Már elérhetőek a születéskor várható élettartam előzetes 2023-as adatai az Európai Unió tagállamaira vonatkozóan.
Az Eurostat most közzétett előzetes adatai szerint az EU-ban a születéskor várható élettartam 81,5 év volt, ami 2022-hez képest 0,9 évvel, a 2019-es, pandémiát megelőző szinthez képest pedig 0,2 évvel magasabb. Magyarországon tavaly a várható élettartam 76,9 év volt, ami 0,9 éves javulásnak felel meg 2022-höz képest.
Pénteken hozta nyilvánosságra az unió statisztikai hivatala az előzetes 2023-as születéskor várható élettartam adatokat. A várható élettartam 15 országban haladta meg az uniós átlagot, a legmagasabb várható élettartamot Spanyolországban (84,0 év), Olaszországban (83,8 év) és Máltán (83,6 év) regisztrálták - emelte ki az Eurostat.
Ezzel szemben a legalacsonyabb várható élettartamot Bulgáriában (75,8 év), Lettországban (75,9 év) és Romániában (76,6 év) regisztrálták.
EZ UTÁN JÖN HÁTULRÓL A NEGYEDIK HELYEN MAGYARORSZÁG A MAGA 76,9 ÉVES ÉRTÉKÉVEL.
Egy év alatt tehát 0,9 évet javult a magyar mutató.
Az Eurostat arra is kitért, hogy ha a 2019-es, járvány előtti szinthez viszonyítjuk az adatokat, akkor elmondható: 2023-ban 18 uniós országban volt magasabb a várható élettartam, mint 2019-ben, míg 2 országban nem változott, 6 országban pedig csökkent. A legnagyobb növekedést Romániában becsülték (+1,0 év), ezt követi Litvánia (+0,8 év), Bulgária, Csehország, Luxemburg és Málta (mindannyian +0,7 év növekedéssel). Eközben Magyarország 4 év leforgása alatt 0,4 évvel javította a mutatóját.
Egy pozíciót veszített Magyarország, Románia itt is nagyon zárkózik fel
2022-ben 76 év volt a születéskor várható élettartam idehaza, akkor ennél rosszabb értékét csak Bulgária (74,2 év), Lettország (74,5 év), Románia (75,1 év), és Litvánia (75,8 év) produkált.
2023-ban az uniós rangsor ezen hátsó fele annyiban változott, hogy Litvánia születéskor várható élettartama 1,5 évvel javult, melynek nyomán megelőzte ebben a mutatóban Magyarországot, vagyis hazánk relatív pozíciója romlott.
Abban a tekintetben is romlott hazánk relatív pozíciója, hogy a várható élettartamban mögöttünk lévő országok egyre gyorsabban zárkóznak fel hozzánk, ha csak a legutolsó évben mutatott teljesítményeket nézzük: Bulgária egy év alatt az előzetes adatok alapján 1,6 évet javított, Lettország 1,4 évet, Románia 1,5 évet, miközben a magyar adat 0,9 évvel nőtt.
Mostanában keleti szomszédaink (Románia és Bulgária) Magyarországra történő felzárkózása (bizonyos esetekben előzése) a gazdasági mutatók tekintetében a figyelem középpontjába került. Érdemes ezért megemlíteni azt is, hogy a születéskor várható élettartam esetében Magyarország előnye Romániához képest már csak 0,3 év, míg tavaly ez 0,9 év volt, 2021-ben 1,5 év, 2020-ban szintén 1,5 év, 2019-ben pedig 0,9 év.
Forrás: Eurostat
Fontos megemlíteni, hogy ezek még csak előzetes adatok, amelyek a későbbi felülvizsgálat során még változhatnak, vagyis a relatív teljesítményben és felzárkózás tekintetében is lehetnek még változások, azonban a trend látványosan tetten érhető.
Korábban már több cikkben is foglalkozott a Portfolio azzal, hogy miért lehet relatív alulteljesítő ebben a mutatóban hazánk. Szerepet játszik a magyarok kifejezetten rossz egészségi állapota, az elkerülhető és megelőzhető halálozások tekintetében sok helyen Magyarország sajnos az élen jár.
Nemrégiben Farkas András nyugdíjszakértő, a Portfolio On The Other Hand rovatának rendszeres külsős szerzője is nyilatkozott arról, hogy a magyarok születéskor várható élettartama relatív miért alacsony. Farkas András az InfoRádióban azt mondta: főként egészségügyi és életmódbeli okai vannak annak, hogy kevesebb időt töltenek nyugdíjban a magyarok az Európai Unió más országainak állampolgáraihoz képest. Mint fogalmazott, a mozgásszegény életmód, az elhízottság és a dohányzás érezteti a hatását az idős korban, többek közt emiatt ennyire alacsony idehaza a várható élettartam. „Ennél még rosszabb lenne a kép, ha azt néznénk meg, hogy az egészségben várható további élettartam hogy alakul Magyarországon és az Európai Unióban” – tette hozzá a nyugdíjszakértő. Szerinte a kutatási eredmények azt mutatják, hogy „nagyon tragikus helyzetben vagyunk”. Farkas András tájékoztatása szerint a megbetegedések számát tekintve Magyarország „a rangsor végén kullog” az Európai Unióban. "A várható élettartam értéke önmagában is elég rossz adat idehaza, az egészségben várható élettartam pedig „kifejezetten tragikus" - húzta alá.
Farkas András nemcsak az okokról, hanem a lehetséges megoldásokról is beszélt. Szerinte a várható élettartam akkor növekedhet, ha kevesebb középkorú ember hal meg. Magyarországon kiugróan sok az „idejekorán történő elhalálozás”, míg a fejlettebb országokban sokkal jobb a helyzet, tovább élnek az emberek, jobban figyelnek az egészségükre. Mint fogalmazott, „a nyugdíjrendszer egyik kulcskérdése is az lehet, hogy az egészségügyi ellátórendszer és az egészségtudatosság hogyan alakul a jövőben”.
A nyugdíjszakértő végül elmondta: Magyarországon nemrég érte el a 65 évet a nyugdíjkorhatár, így ennek újabb emelése nem várható, bár nem is zárható ki teljes bizonyossággal. (Portfolio)
