Románia a gyermekvédelem területén is megelőzte Magyarországot.
A román államfő 2024. április.30-án aláírta, a gyermekek jogainak védelméről és előmozdításáról szóló 272/2004 törvény módosítását Romániában. Így Romániában először szabályozták a „ szülői elidegenedés” fogalmát, konkrét intézkedéseket hozva ez ellen a pszichés erőszakot megtestesítő jelenség ellen. A törvény ezentúl nagyon egyértelmű és azon rosszindulatúak szülők nyomába ered, akik a gyerekeket a másik szülő zsarolására vagy „büntetésére” használják fel.
Romániában olyan törvénymódosítást hirdetettek ki, amelyek több tízezer vagy akár több százezer gyermek és szülő sorsát változtatja meg, azokét, akik átesnek a bántalmazás ezen formáján. A szülői elidegenítést - amelyet a törvényben is szülői elidegenítésnek neveznek - a bántalmazás egyik formájaként ismerik el Romániában, így ők az Európai Unióban az első és a világon a második ország, amely szankcionálja jogszabályi keretek között ezt az bántalmazást.
A kihirdetett rendelt az alábbi linken olvasható ITT.
Szülői elidegenítés/szülői elidegenítés - hivatalosan meghatározott formája
Megszavazott PL-x 698/2022 számú törvénymódosítás számos módosítást és kiegészítést tartalmaz a gyermekek jogainak védelméről és előmozdításáról szóló 272/2004. számú törvényhez. E változtatások célja a gyermekek elleni bántalmazás, elhanyagolás, kizsákmányolás és erőszak különböző formáinak megelőzésére és leküzdésére vonatkozó jogi keret tágítása, javítása, olyan kérdésekre összpontosítva, mint a szülők elidegenedése és a családi kötelékek fenntartása, szándékos tönkretétele vagy az abba történő belenyugvás.
A fontos változások közé tartozik az olyan fogalmak pontos meghatározásának bevezetése, mint a „szülői elidegenedés” és az „elidegenedett szülő”, így tisztázva azokat a helyzeteket, amikor az egyik szülő ellenséges állapotot generál vagy belenyugszik, elfogad abban, hogy ez fennáll a gyermek és a másik szülő között. Rendelkezésekkel egészül ki a testvérek együtt tartásának, valamint a szülői elidegenedés és az erőszak egyéb formái elleni védelem.
A törvény a szülői elidegenítést a pszichológiai erőszak egyik formájaként határozza meg, amelyben az egyik szülő szándékosan olyan helyzetet hoz létre, elfogad vagy felhasznál, amelyben a gyermek indokolatlan vagy aránytalan visszafogottságot vagy ellenséges magatartást tanúsít bármelyik szülővel szemben.
A bírák pszichológiai szakértelem nélkül is megtalálhatják az elidegenedést
A szülői elidegenítést a bíróság szülő kérelmére, az ügyész kérelmére vagy a gyermekvédelmi rendszer tagja kérelmére állapíthatja meg minden olyan jogvitában, amelyben intézkedéseket kell elrendelni kiskorúval kapcsolatos ügyben.
A szülői elidegenítés tényének megállapítása jogkövetkezményekkel járhat a kiskorú lakóhelyének megállapítása, a kapcsolattartási rend és a szülői felügyelet gyakorlása tekintetében. A szülői elidegenítés a törvényben kifejezetten említett egyik ok lesz, amely miatt a bíróság az elidegenített szülőt kizárólagos szülői felügyeleti joggal ruházhatja fel.
Szintén jelentős változás a bíróságok jogkörének kiterjesztésére az olyan esetekre, amikor a szülők közötti gyermekhez fűződő személyes kapcsolathoz való jog gyakorlásakor nézeteltérés van. A bíróság különféle kritériumok alapján megállapíthatja a személyes kapcsolatok erodálódását, ideértve a szülői elidegenedés fennállását is.
A kiskorú lakóhelyének megváltoztatása szülői elidegenítés esetén
A gyermek és a (különélő) szülő közötti kapcsolattartás ellenőrzését új lehetőséget kerül a hatóságok kezébe, ha az egyik szülő akadályozza a gyermekkel való zavartalan kapcsolattartást. Kérés esetén a gyámhivatal elrendelheti a szülő és gyermek személyes kapcsolatainak 6 hónapos időszakon keresztül történő nyomon követését. Az ellenőrzés úgy történik, hogy a családgondozó képviselője lesz jelen a kiskorút a kapcsolattartásának kezdetén és végén, vagy a gyermek az otthonában történő látogatás során. Megfigyelés történhet a különélő szülőjével valót kapcsolattartáskor is, akár a szülőnél is, ha a bíróság végrehajtható határozattal elrendelte a megfigyelést.
A szülői elidegenítés megelőzésének másik lehetősége, hogy a kapcsolattartás megállapításakor a bíróság dönthet úgy, hogy a gyermek kapcsolattartás helyére történő elvitel és onnan történő visszahozatal az elidegenítő szülőt feladata legyen.
Ezen túlmenően, ha a gyermek iskolába jár, az elidegenített szülő 14 napos időközönként legfeljebb 7 egymást követő nap kapcsolattartása lehet az év minden olyan időszakában, amikor a gyermek nem tartózkodik szünet miatt az iskolában.
Az elidegenítő szülők sok pénzt fognak fizetni
Változtak a gyermek kapcsolattartásának ellenőrzésére vonatkozó eljárásokban a szankciók is. Új szankciókat vezettek be azon szülők esetében, akik megtagadják vagy megakadályozzák a bíróság által e tekintetben megállapított ütemterv betartását.
A kapcsolattartás végén a gyermek hazaszállítása kapcsán találkozunk olyan helyzetekkel, amikor a kiskorút nem hajlandó "visszaadni" a kapcsolattartó szülő annak a szülőnek, akinél a gyermek általában él. Ezekben az esetekben a bíróság a gyermek visszavitelét megtagadó szülőre a nettó havi jövedelmének 10-15 százalékáig terjedő, de legalább 300 lej (23000 forint) összegű napi büntetést szabhat ki. Ha a bíróság megállapította a szülői elidegenítés fennállását, a napi büntetés mértéke megduplázódik.
Ha a bejelentések alapján bebizonyosodik, hogy bántalmazás, elhanyagolás vagy szülői elidegenítés áll fenn, a gyámhatóság kérheti a bíróságtól a gyermek soron kívüli felügyeleti jogának megváltoztatását, nevelőszülőnél vagy harmadik személynél történő elhelyezését.
A gyermekvédelemi törvény módosításaink célja, hogy szilárdabb keretet biztosítsanak a gyermekek jogainak védelméhez és a családi kapcsolatokban kialakuló kockázatos helyzetek megelőzéséhez.
