Hiába tért vissza a 2020-21-es alacsony infláció, az árak egyáltalán nem tértek vissza a korábbi szintre.
Egy élelmiszerboltba belépve csak az érezheti hasonló helyzetben magát most, mint 2020-21-ben, akinek időközben legalább 30-40 százalékkal nőtt az élelmiszerre költhető jövedelme.
Mi történt? A múlt héten közzétett adatok szerint bezuhant az infláció. A piaci várakozáshoz képest kedvezőbben alakult a januári inflációs adat, legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérése szerint. 2023 januárjához képest átlagosan 3,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, jelentették be péntek délelőtt. 2023 decembere óta átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak.
Mi következik ebből? Nem feltétlenül az, hogy mostantól minden szuperolcsó, és egy élelmiszerboltban azonnal észrevesszük a pénztárcánkon az alacsony inflációt, írja a G7. Kifejtik: hiába tért vissza a 2020-21-es alacsony infláció, az árak egyáltalán nem tértek vissza a korábbi szintre. Belépve egy élelmiszerboltba csak az érezheti hasonló helyzetben magát most, mint 2020-21-ben, akinek időközben legalább 30-40 százalékkal nőtt az élelmiszerre költhető jövedelme.
Kontextus. A G7 adatai szerint a legjobban talán a pékáruk árváltozása mutatja a történteket és a következményeket. Az alábbi grafikonon jól kirajzolódik a kezdeti stabilitás, a nagy drágulás, a kismértékű korrekció majd az újabb stabilitás folyamata. A kakaós csiga kilója korábban 1000 forint körül volt stabil, újabban pedig 1700 forint környékére állt be (és mindez természetesen nem mond ellent annak, hogy az infláció mindkét árhoz tartozó időszakban viszonylag alacsony). Hasonló tendencia látszik a tartós élelmiszereknél és a tojásnál is, kivéve azokat a termékeket, amelyeket egy időre a kormány árstoppolt, a cukor-liszt-olaj görbének jól láthatóan van egy egyenes szakasza. (Forbes)
