A volt elnök és kampánycsapata benyújtotta fellebbezését.
Colorado állam legfelsőbb bírósága és Maine állam közigazgatásának demokrata párti vezetője hivatali hatáskörben eljárva decemberben kizárta Donald Trumpot a 2024-es választásokon való indulásból. A vitás helyzet az Egyesült államok legmagasabb szintű jogi fóruma, az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt fog eldőlni.
Az Amerikai Egyesült Államok történetében még soha nem fordult elő, hogy egy vezető elnökjelöltet az Alkotmány alapján kizárjanak a hivatalviselésből. Colorado és Maine államban most mégis ez történt. Megállapították hogy Donald Trump három évvel ezelőtti magatartása elérte az Alkotmány 14. kiegészítés " lázadási záradékának" küszöbét, amely kizárja, hogy bárki, aki "lázadásban vett részt" - miután korábban esküt tett az alkotmány támogatására - ismét szövetségi tisztséget töltsön be.
Trump és kampánycsapatának fellebbezési kérelme eredményesnek bizonyult, így az ügy most a Legfelsőbb Bíróságon elé kerülhet. A volt elnök körüli történésekről több médium is beszámolt az X-en.
Trump challenges his 'arbitrary' removal from Maine's ballot https://t.co/B4a6kBWhOG
— BBC News (World) (@BBCWorld) January 2, 2024
Azóta a Legfelsőbb Bíróság bejelentette, hogy befogadja az ügyet. Jogi szakértők széles körben arra számítanak, hogy a bíróság feloldja majd a bizonytalanságot és véget vet az államokban hozott kissé darabos döntéseknek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy azonnal és közvetlenül választ kapunk arra, hogy Trump a 14. kiegészítés értelmében lázadónak minősül-e, illetve, hogy rendelkezik-e mentelmi joggal a 2021. január 6-i választási felforgatási kísérletéből eredő büntetőjogi vádakkal szemben.
Az igazságszolgáltatók állásfoglalását egy ilyen terhelt kérdésben számos tényező befolyásolhatja. A válaszadás elől való kitérésre és elnapolásra több mód is rendelkezésükre áll. Az, hogy a bírák hogyan határoznak a kérdésben, dönteni fog arról, hogy Trumpnak bíróság elé kell-e állnia e vádak miatt.
Ha a bíróság lassabb pályára állítja a kérdés tárgyalását, akkor a választások utánra halaszthatja a döntést. Ez azt is jelentheti, hogy a perre egyáltalán nem kerül sor, mert ha Trump nyer, az általa kinevezett főügyész minden bizonnyal leállítaná az ügyet. Abban az esetben ha nem kerül elnapolásra a per, az könnyen félreállíthatja a volt elnököt a választási kampánya kellős közepén.
Trump számára a legkedvezőbb forgatókönyv az lenne ha megállapítanák, hogy mentességet élvez a büntetőeljárás alól, illetve ha immunissá nyilvánítanák a polgári perekkel szemben is, melyeket ellenfelei indítottak ellene választási indulásának megakadályozására több államban, a többi között Texasban, Nevadában és Wisconsinban. Természetesen maga is szeretné elhalasztani a tárgyalást, amíg nem születik végleges döntés a mentelmi joggal kapcsolatos fellebbezéseiről. Azonban még ha az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága el is napolja a tárgyalást, Trump kampánynaptárát továbbra is számtalan jogi nehézség fogja terhelni. (Danube Institute)
