Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Egy eszkalálódó amerikai-iráni konfliktus jövője

Külföld
2024.01.23.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Ha nincs nagy konfliktus vagy belpolitikai felfordulás Iránon belül, nincs okunk azt hinni, hogy Teherán közel-keleti nyeresége megfordítható. 

Irán azon törekvése, hogy kihívást jelentsen az Egyesült Államoknak a Közel-Keleten, egy inflexiós ponthoz érkezett. Miután évtizedeken át a különböző regionális országok belpolitikai környezetét a maga javára alakította át, Teherán most arra használja fel szövetségi struktúráját, hogy stratégiai problémákat okozzon Washington számára. Teheránt nem tántorították el az Egyesült Államok erőfeszítései Irán ellen a meghatalmazottai elleni küzdelem révén; csak rontották a regionális biztonságot. Ennek ellenére Irán tisztában van az Egyesült Államokkal való közvetlen szembenézés kockázatával, ezért a múlt heti Szíriában, Irakban és Pakisztánban végrehajtott légicsapásait úgy kell tekinteni, mint a közvetlen amerikai támadások kivédésére.

Pakisztán január 18-án csapást mért a pakisztáni lázadók létesítményeire Szisztán és Beludesztán iráni tartományban, így az iráni-iraki háború vége óta ez az első ország, amely csapásokat mért Irán területén. A támadás megtorlás volt Teherán példátlan döntéséért, hogy egy nappal korábban megtámadta az iráni beludzs lázadókat Pakisztán délnyugati Beludzsisztán tartományában. Nem sokkal Pakisztán ellencsapásai után az iráni fegyveres erők légi és haditengerészeti szolgálatai, valamint az Iszlám Forradalmi Gárda hadgyakorlatba kezdtek szinte teljes déli partvidékén. A gyakorlatokat kifejezetten a támadó harci repülőgépek észlelésére, elfogására és leküzdésére tervezték.

E gyakorlatok helyszíne – a Perzsa-öböl – figyelemre méltó. Bár Teherán úgy gondolta, Pakisztán válasza alig több, mint egy hiteles elrettentés helyreállítása, mégis azt kellett feltételeznie, hogy az Egyesült Államok segíthet szövetségesének Irán közvetlen lecsapásával – amit Washington nem tett meg a 45 éves szüntelen ellenségeskedés ellenére. Legközelebb 2020-ban volt, amikor egy amerikai dróncsapás megölte az IRGC Quds Force parancsnokát, Qassem Soleimanit Irakban.

Pakisztán (és Irak és Szíria) megtámadásának célja az volt, hogy jelezzék az Egyesült Államoknak, hogy a dolgok elcsúnyulhatnak egy közvetlen amerikai-iráni konfrontációban. Az iráni vezetők megpróbálták kihasználni a Biden-kormányzat erőfeszítéseit annak megakadályozására, hogy a gázai Izrael-Hamász háború szélesebb regionális konfliktussá fajuljon. Ez magyarázza a huthi döntést, hogy megtámadják a hajókat a Vörös-tengeren, ami jelentős fennakadást okozott a globális kereskedelmi tengeri forgalomban.

Az iráni elit gondolkodását ismerő források azt mondják, hogy két nézet létezik egy lehetséges amerikai háborúról. Létezik a kockázatkerülőbb tábor, amely nagyrészt civil pragmatikusokból és a reguláris fegyveres erők legfelső tagjából áll, akik úgy vélik, hogy túl sokat veszíthet az Egyesült Államok provokálása egy bizonyos küszöbön túl, ami destabilizálhatja az amúgy is törékeny rezsimet. De ott vannak a sólyomszerűbb elemek, elsősorban a papságban és az IRGC-ben, akik úgy érzik, hogy egy közvetlen katonai összecsapás az Egyesült Államokkal valóban előnyös lehet a rezsim számára.

Ez utóbbi nézet azt feltételezi, hogy az Egyesült Államoknak nincs étvágya egy nagy háborúra Iránnal, és Washington a rezsim által felfogható légicsapásokra korlátozná magát. Szószólói állításaikat azzal támasztják alá, hogy rámutatnak azokra a különféle konfliktusokra, amelyekkel az Egyesült Államok már most is küzd – a Közel-Keleten, Ukrajnában, a Kínával folytatott stratégiai versenyében és a belpolitikai arénában. Úgy vélik, hogy az Egyesült Államokkal való közvetlen összecsapás élénkítené az egyébként hanyatló rezsimet, lehetővé téve a vezetők számára, hogy jobban kezeljék a rezsim növekvő nyilvános elidegenedését a gyorsan közeledő jelentős vezetői átalakulás előtt.

A két nézet közötti kötélhúzás a jelek szerint egyfajta hibrid konszenzust eredményez. Minden bizonnyal ezt sugallja Irán viselkedése – a harciasság és az USA-val való közvetlen konfrontáció bukására való felkészülés. Teherán azon döntése, hogy a térség három különböző országában légicsapásokat hajt végre, egyben a rezsim kísérlete annak bizonyítására, hogy képes a hagyományos harcra, annak ellenére, hogy nagyrészt proxy és aszimmetrikus hadviselés alapján működik. A pakisztáni légicsapások abban különböznek az iraki és szíriai légicsapásoktól, hogy utóbbiak Irán vazallus államai.

A Pakisztán elleni támadás nemcsak azért jelentős, mert váratlan volt, hanem azért is, mert mindkét irányt elvágja. Választ váltott ki – ami azért is fontos, mert Iránt az arab világ egyetlen országától sem érte el jelentős visszalépés, annak ellenére, hogy hosszú múltra tekint vissza a térségben az invazivitás és a felkelő szövetségesei által elfoglalt államok. Pakisztán válasza precedenst teremt mások számára, különösen az Egyesült Államok számára, amely eddig elkerülte a közvetlen katonai konfrontációt Iránnal. Legalább teret ad az eddig túl költségesnek ítélt lehetőségeknek.

Nem világos, hogy az Iránnal fennálló közvetlen konfliktus elriasztja-e a térség különböző törésvonalainak kihasználására irányuló agresszív erőfeszítéseitől. De az világos, hogy a jelenlegi stratégia nem működik. A Hamász október 7-i támadása nem jöhetett volna létre Irán segítsége nélkül. Hasonlóképpen, a hutik nem jutottak volna el Szaúd-Arábia megtámadásától a globális ellátási láncok megzavarásához Irán támogatása nélkül.

Az Egyesült Államok stratégiai problémája a térségben, hogy az arab világ túl gyenge ahhoz, hogy ellenálljon Irán agressziójának. Természetesen nincs olyan arab állam, amely képes lenne szembeszállni Iránnal. A legrosszabb az, hogy a leghatalmasabb nem állami arab szereplők Teheránhoz igazodnak. Ez a helyzet lehetővé tette Irán számára, hogy felforgatja a palesztin ügyet saját stratégiai céljainak előmozdítása érdekében. Ily módon nemcsak az arab államokat helyezte védekezésbe, hanem Törökországot is, Irán történelmi riválisát, amely különböző körülmények között Teherán ellenfeleként szolgálhat.

Mivel Washingtont és Izraelt példátlan kritika éri a gázai polgári áldozatok miatt, az irániak még jobban felbátorodnak, hogy büntetlenül cselekedjenek. Iránnak korlátai vannak abban, hogy milyen mértékben tudja kiterjeszteni befolyását a Közel-Keleten, de jelentős konfliktus és/vagy belpolitikai felfordulás hiányában nincs ok azt hinni, hogy Teherán nyeresége megfordítható. Itt válik fontossá Pakisztán, ha Irán kezét kényszeríti. (Geopolitical Futures)

Címlapkép forrása: Research Society of International Law
közel-kelet
elemzés
észak-afrika
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.23. - 12:10
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Románia, az első uniós ország, amely törvényben elismerte a szülői elidegenítését mint gyermekbántalmazást 

    Románia az első uniós ország, amely törvényben elismerte a szülői elidegenítést, mint gyermekbántalmazást 

  • A nagy átverés

    A nagy átverés

  • Nyílt levelet írt Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója a kormányközeli kutatóintézetekhez

    Nyílt levelet írt Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója a kormányközeli kutatóintézetekhez

  • Az eddig ismert e-kereskedelem végét okozhatja Magyarországon a Temu

    Az eddig ismert e-kereskedelem végét okozhatja Magyarországon a Temu

  • Elölről kezdik a csengeri örökösnő perét

    Elölről kezdik a csengeri örökösnő perét

  • 14,5 milliárd forintnyi útfelújítást ígért a megye fideszes vezetője, de csak 1,5 milliárdnyi készült el belőle

    14,5 milliárd forintnyi útfelújítást ígért a megye fideszes vezetője, de csak 1,5 milliárdnyi készült el belőle

  • Izrael szokatlanul kemény közleményben tiltakozik, hogy a volt iráni elnököt Budapestre hívták

    Izrael szokatlanul kemény közleményben tiltakozik, hogy a volt iráni elnököt Budapestre hívták

  • Magyar Péter országjárásán elkezdte blokkolni az internet- és mobilelérést a titkosszolgálat

    Magyar Péter országjárásán elkezdte blokkolni az internet- és mobilelérést a titkosszolgálat

  • Megeshet, hogy itt-ott esni fog

    Megeshet, hogy itt-ott esni fog

  • Közös értékekről tart előadást Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök a Ludovikán

    Közös értékekről tart előadást Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök a Ludovikán

  • Reagált a Fidesz és a magyar katolikus egyház a gyónási titokról szóló törvényjavaslatra

    Reagált a Fidesz és a magyar katolikus egyház a gyónási titokról szóló törvényjavaslatra

  • Bejelentette Vlagyimir Putyin: Oroszország kész megállapodni a Nyugattal, de van egy feltétel

    Bejelentette Vlagyimir Putyin: Oroszország kész megállapodni a Nyugattal, de van egy feltétel

  • A Nézőpont is Magyar Péter pártját méri a legerősebb ellenzéki pártnak

    A Nézőpont is Magyar Péter pártját méri a legerősebb ellenzéki pártnak

  • Megszakították a Boeing első, embert szállító űrjárművének indítását

    Megszakították a Boeing első, embert szállító űrjárművének indítását

  • Rezsicsökkentés: egy kamu véget ért

    Rezsicsökkentés: egy kamu véget ért

  • Ma lejár a kompenzációs listák és a vármegyei listák bejelentésének határideje

    Ma lejár a kompenzációs listák és a vármegyei listák bejelentésének határideje

  • Legalább 30 milliárd forintért vett külföldi ingatlanokat az Orbán-kormány, akad köztük palota és kúria is

    Legalább 30 milliárd forintért vett külföldi ingatlanokat az Orbán-kormány, akad köztük palota és kúria is

  • Volt egy ötlet az oroszok kiszorítására a paksi bővítésből, de elbukott Orbánon

    Volt egy ötlet az oroszok kiszorítására a paksi bővítésből, de elbukott Orbánon

  • Érdekes memóriazavarban szenved Szijjártó Péter - régi-új nagykövetség nyílik Budapesten

    Érdekes memóriazavarban szenved Szijjártó Péter - régi-új nagykövetség nyílik Budapesten

  • Baloldali választási „karambol” Józsefvárosban

    Baloldali választási „karambol” Józsefvárosban

  • Matematikával folytatódik az idei érettségi, új témakörökkel találkozhatnak a diákok

    Matematikával folytatódik az idei érettségi, új témakörökkel találkozhatnak a diákok

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element