ el a gyermek ellen, kivételezve a munkatársa rokon által védett ügyvéddel és védencével.
Úgy tűink ez egy vállalkozás, akinek az érdekét a bíró és egy ügyvéd képviseli a bíróságon.
Előre megírt forgatókönyvekkel, akik egymás között a jogszerűség látszatát keltve rendezik el gyermekek sorsát és teszik őket apátlanná, apákat pedig gyermektelenné, mit sem törődve a törvényi kötelességükkel. Gógh Roland az ügyében elfogultsági panasszal élt és ezért kizárást kezdeményezett dr. Tóth Katalin Valéria bírónővel szemben, mert a tisztességes eljárás szabályait megsértették, konkrétan a polgári perrendtartásról szóló törvény egyértelmű rendelkezéseit megszegve figyelmeztetés nélkül belefojtotta a szót Roland ügyvédjébe, amikor az a bíró munkatársa rokona által védett peres fél ellentmondásaira akart rávilágítani, illetve semmi kivetnivalót nem talált a bíróság abban, amikor a személyes előadás helyett az ügyvéd mesélt a gyermek nevelési kérdéseiről. Amikor a törvénysértés miatt kifogással éltek a bíróságon, egy abszurd Kafkai eljárásban a bíró munkatársa, dr. Vass Beáta alaptalannak találta a kifogást és elutasította – többek között dr. Tóth Katalin bírónő saját magáról megfogalmazott állítása alapján, mely szerint ő nem érzi magát elfogultnak.
Ezt döntést az a dr. Vass Beáta bírónő hozta, aki egy másik gyermekelhelyezési perben, egy nagyon hasonló ügyben már a tárgyaláson kijelentette a gyermeke kapcsolattartásáért küzdő édesapának, hogy a törvény adta lehetőségként vágyott váltott gondoskodásról nem is álmodjon, ő ezt sosem fogja megítélni. Egy olyan több diplomás értelmiségi édesapának, aki Miskolcon még lakást is bérelt és rendezett be, hogy minden feltételnek megfeleljen a gyermek szempontjából. Akit Dr. Vass Beáta bírónő minden alapot nélkülözve havi 2 x 3 óra törvényben lehetőségként lehetetlen, ellenérdekű (szintén elfogult) fél felügyelete alá tartozó kapcsolattartással “jutalmazott” alap nélkül, egyedül az erőszaktevő akaratának megfelelve. Ezek után nem kell csodálkozni, ha aki tájékozódik ilyen ügyekben, akkor százszor is meg fogja gondolni, mikor vállaljon gyermeket Miskolc környékéről származó anyával, ahol, ha az anya nem normális, semmi sem menti meg tőle és a bíróságtól a gyermeket, mert az erőszaktevő anyának bármit is tesz, minden a kezére játszik.
Tehát az elfogultságot elbíráló bíró dr. Vass Beáta pártatlansága ez esetben már megdőlt, így az általa hozott döntés a pártossága miatt sem lehet alapos.
A korábbi cikkünk eljutott dr. Tuzáné dr. Papp Szilviához is, a Miskolci Törvényszék elnökéhez, aki ugyancsak különös levélben adott tájékoztatást, hogy az eset, melyet leírtunk, nem tények összessége, „csak” egy vélemény – miközben egyértelmű a törvénysértés a bíró részéről Gógh Roland ügyében, de a Miskolcon a bírókat még a törvény sem köti, annyira függetlenek, annyira ragaszkodnak a függetlenséghez. Ez nem lenne probléma, ha volna, aki felelősségre vonná őket, ha tragédiát okoznak vagy súlyos jogsértést követnek el. De ne legyen illúziónk, ez Magyarországon utópia, mert ha egy bíró számtalan jogszabálysértő vagy gyermeki érdek elleni döntés hoz ( ahogy ezzel egy gyerek halálát okozták abban az ügyben ahol Olaszországban egy Lidl futószalagjára helyezte a pszichopata anya a megölt gyermekét, miután neki ítélte először a bíróság), akár ezzel tönkre téve a gyereket és a másik szülőt örökre, annak sem lesz semmilyen következménye, mert addig amíg a bírók csak az állampolgári érdek ellen vétenek, addig nem foglalkozik velük szinte soha senki.
Dr. Homa Balázs kivételezett ügyvéd édesanyja, dr. Rácz Mária után viszi a praxist, mint ahogy a weboldala is mutatja, családjogi ügyekben, így az elfogult bírók által „biztos siker” koronázza őt a rokoni kapcsolatok révén, akár annak árán is, hogy ezzel erőszaktevő szülőket támogatnak abban, hogy elszakítsák gyermekeiket a másik szülőtől és ezzel helyrehozhatatlan károkat okozzanak egy felnövő generációban.
Frissítés: Az alábbi kérdéseket küldtük el a Miskolci Törvényszéknek
- Önök szerint megfelel a Pp. 230.§ szerinti személyes meghallgatás szabályainak annak a bírónak a pervezetése, aki engedi a fél személyes meghallgatásakor, hogy a fél helyett a fél ügyvédje válaszoljon családjogi ügyben nevelési kérdésre?
- Önök szerint nem sért szabályt és megfelel a tisztességes eljárás elvének az a bíró, aki az alaki pervezetés körében a kógens Pp. 233.§ (3) szabállyal ellentétesen figyelmeztetés nélkül megvonja szót a fél képviselőjétől, amikor az előző kérdésben körülírt szabálytalanságot szóvá teszi?
- Önök szerint elfogulatlan lehet az a bíró, akinek a munkatársa a fél ügyvédjének a rokona?
Ebben az esetben releváns lehet Önök szerint a tisztességes eljáráshoz elégséges a peres fél kárára több szabályt megsértő bíró azon nyilatkozata adott perben, hogy nem érzi magát elfogultnak? - Önök szerint elfogulatlan az olyan bíró aki az egyik félnek és a gyermeknek azzal okoz hátrányt, hogy olyan kapcsolattartási formát és módon rendel el, amire nem ad lehetőséget a zavartalan kapcsolattartára, mert az által kedvezményezett ellenérdekelt fél (jelen ügyben az erőszaktevő aki a gyermeket kiszakította családi kötelékből) felügyelete alá rendeli azt, miközben felügyelet kapcsolattartást a Gyt. 27.§ (4a) alapján azért kell elrendelni, hogy „hogy a gyermek számára biztonságos körülmények között segítse elő a kapcsolattartásra jogosulttal a családi kapcsolat felépítését vagy helyreállítását”?
- Önök szerint az a hivatalos személy, aki egy fél kárára a másik fél előnyére, a számára előírt szabályokat hivatali (törvényben körülírt) kötelességét megszegi, hivatali helyzetével visszaél, nem valósítja meg a Btk. 305.§ hivatali visszaélést?