Vona Gábor: Áll a cövek, csak ez a múlt sarába van beleállva

„Valami nagyon újra, valami nagyon másra, valami nagyon a jelenlegitől elütőre vágyunk. Valami ilyet kerestünk, és most azt érezzük, hogy talán itt megtaláltuk egymásban” – foglalta össze Vona Gábor évadnyitó beszédében, hogy miért is hozták létre a Második Reformkort. Azt is mondta, ha körülnéznek a világban és az országban, akkor más-más módon, de azt üzenik a dolgok, hogy valami nagyon más, és új politikára van szükség.

„A világ azt üzeni, hogy kiszámíthatatlan, Magyarország meg azt üzeni, hogy kiszámítható. Teljesen különböző üzenetek, de mindkettő ugyanazt üzeni, hogy valami nagyon másra, nagyon újra, nagyon frissre van szükség” – vélekedett a 2RK elnöke.

Ha két-háromszáz év múlva a 21. századot meg kell határozni, akkor Vona Gábor szerint valószínűleg azt mondják majd a történészek, hogy ez volt a világtörténelem legkiszámíthatatlanabb évszázada.

Minden lüktet, minden fortyog, minden változik. Nincs semmilyen kapaszkodó, nincsen semmilyen iránytű. Fogalmunk nincsen, hogy mi lesz holnap

– fogalmazott a pártelnök. Kifejtette, nem tudni, milyen kihívások várnak ránk, csak azt, hogy nagyon kiszámíthatatlan évszázad.

Második középkor után második reformkor

Vona Gábor szerint Magyarország befagyott, múltjába ragadt ország. „Áll a cövek” – idézte Orbán Viktort, de hozzátette: „Csak ez a múlt sarába van beleállva.” Majd arról beszélt, hogy Magyarország nem demokrácia, nem is diktatúra, hanem a kettő között valami „kutyulék”. A szót szintén Orbán Viktor használta, amikor a magyar egészségügyről beszélt a tavaly decemberi utolsó kormányinfón. A „kutyulék” ország jelentését a 2RK elnöke a következőképpen magyarázta:

A társadalom önszerveződő képességének hiányára, és annak elnyomására, elfojtására épülő autokrácia.

Az ellenzéki politikus hozzátette, száz éve az újra és újra elszalasztott lehetőségek országa vagyunk, „egy törzsi iszapbirkózásra és a fojtópolitikai klímaválságára épülő Magyarország”. A Második Reformkor ezt az állapotot „második középkornak” nevezi, és emiatt van szükség valami nagyon más, új és őszinte politikára.

Vona Gábor ezzel kapcsolatban többek között elmondta, a magyar társadalom gyengeségeit és erényeit is látni kell, és ezekről őszintén tudni kell beszélni, akkor is, ha nem hoz szavazatot. A világ komplexitását és bonyolultságát is látni kell, aki mást állít, az valójában hazudik az embereknek.

Persze hogy a jövő félelmetes, és ezért könnyebb a múltba menekülni, vagy elhinni valakinek egy egyszerű világmagyarázatot, és megnyugodni – állapította meg a pártelnök. Hangsúlyozta, ez azonban hazugság, és a 2RK nem akar ebben részt venni; ebből a hazugságból van kiút, méghozzá a párt neve: Második Reformkor.

Ugyanakkor Vona Gábor elismerte, „nem második reformkori a közhangulat”, de június 9-én, az európai parlamenti választáson (a 2RK nem indul az önkormányzati választáson) meg lehet tenni az első lépést a második reformkor felé.

„Az alternatíva nem egy sokaság”

A pártelnök szerint az európai parlamenti választásnak két tétje van:

1. Lehet-e Magyarországnak tiszta és őszinte hangja az Európai Parlamentben? Vona Gábor megjegyezte, a kormány hangjában mintha orosz és kínai akcentust fedezne fel, mintha orosz ruletteznének vagy kínai Gó játékot játszanának. A Demokratikus Koalíció Egyesült Európai Államok koncepciójából is kihallja a nemzetközi nagytőkének a dialektusát. Ezzel szemben a Második Reformkor egy „tiszta, sallangmentes, őszinte, kritikus”, az EU-val együttműködni akaró és az EU számára megbízható partneri hangot kínál.
2. Milyen alternatíva épülhet tovább Magyarországon a NER-rel szemben? Egyáltalán épülhet-e alternatíva? Vona Gábor szerint jelenleg két alternatíva látható: az egyik a Demokratikus Koalíció, a másik a Mi Hazánk. A Kutyapártot is szokták említeni, nekik szurkol, jó dolognak, egy immunreakció tartja őket, de nem politikai alternatívának. Arról is beszélt, hogy valójában a DK és a Mi Hazánk sem alternatíva, mert ugyanarra a társadalmi mintázatra, a „félni és félni hagyni elvre”, a törzsi viszálykodásra építenek, mint a NER. A pártelnök azt mondta, a DK kormányra kerülésével egy „pepita-NER”, a Mi Hazánkkal pedig egy „turbó-NER” jönne létre. A 2RK velük szemben azt mondja, hogy „élni és élni hagyni”, a megnyomorított magyarság helyett az önszerveződő magyarság és Magyarország az alternatíva.

„Az alternatíva nem egy sokaság, hanem elsősorban egy gondolat, egy jövőkép, amely megfogan, aztán munka kell hozzá, hogy sokasággá legyen” – vélekedett Vona Gábor, aki azt is kijelentette, hogy pártja már megtette az első lépést, „a második középkor sivár valóságába” belekiáltottak egy álmot, a második reformkor álmát, aztán elkezdtek programot összeállítani, országot járni és szervezeteket létrehozni.

Három kérdés és három válasz

Arról is beszélt a 2RK elnöke, hogy három halmazba lehet sorolni, eddig milyen kérdéseket kapott a párt:

1. Mit akarnak?
2. Hogyan akarják?
3. Miből?

Vona Gábor egyenként megválaszolta ezeket a kérdéseket. Vissza akarják adni az országot a fiatalaknak, elsősorban két ügyön keresztül: a fiatalok életkezdésének támogatása és az egészségügyi prevenció szélesítése által. Ehhez korszerű demokráciára lesz szükség: pártmentes önkormányzatokkal, online népszavazással és a digitális demokrácia lehetőségével.

A pártelnök kifejtette, hogy az uniós kohéziós politika megbukott, Magyarország félperifériaként lépett be az EU-ba, és még ma is az EU félperifériája. A kohéziós források radikális, gyökeres és érdemi átalakítására van szükség, vasbeton helyett a humántőkére, az emberekre kell költeni az uniós forrásokat. „Nem halat, hanem hálót kérünk az Európai Uniótól” – jelentette ki Vona Gábor. Kiemelte: ehhez helyre kell állítani a viszonyt az Európai Unióval, hogy Magyarország ne Oroszországnak vagy Kínának legyen a trollja, hanem a közösség megbízható szövetségese.

A 2RK elnöke arról is beszélt, hogy az EU-ban nem hiányozhat a szolidaritás és a szociális láb, a Második Reformkor pedig egy szociális EU üzenetével menne az Európai Parlamentbe. „A szociális EU Európa utolsó lehetősége, ha ott akar maradni a sakktáblán” – jegyezte meg Vona Gábor.

Továbbá pártja olyan államot szeretne, amely azt üzeni a szülőknek a gyermekeik életkezdésének ügyében, hogy „segíteni fogok neked”. A Második Reformkor szerint „keserű pirula”, hogy sok fiatal Magyarország esetében úgy érzi, „ez a hazám, de nem ez az otthonom.”

Vona Gábor hozzátette, ahol nem jó a fiataloknak, ott előbb-utóbb senkinek nem lesz jó. Úgy látja, hogy a jelenlegi politika leginkább az idősek manipulációjára épül, és ki nem mondva, de létezik egy fiatal ellenes konszenzus. A Második Reformkor ezt akarja felrúgni, és egy fiatalcentrikus politikát szeretnének képviselni, de nem az idősek ellen; nem megosztani akarnak, hanem a jelenleg megosztott helyzetet kiegyenlíteni, kiegyensúlyozni, hogy a fiataloké is legyen az ország.

Ugyanakkor Vona Gábor a 2024-es európai parlamenti választásra utalva úgy fogalmazott:

Meg kell értenie a fiataloknak, hogy ez a választás az ő bőrükre megy. Nem fogja senki sem helyettük a szavazatukat leadni. Nekik kell képviselni magukat és mi szeretnénk őket képviselni a szavazataik által, és szeretnénk nekik visszaadni a hazájukat.

Vona Gábor szerint nem azt kell mondani, hogy „a fiataloké a jövő”, hanem fel kell végre vállalni, tenni kell érte és ki kell mondani, hogy „a fiataloké a jelen”.

Tavaly októberben a Második Reformkor bejelentette, hogy Vona Gábor és alelnöke, Pekárné Farkas Emese áll majd a párt európai parlamenti listáján első két helyén. Ha a párt mandátumot szerez a június 9-i választáson, akkor utóbbi kapja majd meg a képviselői helyet az Európai Parlamentben. (Index)